Időszerű katonapedagógiai kérdések
Resumen
A katonai lét társadalmi beágyazottságának két alapvető típusát ismerjük. Az európai felfogásban a hadsereg a társadalom integráns részként fogható fel, míg az angolszász-amerikai megközelítésben hadsereg és társadalom egymástól elkülönült egységet képez. Magyarországon a hadsereg folyamatos professzionalizálódásának jegyében zajló átalakulása változást hozott a társadalmi kapcsolatok korábban kialakult távolságtartó attitűdjében. A hadsereg munkaerő-piaci szereplőként történő megjelenése újfajta felfogásokat kíván meg a szervezettől és állományától egyaránt. A katonai szervezet megváltozása a szervezeten belüli tevékenységek változásával is együtt jár, ami magával vonzza a komoly fizikális képességek megszerzésén túl a folyamatos tanulás, képzés és továbbképzés hangsúlyossá válását. Hadsereg és társadalom egymástól kölcsönösen függnek, ami mindkét részről nyitottságot és elfogadást kíván.
Referencias
A 2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar honvédségről.
A 237/2006. (XI.27.) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendelet. A Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021 közötti időszakra
Burk, James (1993): Morris Janowitz and the Origins of Sociological Research on Armed Forces and Society. In. Armed Forces & Society, 1993. Winter, vol. 19, no. 2, 167–185 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9301900202
Caforio, Giuseppe–Martinez, Rafael (2005): The Spanish Cadet in the European Military Context: a Comparative Analysis of the Professional Socalisation. In: Institut de Ciéncies Polítiques i Socials. Barcelona. WP num. 244. 1–36 p.
Dézsi Zsolt (2009): Az elektronikus tananyagok és a b-learning módszer alkalmazásának tapasztalatai a közösség néhány tagállamában, 2. rész. In: Hadtudományi szemle, 2009. 2. évf. 4. szám, 39–46. p.
Dézsi Zsolt (2010): A blended-learning módszer bevezetése a pénzügyőrök szakképzésébe. (Ph.D. értekezés). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola, 2010. 154 p.
Edmunds, Timothy (2006): What are armed forces for? The changing nature of military roles in Europe. In: International Affairs, 2006. November, vol. 82, no. 6, 1059–1075. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1468-2346.2006.00588.x
Eliezer, Ben-Uri (1999): Rethinking the Civil-Military Relations Paradigm The Inverse Relation between Militarism and Praetorianism through the Example of Comparative. In: Political Studies, 1997. june, vol. 30, no. 6, 356–374. p. doi: https://doi.org/10.1177/0010414097030003004
Feaver, D. Peter (1996): The Civil-Military Problematique: Huntington, Janowitz, and the Question of Civilian Control. In: Armed Forces & Society, 1996. Winter, vol. 23, no. 4, 149–178 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9602300203
Foot, Peter (2001): European Military Education Today. In: Baltic Defence Review, 2001. vol. 1, No. 5, 12–31 p.
Friedhelm, Krueger-Sprengel (1972): The German Military Legal System. In: Military Law Review, 1972. Summer, vol. 57, no. 27-100-57, 17–26. p.
Gál Anna (1999): A hivatásos katona társadalmi szerepéről. In: Hadtudomány, 1999. IX. évf. 3–4. szám, 87–92 p.
Gerő Péter (2011): Az élethelyzethez igazított E-tanulás (E-learning) alkalmazása a katonai felsőoktatás példáján. (Ph.D. értekezés). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola, 2011. 127 p.
Griffith, James (2011): Contradictory and Complementary Identities of U.S. Army Reservists: A Historical Perspective. In: Armed Forces & Society, 2011. April 1, vol. 37, no. 2, 261–283 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09354167
Herspring, Dale (2009): Civil--Military Relations in the United States and Russia: An Alternative Approach. In: Armed Forces & Society, 2009. July 1, vol. 35, no. 4, 667–687 p.. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09332140
Holló József (2003): Szocializációs és vezetői folyamatok a hadseregben. In: Tudásmenedzsment 2003. november, 4. évf. 2. sz. 27–34. p.
