Irán helyi baromfi fajtáinak genetikai polimorfizmusa II. rész: Izoenzim polimorfizmus különös tekintettel az alkalikus foszfatázra és észterázra
Kulcsszavak:
alkalikus foszfatáz, észteráz, genetikai polimorfizmus, helyi tyúk fajtákAbsztrakt
Az alkalikus foszfatáz és észteráz polimorfizmusát vizsgálták a következő 5 iráni helyi tyúk fajtában melyei genetikai tartalékként tenyésztettek: kopasznyakú, Dashtyary, Lary, Marandy és parlagi. Az észteráz A alléi frekvenciája 0.50-0.19, a B-é 0.79-0.49, a C-é pedig 0.14-0.02 között változott a vizsgált állományokban. Az alkalikus foszfatáz AA genotípusos frekvenciája 0.481-0.315, az aa genotípusé pedig 0.648-0.519 a különböző fajtákban. Nem találtak elektroforézises sávot a Dashtyary és a parlagi állományokban. Az A alléi génfrekvenciája 0.79-0.176, az a alléié 0.823-0.720 között alakult. Az észteráz heterozigozitás indexe 0.579-0.344. az alkalikus foszfatázé pedig 0.599-0.480. A véletlenszerűen kiválasztott mintákban az egyik fajtájú csirke másik fajtájútól történő megkülönböztethetőségének pontossága mind az észteráz locus PD (0.75-0.52), mind az alkalikus foszfatáz locus PD (0.67-0.62) esetében alacsony, ezért több polimorfizmus locust kell beazonosítani.
