A tojástermelésben mutatkozó heterózis az RRS módszerrel szelektált Rhode Island Red tojótyúkok különböző termelési periódusában, két eltérő környezetben II.
A tojástermelésben tapasztalt heterózis hosszú ideig végzett RRS szelekció utáni populációban
Kulcsszavak:
heterózis, tojástermelés, részperiódusok, kereskedelmi vonalak, RRS szelekcióAbsztrakt
A kísérletben a szülői vonalak, valamint a reciprok keresztezett Rhode Island Red 20 generáción keresztül szelektált kereskedelmi populációk tojástermelését vizsgáltuk. 90–360 napos tojástermelési ciklus, 4 egymástól független periódusában, vizsgáltuk a tojástermelésben a heterózis nagyságát. A kísérletet akkor kezdtük amikor a populációk tojástermelése elérte az 50%-os szintet. Az összes szülő és keresztezett állományt 2–4 férőhelyes ketrecekben helyeztük el. Mindegyik tisztavonalból, 10 rokonságban nem lévő kakast 10 rokonságban nem lévő jércéhez párosítottunk a tisztavérű és a keresztezett állomány előállítása érdekében. A kísérletet ortogonális, véletlenszerű, faktoriális módon végeztük, ahol a szülőket véletlenszerűnek tekintettük, a párosítási módszerek - keresztezett, tisztavérű, valamint a 2 és 4 tojótyúk/ketrec telepítési sűrűség - voltak a fix hatások. A 64 madár 20 apai féltestvér egyede (16–16 tisztavérű, 2–4 tojótyúk/ketrec, 16–16 keresztezett 2–4 tojótyúk/ketrec) vett részt a kísérletben. A tojástermelés minden szakaszában, valamint minden környezetében szignifikáns
(P < 0,001) heterózis hatást mutattak ki. A tojástermelés különböző szakaszai (1–90,
91–180, 181–270 és 271–360 nap) alatt a heterózis nagysága az alábbiak szerint alakult: 2 madár/ketrec: 4,10; 3,74; 5,02 és 6,37; 4 madár/ketrec: 4,09; 3,29; 2,16 és 3,40 tojás. Optimális környezeti feltételek között a heterózis átlagos nagysága 4,81 tojás volt, amely szuboptimális környezeti feltételek mellett 3,23 tojásra csökkent. A heterózis csökkenése különösen nyilvánvaló volt a tojástermelési ciklus 2. szakaszában (180 nap alatt). A heterózis relatív nagysága (%) meredeken csökkent a szuboptimális feltételek mellett az optimális viszonyokhoz hasonlítva a tojástermelési periódus 180–270. napja
(3,38–7,43%) és a 271–360. napja között (6,04–10,76%). A növekvő állatsűrűség szignifikánsan (P < 0,001) csökkentette a tojástermelési ciklus mindegyik szakaszában a tojás mennyiségét, a telepítési sűrűség × párosítás interakció viszont csak az utolsó két periódusban volt szignifikáns (P < 0,05). A kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy a 20 generáció óta RRS-sel szelektált, nagy teljesítményű tojótyúkok másként reagálnak a változásokra, mint a két évtizeddel korábban élt őseik.
Hivatkozások
Albers, G. A. (1998). Future trends in poultry breeding. 10th European Poultry Conference, Jerusalem, 1. 16–20.
Horn, P., Sütő, Z., Böröcz, Zs., Lorenz, G., Gyürüsi, J. (1998). Heterosis in commercial Rhode Island Red type layers in two environments. 10th European Poultry Conference, Jerusalem, 1. 223–226.
Kamali, M. A., Horn, P. (2001). Heterosis in egg production in different parts of the laying period of layers of Rhode Island Red origin selected by RRS selection in two environments. Part I. Acta Agr. Kapos. 2. 43–54.
Lorenz, G. (1996). Die Zuchtung leistungsfahiger Legehybriden unter kommerziellen Bedingungen. Int. Symp. Poult. Prod., Kaposvár, 65–70.
Sharma, D., Hazary, R. C., Kararia, M. C., Singh, B. P., Johari, D. C. (1998). Efficiency of prediction of response in short term vs. long term selection period in White Leghorn. 10th European Poultry Conference, Jerusalem, 1. 254–258.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2001 Mohamed Ali Kamali, Böröcz Zsolt, Sütő Zoltán, Horn Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
