Angus tehenek tejtermelése és a borjaik növekedésének összefüggése

Szerzők

  • Kovács Attila Zoltán Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Cattle Breeding Science, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Pannon Agrártudmányi Egyetem, Állatenyésztési Kar, Szarvasmarha Tenésztési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

DOI:

https://doi.org/10.31914/aak.1095

Kulcsszavak:

beef cattle, suckler, colostrum, milk, weight gain of calves

Absztrakt

A vizsgált angus részpopuláció kolosztrumának fehérjetartalma 20,19%, zsírtartalma 8,22%, cukortartalma 1,53% volt (n = 30). A szerző a mintákat az ellést követő 3 órán belül vette. Más húshasznosítású fajtákkal összehasonlítva – limousin, magyartarka, blonde d’ aquitaine – az angus a kolosztrum szárazanyag-tartalma, illetve zsírtartalma tekintetében az első helyen áll, míg a fehérjetartalom vonatkozásában egyedül a magyartarka előzi meg. A kolosztrum savófehérje-kazein aránya 74,16%:25,84%. A kolosztrum fehérjefrakcióinak vizsgálatában az összes fehérje és a savó között r = +0,89, az összes fehérje és a kazein között r = -0,16, az összes fehérje és az NPN frakció között r = +0,06 a korrelációs együttható értéke. A teljes tej fehérjetartalma 3,23%, zsírtartalma 3,77%, cukortartalma 4,88%. Az előbb felsorolt, egyéb húshasznosítású fajták tejével összehasonlítva, az angus a zsírtartalom tekintetében ugyancsak az élen áll. A tej savó- fehérje-kazein aránya 21,39%:78,61%. A tej fehérjefrakcióinak vizsgálatában az összes fehérje és a savó között r=+0,68, az összes fehérje és a kazein között r = +0,46, az összes fehérje és az NPN frakció között r = +0,36 volt a korrelációs együttható értéke. A borjak napi tömeggyarapodása az első 70 nap átlagában 887 gramm volt. A tejmennyiség és a napi tömeggyarapodás között a korrelációs együttható értéke r = +0,32 volt.

Információk a szerzőről

  • Kovács Attila Zoltán, Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Cattle Breeding Science, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40., Pannon Agrártudmányi Egyetem, Állatenyésztési Kar, Szarvasmarha Tenésztési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

    levelezőszerző
    kovacsaz@atk.kaposvar.pate.hu

Hivatkozások

Bodó, I., Dohy, J., Hajas, P., Keleméri, G. (1985). Húsmarhatenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 82–83.

Bozó, S., Dunay A., Rada, K., Kovács, J. (1976). Néhány tenyésztési módszer, illetve paraméter megváltoztatásának hatása a szarvasmarha tej- és hústermelésére, továbbá a létszám-alakulására. Állattenyésztés. 25. Budapest.

Csapó, J. (1984). Kolosztrum és tej összetétele eltérő genotípusú szarvasmarháknál. Kandidátusi értekezés. Kaposvár, 1983. 119.

Csapó, J., Csapó-Kiss, Zs. (1988). Biological value and change of milk protein in cattle, goats and sheep during lactation. Acta Alimentaria. 4. 372.

Csapó, J. (1992). Kérődző háziállataink kolosztrum- és tejösszetétele, és néhány összetevő analitikája. Akadémiai doktori értekezés. MTA, Budapest.

Horn, A., Szmodits, T., Bodó, I. (1959). Kísérletek az angus és magyartarka szarvasmarha haszonállat-előállító keresztezésére. Állattenyésztés. Budapest. 1. 43–53.

Kovács, A. Z. (1997a). Magyarországon tartott néhány húshasznosítású fajta tejének összetétele. Állattenyésztés és Takarmányozás, 46(2), 175–187.

Kovács, A. Z. (1997b). A gyúrói magyartarka és limousin húshasznosítású szarvasmarha fajták tejének összehasonlító vizsgálata (Georgikon Bicentenárium Keszthely 1996–1997: II. Ifjúsági Tudományos Fóruma, Keszthely. 78–82.)

Kovács, A. Z. (1997c). The milking yields of beef cattle breeds in Hungary. I.C.A. Summer School on " Agricultural Challenges and EU Enlargement"

Kovács, A. Z. (1997d). A martonvásári blonde d' Aquitaine fajta tejtermelése és a borjak növekedésének összefüggése. Acta Ovariensis. /megjelenés alatt/

Stefler, J. (1974). Szoptatva nevelt, majd intenzíven hizlalt magyartarka és keresztezett szarvasmarha csoportok összehasonlító vizsgálata. Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola. Tudományos Közlemények.

Szigethy, Á. (1974). Beszámoló az Észak-amerikai Egyesült Államokban 1972 szeptember 20-tól, 1973. szeptember 21-ig tett ösztöndíjas tanulmányútról. Beszámoló. Budapest. 16.

Szuromi, A. (1964). Magyartarka x aberdeen angus F, magyartarka x hereford F és magyartarka növendékbikák és növendéküszők összehasonlító hízlalása. ÁKI évi beszámolójelentés. Budapest.

Uzonyi, Gy., Gyetvai, J. (1980). A tejfehérje finomabb összetétele, kitermelési hatása, az árfizetési alapnak tekinthet frakció kiválasztása. Tejipar, 29. 86–90.

Uzonyi, Gy. (1981). Modellkísérlet a tejfehérje finomabb összetétele és a fehérjekitermelés közötti összefüggés vizsgálatára. Tejipar, 30. 18–20.

Letöltések

Megjelent

1997-02-15

Hogyan kell idézni

Kovács, A. Z. (1997). Angus tehenek tejtermelése és a borjaik növekedésének összefüggése. Acta Agraria Kaposváriensis, 1(1), 45-57. https://doi.org/10.31914/aak.1095

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei