Kvalitatív és kvantitatív Zooplankton vizsgálatok halastavakban
Kulcsszavak:
Zooplankton, halastó, természetes hozamAbsztrakt
Kísérleteink során azt vizsgáltuk két magyarországi halastórendszerben, hogy a tavakban található Zooplankton szerezetek a különböző ponty korosztályok számára mennyi felvehető, hasznosítható táplálékot biztosítanak. A hagyományos, rendszertani besoroláson alapuló módszerrel szemben – a korábban az előnevelt, egy-, két-, háromnyaras pontyokon elvégzett béltartalom analízisek alapján – 500 μm alatti és feletti mérettartományba soroltuk a talált Zooplankton fajokat. A halastavakban összesen 38 fajt azonosítottunk, 75% előfordulási gyakoriság felett 6 faj, 50–75% között 6 faj, 10–50% között 8 faj volt jellemző. A dominancia viszonyokat szemlélteti, hogy 50% felett mindössze 5 faj található. Gyakorlati termelésbiológiai szempontból, figyelembe véve a béltartalom analízisek eredményeit, valamint azt a tényt, hogy a ponty nem szelektív planktonfogyasztó, a halastavakban 7–8 faj meghatározó. Vizsgálataink szerint a biomassza alapján a Rotatoria méretű (500 μm-nál kisebb) Zooplankton fajok mind rendszertani besorolás, mind a méret szerinti felosztás alapján az egész vegetációs időszakban kisebb részarányt képviseltek a másik két csoporthoz viszonyítva. Az egyedszámot tekintve azonban az 500 μm alatti Zooplankton az egész vegetációs időszakban lényegesen meghaladja a Cladocera és Copepoda fajokét. Az 500 μm feletti mérettartományban a Cladocera fajok lényegesen kisebb szerepet játszanak, mint a Copepodák, kivéve a ponty-amur bikulturás telepítést. Ebből adódik, hogy a vizsgált tórendszerekben a Copepodák a legfontosabb táplálékszervezetei az egy-, két- és háromnyaras pontyállományoknak. Eredményeink alapján a hagyományos, rendszertani felosztás szerinti Zooplankton feldolgozási metodikával szemben előnyben kell részesíteni a mérettartományok szerinti csoportosítást, mert így pontosabb képet kaphatunk a pontyok számára ténylegesen hasznosítható táplálék mennyiségéről. A faj szerinti meghatározás továbbra is szükségszerű, mert ennek alapján kapunk információt a biológiai vízminőségről és tó termelésbiológiai állapotáról.
Hivatkozások
Bottrell, H. H., Duncan, A., Gliwicz, Z. M., Grygierek, E., Herzig, A., Hillbricht-Ilkowska, A., Kurasawa, H., Larsson, P., Weglenska, T. (1976). A review of some problems in zooplankton production studies. Norw. J. Zool., 24. 419–456.
Dumont, H. J., Van de Welds, J., Dumont, S. (1975). The Dry Weight Estimate of Biomass in a Selection of Cladocera, Copepoda and Rotifera from the Plankton, Periphyton and Benthos of Continental Waters. Oecologia, 19. 75–97. https://doi.org/10.1007/BF00377592
Felföldy, L. (1987). A biológiai vízminősítés. Vizügyi Hidrobiológia VIZDOK. 1–180.
Fry, D. L., Osborn, I. A. (1980). Zooplankton abundance and diversity in Central Florida grass carp ponds. Hydrobiologia, 68. 145–155. https://doi.org/10.1007/BF00019700
Grigierek, E., Wasilewska, B. E. (1978). The feed fauna of fish in ponds with heated and exchanged water. Ekologia Polska, 1. 71–83.
Gulyás, P. (1974). Az ágascsápu rákok (Cladocera) kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia. VIZDOK. 1–160.
Horváth, L., Tamás, G., Seargave, C. H. (1992). Carp and Pond Fish Culture. Fishing New Booles. Blankwell Sci. Publ. Ltd. Cambridge.
Hyslop, E. J. (1980). Stomach contents analysis – a review of methods and their application. Journal Fish Biology, 17(4), 411–429. https://doi.org/10.1111/j.1095-8649.1980.tb02775.x
Körmendi, S. (1989). A higfázisu mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása zooplanktonnal. Szaktanácsok, 2–3. 37–40.
Körmendi, S., Varga, L. (1998). Zooplankton vizsgálata dél-dunántúli halastavakban. XXXX. Hidrobiológus Napok, Tihany.
Murtaugh, P. A. (1989). Size and Speries Composition of Zooplankton in Experimental Ponds With and Without Fishes. Journal of Freshwater Ecology, 5(1), 27–37. https://doi.org/10.1080/02705060.1989.9665210
Pejler, B. (1995). Relation to habitat in rotifers. Hydrobiologia, 313. 267–278. https://doi.org/10.1007/BF00025959
Prikryl, I., Janecek, V. (1982). The effect of Feed Consumption on the Amount of Natural Food in Ponds Stocked with Carp. Bul. VURH, Vodnany., 20–26.
Prinkyl, I. (1986). Evaluation of the size Structure of Zooplankton and the Possibility of its Use in Pond Fish Culture. Bul VUHR, Vodnany., 21–30.
Ruttner-Kolisko, A. (1977). Suggestions for biomass calculation of plankton rotifers. Arch. Hydrobiol. Beih. Ergebn. Limnol., 8. 71–76.
Spataru, P. (1977). Gut contents of silver carp - Hypophthalmichthys molitrix (Val.) - and some trophic relations to other fish species in a polyculture system. Aquaculture, 11(2), 137–146. https://doi.org/10.1016/0044-8486(77)90071-0
Spataru, P., Wolfarth, G. W., Hulata, G. (1983). Studies on the natural food of different fish species in intensively manured polyculture ponds. Aquaculture, 35. 283–298. https://doi.org/10.1016/0044-8486(83)90101-1
Specziár, A., Tölg, I., Bíró, P. (1997). Feeding strategy and growth of cyprinials in the littoral zone of Lake Balaton. Journal Fish Biology, 51(6), 110–124. https://doi.org/10.1111/j.1095-8649.1997.tb01130.x
Stenson, I. A. E. (1982). Fish impact on ratife community structure. Hydrobiologia, 87. 57–64. https://doi.org/10.1007/BF00016662
Tasnádi, R. (1983). Haltakarmányozás. Mez gazdasági Kiadó, Budapest, 1–306.
Windell, I. T., Bowen, S. H. (1978). Methods for Study of Fish Diets Based on Analysis of Stomach Contents. In “Methods for the Assessment of Fish Production in Fresh Waters. Oxford, Blackwell Scientific Publ., 219–226.
Zaret, T. M., Kerfoot, W. C. (1975). Fish predation on Bosmina longirostris: Body-size predation versus visibility predation. Ecology, 56(1), 232–237. https://doi.org/10.2307/1935317
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2000 Körmendi Sándor, Hancz Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
