Vízkészlet-változások modellezése a talajban, térinformatikai módszerrel

Absztrakt

A tér-informatika lehetőségeit felhasználva, a vízkészlet-változások modellezését kívántam megvalósítani. A módszer kipróbálását egy lineár rendszerű öntözőtelepnek berendezett 280 hektáros táblán végeztem el. A vizsgált tábla Kuncsorba külterületén helyezkedik el. A GIS eszközrendszere lehetőséget biztosít a vizsgált mintahelyek számolt vagy mért párolgás és párologtatás értékeinek az egész táblára történő kiterjesztésére. Így az érintett területen, jellemző helyeken felvett adatok megfelelő interpolálásával a vizsgált tábláról teljes egészében egy adatbázis áll rendelkezésünkre, amely az elemzések alapjául szolgálhatnak. A feladat elvégzéséhez szükséges a talaj vízkészlet-változásainak olyan idősoros adatbázisának létrehozása, amely alkalmas a GIS adta feldolgozási lehetőségekre. A célom az volt, hogy az érintett táblán megjeleníthetőek legyenek a talaj kiszáradási, feltöltődési folyamatai a tenyészidőszak folyamán. Gyors elemzéseket lehessen elvégezni különböző öntözővíz dózisok tervezésével. Milyen változásokat lehet elérni vízpótlással, illetve annak időbeni tartamhatását vizsgálni. Ugyancsak elemezni lehet a kiszáradási, feltöltődési folyamatokat – aszályérzékenység – megállapítása a terület különböző részein. A vizsgálati eredmények és azok értékelés során a kukorica tény észidejét áprilistól október végéig 21 dekádra felosztva vizsgáltam. A vízkészlet- változásokat megjelenítve megállapítható volt, hogy az adott meteorológiai adatok mellett a talajban a vízkészlet nyár közepére válik kritikussá. A talajban a legkevesebb a hasznosítható víztartalom augusztus második felében. A tenyészidőszak végéig a talaj nedvességtartalma csak kis mértékben növekszik. Megállapítható, melyek a vizsgált tábla jobb és gyengébb vízgazdálkodású részei. Öntözés hatására megfigyelhető, hogy a talaj vízkészletei hogyan módosulnak. A modell felállításához 57, 55, 56 mm-s vízadagokat terveztem a tenyészidőszak folyamán. Ezek a vízadagok a tenyészidőszak azon dekádjaiban - a legszárazabb nyári időszakban -, ahol a hasznosítható víztartalom a talajban 60% alá csökkent, kerültek kiöntözésre. Az öntözés hatására, a talaj hasznosítható vízkészlete a legkritikusabb időszakban is 15–20 mm-el meghaladta a diszponibilis víztartalom 50%-át. A következtetések és javaslatok részben rámutattam, hogy a vízkészlet-változások modellezése milyen módszerbeli változtatásokat igényel a hagyományos talajtérképezéssel szemben. A térinformatika eszközeivel elemezhetőek többek között egy terület aszály-érzékeny, és belvíz-veszélyeztetett részei. Adott éghajlati viszonyok között a tenyészidőszakban mikor válik kritikussá a vízhiány egy adott kultúrnövény esetében. Megtervezhetünk öntözési víznormákat és öntözési fordulókat, amellyel optimalizálhatjuk az öntözéses gazdálkodást. A vízkészlet-változások modellezése segítségével kialakíthatunk olyan vetéstervet, amely a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait kellően figyelembe veszi.