A tojástermelésben mutatkozó heterózis az RRS módszerrel szelektált Rhode Island Red tojótyúkok különböző termelési periódusában, két eltérő környezetben
Heterózis az eredeti populációban néhány generációra terjedő RRS szelekció után
Kulcsszavak:
heterózis, tojástermelés, részperiódusok, kereskedelmi vonalak, RRS szelekcióAbsztrakt
360 napos tojóciklus, 4 független 90 napos periódusa alatt, tanulmányoztuk a tojástermelésben jelentkező heterózis nagyságát. A szülői fajtatiszta vonalakat és a reciprok keresztezett populációkat 2 és 4 férőhelyes ketrecekben helyeztük el. A Rhode Island Red szülővonalak olyan átlagos tenyészetekből származtak, amelyekben csak néhány generáción keresztül szelektáltak RRS módszerrel. Mindegyik vonalból 9 véletlenszerűen kiválasztott, egymással rokonságban nem lévő kakast, 15 rokonságban nem lévő tisztavérű és keresztezett jércével párosítottunk. A kísérletet ortogonális, véletlenszerű, faktoriális módon állítottuk be és értékeltük. Az apákat véletlen hatásnak tekintettük, a párosítási módja (keresztezett vagy tisztavérű), valamint a telepítési sűrűség (2 és 4 tojótyúk/ketrec) volt a fix hatás. A heterózis a 360 napos periódus mindegyik részében, valamint mindkét környezetben szignifikáns volt (PEO,001). A következőkben felsorolt szakaszok alatt (1–90, 91–180, 181–270 és 271–360 nap) a tojástermelésben tapasztalt heterózis az alábbiak szerint alakult: 2 madár/ketrec: 4,75; 4,99; 6,12 és 4,58 tojás; 4 madár/ketrec: 4,12; 3,14; 5,24 és 7,96 tojás. Mindkét környezetben a heterózis átlagos nagysága mindegyik populációnál azonos volt (5,11) tojással. A relatív heterózis % nagysága a második tojástermelési periódusban növekedett, ez a tendencia növekedett 4 tojó / ketrec esetén kifejezetten erős volt. Ez az elhelyezés azt a környezetei modellezte, amely rendkívül közel áll a gyakorlatban alkalmazott intenzív tojástermelési viszonyokhoz. A nagyobb állatsűrűség csak a termelés második felében csökkentette szignifikánsan (P < 0,01; 0,001) a tojástermelést. A párosítás telepítési sűrűség interakció növekedett nem volt szignifikáns.
Hivatkozások
Anderson, V. L., McLean, R. A. (1974). Design of experiments „a realistic approach”. Statictics Textbooks and Monographs. By Marcel Dekker, INC. U.S.A.
Bessei, W., Gschwindt, B., Scholtyssek, S. (1979). Stressversuche an Leghennen, der Einfluss des Umsetzens auf die Leistung und einige physiologische Prozesse. Arch. für Geflűgelk., 43. 144–149. https://doi.org/10.1016/S0003-9098(25)02820-6
Fairfull, R. W. (1990). Heterosis. In: Poultry Breeding and Genetics. Ed: Crawford, R. D., Elsevier, 913–933.
Gowe, R. S., Fairfull, R. W. (1982). Heterosis in egg-type chickens. In: 2nd World Congr. Genet. Appl. Livest. Prod., 6. 228–242.
Horn, P. (1982). Genotype-Environment interactions in chickens 2nd World Congr. Genet. Appl. Livest. Prod., 6. 699–708.
Horn, P. (1978). Leistungsveränderungen verschiedener Legehybriden unter drei Besatzdichten in Käfighaltung. Humboldt Univ., Berlin, Tagungbericht Nr., 173(2), 33–40.
Horn, P., Trinh, D. D., Kallay, B. (1980). Heterosis in optimal and suboptimal environment in layers during the first and second laying period after force moulting. 6th European Poultry Conference, Hamburg, 2. 49–55.
Horn, P., Sütő, Z., Böröcz, Zs., Lorenz, G., Gyürüsi, J. (1998). Heterosis in commercial Rhode Island Red type layers in two environments. 10th European Poultry Conference, Jerusalem, 1. 223–226.
Lorenz, G. (1996). Die Züchtung leistungsfahiger Legehybriden unter kommerziellen Bedingungen. Int. Symp. Poult. Prod., Kaposvár, Hungary
Muir, W. M., Ligett, D. (1995). Group selection for adaptation to multiple hen cages: comparison with control and commercial lines. Poult. Sci., 75(4), 447–458. https://doi.org/10.3382/ps.0750447
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2001 Mohamed Ali Kamali, Horn Péter

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
