Növényi eredetű élelmiszer- és takarmány-alapanyagok aminosav-összetételének alakulása a nyersfehérje-tartalom függvényében

Absztrakt

Különböző takarmány-alapanyagok (búza, árpa, kukorica, zab, köles, szójabab, napraforgó és repcedara) nyersfehérje-tartalmát, aminosav-tartalmát, a fehérje aminosav-összetételét, és biológiai értékét határozták meg. A regressziós egyenletekkel bizonyították, hogy az aminosavak mennyisége a növekvő nyersfehérje-tartalommal nő, tehát az aminosav-tartalom a nyersfehérje-tartalom alapján becsülhető. A takarmányfehérje esetében viszont csak annak glutaminsav- és lizintartalmát lehet csak a nyersfehérje-tartalom alapján becsülni. A fehérje aminosav-összetételét vizsgálva a nyersfehérje-tartalom függvényében, megállapították, hogy növekvő nyersfehérjetartalommal a nem esszenciális aminosavak mennyisége nő, az esszenciális aminosavak mennyisége viszont csökken, melynek következtében a fehérje biológia értéke is kisebb lesz.