Horváth János (1999): A külföldi katonai tanintézeti képzés múltja, jelene és jövője. In: Horváth István – Szerényi Géza (szerk.): A külföldi katonai tanintézeti képzés szervezésének tapasztalatai. Budapest: Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály. 7–12. p.
Janowitz, Morris (1974): Armed Forces and Society: An Interdisciplinary Journal. In: Armed Forces & Society , 1974. vol. 1, no. 1, 3–4. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X7400100101
Jobbágy Zoltán–Stummer Judit (2010): A Katonasuli programban rejlő lehetőségek a Magyar Honvédség utánpótlásának biztosításának érdekében. In: Seregszemle, 2010. október-december. VIII. évf. 4. sz. 102–108. p.
Kolossa László (2009a): A haderőátalakítás emberi oldala. In: Hadtudományi szemle 2009. 2. évf. 4. sz. 52–58. p.
Kolossa László (2009b): A Magyar Honvédség karriermodellje. (Ph.D. értekezés). Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola. 127. p.
Kolossa László (2009c): Az egyéni képességek szerepe a haderő megújulásában. In: Hadtudományi szemle 2009. 2. évf. 4. sz. 61–68. p.
Kozma Tamás (1999): Bevezetés a nevelésszociológába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 1999. 497 p.
Krebs, R. Ronald (2004): A School for the Nation? How Military Service Does Not Build Nations, and How It Might. In: International Security, 2004. Spring. Vol. 28, no. 4, 85–124. p. doi: https://doi.org/10.1162/0162288041588278
Krebs, R. Ronald (2009): The Citizen-Soldier Tradition in the United States: Has Its Demise Been Greatly Exaggerated? In: Armed Forces & Society, 2009. October 1, vol. 36, no. 1, 153–174. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09337370
Mezei Tibor (2010): A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzete. In: Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig. Budapest, BHKKA, 357–372 p.
Mucsi József (2008): A hadsereg szervezeti kultúrája és a szabadidős művelődés. In: Hadtudomány, 2008. 18. évf. 1-2. sz. 107–113. p.
Négyesi Imre (2001): A távoktatás helye és szerepe a felnőttoktatásban a katonai képzés tükrében. In: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2001. 9. évf. 1. sz. 151–165. p.
Soeters, L. Joseph (1997): Value Orientations in Military Academies: A Thirteen Country Study. In: Armed Forces & Society Fall, 1997. vol. 24, no. 1, 7–32. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9702400101
Soeters, Joseph – Winslow, Donna – Weibull, Alise (2006): Military Culture Part IV. In: Soeters, Joseph – Winslow, Donna – Weibull, Alise (szerk.): Handbook of the sociology of the military. Handbooks of Sociology and Social Research, 2006. 237–254. p. doi: https://doi.org/10.1007/0-387-34576-0_14
Sombart, Werner (191?). Háború és kapitalizmus. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt, 1942. 260 p.
Stummer Judit (2011). A honvédelmi ágazat ifjúságpolitikai koncepciójának marketingszemléletű bemutatása a KatonaSuli programon keresztül. (Diplomadolgozat). Gödöllő: Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Marketing Intézet, 2011.
Száraz Görgy (1999): A nemzetközi kapcsolattartás szabályai. In: A külföldi katonai tanintézeti képzés szervezésének tapasztalatai. Budapest: Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály. 17–20. p.
Szvircsev, Tibor (2011): The Transformation of Switzerland's Militia Armed Forces and the Role of the Citizen in Uniform. In: Armed Forces & Society, 2011. April 1, vol. 37, no. 2, 239–260. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X10361670
Varga András (2010): Egy középiskolai korosztály vélekedése a honvédségről és személyi állományáról. In: Hadtudományi Szemle, Budapest. 2010. 3. évf. 4. sz. 50–57 p.
Varga András (2011): A Katonai alapismeretek tantárgy bevezetésének néhány kérdése. In: Történelemtanítás. Online történelemdidaktikai folyóirat, 2011. XLVI. évf. 2. sz. 151–164. p.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2013 Madarász Tibor
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.
