A patahengert alkotó anatómiai képletek ábrázolási lehetőségei mágneses rezonancián /MR/ alapuló képalkotó eljárással (Metodikai közlemény)
Kulcsszavak:
mágneses rezonanciás képalkotás, ló, podotrochlosis, computer tomográfia, pataAbsztrakt
A humán orvosi non-invazív képalkotó diagnosztika az elmúlt tíz évben rohamos fejlődést mutatott a felbontóképesség növekedése és a megjelenítés terén. Az MR képalkotás – amely a CT-vel szemben nemcsak a csontszövetet, hanem a lágyszöveti részeket is pontosan mutatja – lehetővé teszi a patahengert alkotó lágyszöveti struktúrákban kialakuló kóros elváltozások korai felismerését, illetve azok pontos lokalizációját. Különböző MRI mérési metodikák (spin-echo, gradiens-echo és inversionrecovery szekvenciák) alkalmazásával a patahengert alkotó anatómiai képletek (nyírcsont, ligamentum-impar, bursa podotrochlearis, mély ujjhajlító ín) kiválóan ábrázolódnak. A T1 súlyozott szekvenciával készült felvételeken magas jelintenzitást mutatnak a gyors T1 relaxációval jellemezhető szövetek (csont spongiosa állománya, pars torica pulvinis digitalis, synovia, corium), T2 súlyozott szekvenciával pedig a folyadékterek részletes vizsgálata lehetséges, illetve a kis víztartalom-változást okozó kóros folyamatok jól vizsgálhatók. Ezért az MRI képalkotó diagnosztikai eljárás a patahenger lágyszöveti struktúráinak pontos megítélését teszi lehetővé az egyes szövettípusokra specifikus jelintenzitás eltérés alapján, így mindennapos, rutin gyakorlati elterjedése esetén az anatómiai régió sokkal pontosabb differenciál diagnosztikáját eredményezné, ezzel elősegítve a terápiás eljárás kiválasztását és annak nyomonkövetését.
