Komisz-e a comics?
A bibliai József-történet képregény-adaptációja
DOI:
https://doi.org/10.33569/akk.3284Kulcsszavak:
képregény, műfajelmélet, Biblia, József és testvéreiAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy egyazon tartalmon hogyan osztozik meg a szónyelv és a képnyelv. Az ószövetségi József és testvérei című történet kút-epizódját elemzi abból a szempontból, hogy a bibliai történetből mi reprezentálódik képregényes feldolgozásában, melyek a leszűrt, kiemelt alakzatok. Sokat bíz-e az értelmezőre a képregény, vagy éppen betölt olyan hiányokat is, amelyek a prózában üresek akartak maradni? Mindezek előtt a tanulmány felsorol kilenc jellemzőt, amelyet a képregény jogosan birtokol, s ami alapján művészeti entitásnak nevezhető, szemben a gyakori vélekedéssel, mely szerint a képregény egyike a művészet aranykora utáni kommersz kísérleteknek. A lényegi kérdés: mi történik az adaptáció során? A képregény a könnyebbik utat választja, vagyis csupán hatékony, könnyen befogadható elbeszélője akar lenni a bibliai szövegnek, vagy gondolkodó társként vesz részt a történet közvetítésében?
Hivatkozások
Aczél Petra (2012): Médiaretorika. Budapest: Magyar Mercurius Kiadó.
Adorno, Theodor W. (1998): A művészet és a művészetek. Budapest: Helikon Kiadó.
Bodnár Dániel (2018): Thomas Mann: József és testvérei. Magyar Kurír [online], szept. 2. https://www.magyarkurir.hu/hirek/thomas-mann-jozsef-es-testverei. [2022. 08. 15.]
Bradbury, Ray (2003): Fahrenheit 451. Budapest: Göncöl Kiadó.
Dahler, Étienne – Bielsa, Jose (1988): A Biblia felfedezése : A Teremtés. A pátriárkák. Bu-dapest: Larousse–Fabula.
Diós István – Viczián János (1993): Magyar Katolikus Lexikon. Bp.: Szent István Társulat
Domokos Áron (2019): Világgyár: SF-világépítés és -rekonstruálás irodalomórán. Anya-nyelvi Kultúraközvetítés, 2(2), DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2390
Eisner, Will (1985): Theory of Comics and Sequential Art. Tamarac, Florida: Poorhouse Press.
Haag, Herbert (szerk. 1989): Bibliai lexikon. [online], Arcanum. Kézikönyvtár, https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-haag-lexikon-C8B18/t-C963D/tizenket-patriarka-testamentuma-C96CB/#Lexikonok%5EHaag-Tizenk%C3%A9t%20p%C3%A1tri%C3%A1rka%20testamentuma [2022.07.30.]
Hatfield, Charles (2009): An Art of Tensions. In: Heer, Jeet – Kent Worchester, Jackson ed.: A Comics Studies Reader. University Press of Mississippi.
Hutcheon, Linda (2006): The Theory of Adaptation. New York: Routledge.
Johnston, Rich (2010): The Very First Comics-To-Film Adaptation – L'Arroseur Arrosé From 1895. [online], https://bleedingcool.com/comics/recent-updates/the-very-first-comics-to-film-adaptation-larroseur-arrose-from-1895/ [2022.07.14.]
Maksa Gyula (2007): Ismeretterjesztés és képregény. Médiakutató [online], tavasz, https://mediakutato.hu/cikk/2007_01_tavasz/01_ismeretterjesztes_es_kepregeny [2022.07.18.]
McCloud, Scott (2007): A képregény felfedezése. Budapest: Nyitott Könyvműhely.
Olcese, Abby (2018): How Artists Are Using Comics to Tell Bible Stories. In: Sojourners [online] https://sojo.net/interactive/how-artists-are-using-comics-tell-bible-stories [2022.07.30]
Perneczky Géza (1999): A „művészet vége” – baleset vagy elmélet? In: Uő szerk.: A művé-szet vége? Budapest: Európai füzetek, 1. pp. 36–47.
Révész László László (2010): A képi elbeszélés a képzőművészetben [DLA-értekezés tézisei] [online], Budapest: Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola, http://www.mke.hu/sites/default/files/attachment/tezisek_reveszl_2.pdf [2022.07.23.]
Varnum, Robin – Gibbons, Christina T. szerk. (2001): The Language of Comics: Word and Image. [online] Univ. Press of Mississippi, https://books.google.hu › books [2022.07.16]
Warnke, Martin (2011): A művészettörténet tárgykörei. In: Uő: Művészettörténet. [on-line], 7. kiad. Budapest: ELTE Művészettörténeti Intézet http://arthist.elte.hu/TAMOP_412/1_1_einfuehrung.html#idp122784 [2022.07.20.]
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vörös Klára
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.