Szabadtér-építészeti lehetőségek a csapadékvíz visszatartásban
Kulcsszavak:
csapadékvíz-visszatartás, szabadtér-építészet, vízrendezés, városrendezés, tájrendezés, környezetvédelem, vízáteresztő burkolat, drénkút, ciszternaAbsztrakt
A z Étv. módosítása kapcsán a településekkel foglalkozó szakemberek körében néhány izgalmas kérdés került reflektorfénybe. A felszínre hulló csapadékvizek új kezelési elvei (lásd jogszabályi változások) vajon milyen feladatokat rónak majd a tervezőkre, mérnökökre? A csapadékvizek helyben tartásához szükséges műtárgyak, tározók vajon hol helyezhetők el, s - mint idegen testek
- a városi peremterületek kusza szövetében nem járulnak-e hozzá annak további szegregációjához? A megújuló jogszabályi környezet szerencsére számos új lehetőséget is kínál, azonban ezek megvalósulásához teljesen új megközelítésre, s szakterületeken átívelő összefogásra van szükség. A csapadékvíz komplex, városi szövetbe integrált kezelése megoldható, az ökológiai és szabadtér-építészeti módszerek együttes alkalmazásával.
Hivatkozások
Budapesten 15,3 fokot, Sopron-Fertőrákoson 17,8 tokot mértek, MTI 2006. január 13.
Bartholy Judit, Dunkel Zoltán (2006): A növénykultúrák fejlődését befolyásoló éghajlati paraméterek tendenciaelemzése. A klímaváltozás kockázata: kihívások és teendők, 2006. október 20. Budapest, MTA kibővített ülése.
Országos Meteorológiai Szolgálat, http://www.met.hu
Szászné Várkonyi Adrienn (2006): A települési zöldfelületi rendszer szabályozása: Budapest , BCE Tájépítészeti Kar, doktori értekezés, 125 p., p. 66.
Studo Metropolitana (2005): Közterületek használata és megítélése Budapesten. [Budapest: Studo Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközponti (METROPOLISZ MŰHELY 4.) , 191 p.
Budapest főváros településszerkezeti terve: 5.2. Csatornázás - szennyvíztisztítás p. 110.
Tilla Larson (1999): Sustainable stormwater management in the city of Malmö, Sweden, Urban planning and stormwater management - some practices in European cities. Conference in Lyon, Francé, 1999. április 1.
Stephan Roth-Keyler (2002): Water reductíon when using green roofs. Swedish University of Agricultural Sciences, Department of Agricultural Engineering, Alnarp.
A városi szabadtér megújítás egy formája, ahol a történeti előzmény alapján, nagymértékben a mai igényekhez igazítottan történik a megújítás. Balogh Péter István (2006): Szabadtértervezés történeti környezetben. 4D 2006/3, pp. 38-44.
Extract from the database 'SURBAN - Good practice in urban development', European Academy of the Urban Environment: Berlin 2002.
Dulovics Dezsőné, Dulovics Dezső (2005): Csapadékterhelés, hatásai és csökkentésük egyes módszerei. Hírcsatorna 2005. (szeptember-október) 7-17. p. 13 B. Nagy Ildikó Réka (2006): Patakparti város - patak a városban, városi patakok rehabilitációs lehetőségei. In; Csorba P. (2006): A II. magyar tájökológiai konferencia tanulmánykötete, (in press)
Oberhoffer, H. Erber, H. Cottl (1994): A Rákos-patak rendezésének tanulmányterve. Bécs
Almási Balázs (1997): A Rákospatak XVII. kerületi szakaszának zöldfelületi tanulmányterve. Budapest KÉÉ Kert- és Településépítészeti Tanszék, diplomaterv
Makrai Lili (2006): A Rákos-patak péceli szakaszának revitalizácíója és környezetének rendezése. Budapest BCE Kert- és Településépítészeti Tanszék, diplomaterv
23.§ (7) Élőkert nélküli, vagy 5,0 m-nél kevesebb előkertes beépítés esetén az új közterületek szabályozási szélességét úgy kell megtervezni, hogy az útpályával párhuzamosan kétoldali fasor elhelyezése biztosított legyen.
Almási Balázs, Lád Gergely (2005): Bugyi nagyközség településközpontjának megújítása, Beleznay tér - kertépítészeti kiviteli tervdokumentáció. Budapest: BCE Kert- és Településépítészeti Tanszék
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Almási Balázs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).