A vágáskori testtömeg hatása merinó juhok vágási eredményeire

Szerzők

  • Mezőszentgyörgyi Dávid Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Sheep Breeding and Animal Improve, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Juhtenyésztési és Állatnemesítési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. https://orcid.org/0000-0001-8479-3156 (unauthenticated)
  • Lengyel Attila Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Sheep Breeding and Animal Improve, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Juhtenyésztési és Állatnemesítési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

Kulcsszavak:

Sheep, Merino, slaughter

Absztrakt

Kísérletünk során azt vizsgáltuk, hogy a magyar merinó fajta milyen vágási paraméterekkel rendelkezik, és hogyan változik a bontott részek aránya a növekedés során. A vizsgálatok folyamán 306 kos próbavágását végeztük el. Az állatokat négy testtömeg kategóriába soroltuk, 25 kg-tól 45 kg-ig. A darabolt részek vágás előtti testtömeghez viszonyított arányát hasonlítottuk össze a testtömeg kategóriák között. Azt tapasztaltuk, hogy a bunda, a fej, a lábvégek, a nyak, és a comb aránya csökken, míg a hosszúkaraj, a rövidkaraj, a lapocka és az oldalas aránya nő a vágás előtti testtömeghez képest. A legmarkánsabb különbség a faggyúsódás mértékében tapasztalható, ahol 35 kg felett jelentősen megnő a faggyú aránya. A vágási kitermelés a vizsgált testtömeg kategóriákban jelentősen (P > 5%) nem változott a vágás előtti testtömeghez viszonyítva.

Információk a szerzőről

  • Mezőszentgyörgyi Dávid, Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Sheep Breeding and Animal Improve, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40., Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Juhtenyésztési és Állatnemesítési Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

    levelezőszerző
    mezodave@atk.kaposvar.pate.hu

Hivatkozások

Aziz, N. N., Murray, D. H., Ball, R. O. (1993). The effect of liveweight gain and live weight loss on body composition of Merino wethers: noncarcass organs. Journal of Animal Science, 71(2), 400–407. https://doi.org/10.2527/1993.712400x

Binne, D. B., Clarke, J. N., Clayton, J. B., Mowat, C. M., Purchas, R. W. (1995). Effects of genotype and nutrition on sheep carcass fat and.eye muscle development between weaning and 14 months of age. Proceedings of the New Zealand Society of Animal Production, 55. 104–107.

Bocard, R. Dumont, B. L. (1955). Etude de la production de la viande ches les ovins. I. La coupe des carcasses. Définition d'une découpe de référence. Ann. Zootechn., 4. 241–257. https://doi.org/10.1051/animres:19550307

Bocard, R., Dumont, B. L. (1960). Etude de la production de la viande ches les ovins. II. Variation de l'importance relative des différences régions corporelles de l'agneau de boucherie. Ann. Zootechn., 9. 355–363. https://doi.org/10.1051/animres:19600405

Bocard, R., Dumont, B. L., Lefebre, J. (1962). Etude de la production de la viande ches les ovins. V. Note sur la croissance relative des régions corporelles de l'agneau. Ann. Zootechn., 11. 257–262. https://doi.org/10.1051/animres:19620402

Bogner, H., Matzke, P. (1964). Fleischkunde für tierzüchter, München – Basel – Wien, 77.

Domanovszky, Á., Székely, P. (1996). Juh fajták vizsgálata. OMMI kiadvány. 1996.

Forbes, G. B. (1988). Body composition influence of nutrition, disease, growth and aging. In: Shüs, M. E.; Young, V. R.: Modern nutrition in health and disease. Lea and Febinger. Philadelphia, 533–556.

Göhler, H. (1979). Dissertation B. KMU Leipzig.

Jackson, T. H., Mansour, Y. A. (1974). Differences betweengroups of lamb carcasses chosen for good and poor conformation. Anim. Prod., 19. 93–105. https://doi.org/10.1017/S0003356100022613

Kirton, A. H., Pickering, P. S. (1967). Factors associated with differences in carcass conformation in lamb. N. Z. J. Agric. Res,. 10. 183–200. https://doi.org/10.1080/00288233.1967.10425126

Kirton, A. H., Carter, A. H., Clarke, J. N., Sinclaire, D. P., Mercer, G. J. K., Duganzich, D. M. (1995). A comparison between 15 ram breeds for export lamb production. 1. Liveweights, body components, carcass measurements, and composition. New Zealand Journal of Agricultural Research, 38(3), 347–360. https://doi.org/10.1080/00288233.1995.9513136

Klosz, T. (1994). A vágójuhok E-U-R-O-P minősítése. A Hús, 4. 212–213.

Lovas, L. (1985). Genetikai és környezeti tényezők hatása a juh vágóértékére. Kandidátusi értekezés, Kaposvár, 1985.

Mucsi, I. (1997). Juhtenyésztés és -tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1997.

Simoes, J. A., Mendes, M. I. M. A., Alves, M. I. M. (1994). Some considerations regarding European Union sheep carcass classification. Veterinaria Tendenica, 4(6), 16–18.

SPSS FOR WINDOWS (1996). Version 7.5, Copyright SPSS Inc.

Veress, L., Jankowski, S. T., Schwark, H. J. (1982). Juhtenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982.

Letöltések

Megjelent

1998-02-15

Folyóirat szám

Évf. 2 szám 1 (1998): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 1998 Mezőszentgyörgyi Dávid, Lengyel Attila

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Mezőszentgyörgyi, D., & Lengyel, A. (1998). A vágáskori testtömeg hatása merinó juhok vágási eredményeire. Acta Agraria Kaposváriensis, 2(1), 23-37. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1094

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei