Időszerű katonapedagógiai kérdések
Abstract
A katonai lét társadalmi beágyazottságának két alapvető típusát ismerjük. Az európai felfogásban a hadsereg a társadalom integráns részként fogható fel, míg az angolszász-amerikai megközelítésben hadsereg és társadalom egymástól elkülönült egységet képez. Magyarországon a hadsereg folyamatos professzionalizálódásának jegyében zajló átalakulása változást hozott a társadalmi kapcsolatok korábban kialakult távolságtartó attitűdjében. A hadsereg munkaerő-piaci szereplőként történő megjelenése újfajta felfogásokat kíván meg a szervezettől és állományától egyaránt. A katonai szervezet megváltozása a szervezeten belüli tevékenységek változásával is együtt jár, ami magával vonzza a komoly fizikális képességek megszerzésén túl a folyamatos tanulás, képzés és továbbképzés hangsúlyossá válását. Hadsereg és társadalom egymástól kölcsönösen függnek, ami mindkét részről nyitottságot és elfogadást kíván.
Literaturhinweise
A 2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar honvédségről.
A 237/2006. (XI.27.) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendelet. A Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021 közötti időszakra
Burk, James (1993): Morris Janowitz and the Origins of Sociological Research on Armed Forces and Society. In. Armed Forces & Society, 1993. Winter, vol. 19, no. 2, 167–185 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9301900202
Caforio, Giuseppe–Martinez, Rafael (2005): The Spanish Cadet in the European Military Context: a Comparative Analysis of the Professional Socalisation. In: Institut de Ciéncies Polítiques i Socials. Barcelona. WP num. 244. 1–36 p.
Dézsi Zsolt (2009): Az elektronikus tananyagok és a b-learning módszer alkalmazásának tapasztalatai a közösség néhány tagállamában, 2. rész. In: Hadtudományi szemle, 2009. 2. évf. 4. szám, 39–46. p.
Dézsi Zsolt (2010): A blended-learning módszer bevezetése a pénzügyőrök szakképzésébe. (Ph.D. értekezés). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola, 2010. 154 p.
Edmunds, Timothy (2006): What are armed forces for? The changing nature of military roles in Europe. In: International Affairs, 2006. November, vol. 82, no. 6, 1059–1075. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1468-2346.2006.00588.x
Eliezer, Ben-Uri (1999): Rethinking the Civil-Military Relations Paradigm The Inverse Relation between Militarism and Praetorianism through the Example of Comparative. In: Political Studies, 1997. june, vol. 30, no. 6, 356–374. p. doi: https://doi.org/10.1177/0010414097030003004
Feaver, D. Peter (1996): The Civil-Military Problematique: Huntington, Janowitz, and the Question of Civilian Control. In: Armed Forces & Society, 1996. Winter, vol. 23, no. 4, 149–178 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9602300203
Foot, Peter (2001): European Military Education Today. In: Baltic Defence Review, 2001. vol. 1, No. 5, 12–31 p.
Friedhelm, Krueger-Sprengel (1972): The German Military Legal System. In: Military Law Review, 1972. Summer, vol. 57, no. 27-100-57, 17–26. p.
Gál Anna (1999): A hivatásos katona társadalmi szerepéről. In: Hadtudomány, 1999. IX. évf. 3–4. szám, 87–92 p.
Gerő Péter (2011): Az élethelyzethez igazított E-tanulás (E-learning) alkalmazása a katonai felsőoktatás példáján. (Ph.D. értekezés). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola, 2011. 127 p.
Griffith, James (2011): Contradictory and Complementary Identities of U.S. Army Reservists: A Historical Perspective. In: Armed Forces & Society, 2011. April 1, vol. 37, no. 2, 261–283 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09354167
Herspring, Dale (2009): Civil--Military Relations in the United States and Russia: An Alternative Approach. In: Armed Forces & Society, 2009. July 1, vol. 35, no. 4, 667–687 p.. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09332140
Holló József (2003): Szocializációs és vezetői folyamatok a hadseregben. In: Tudásmenedzsment 2003. november, 4. évf. 2. sz. 27–34. p.
Horváth János (1999): A külföldi katonai tanintézeti képzés múltja, jelene és jövője. In: Horváth István – Szerényi Géza (szerk.): A külföldi katonai tanintézeti képzés szervezésének tapasztalatai. Budapest: Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály. 7–12. p.
Janowitz, Morris (1974): Armed Forces and Society: An Interdisciplinary Journal. In: Armed Forces & Society , 1974. vol. 1, no. 1, 3–4. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X7400100101
Jobbágy Zoltán–Stummer Judit (2010): A Katonasuli programban rejlő lehetőségek a Magyar Honvédség utánpótlásának biztosításának érdekében. In: Seregszemle, 2010. október-december. VIII. évf. 4. sz. 102–108. p.
Kolossa László (2009a): A haderőátalakítás emberi oldala. In: Hadtudományi szemle 2009. 2. évf. 4. sz. 52–58. p.
Kolossa László (2009b): A Magyar Honvédség karriermodellje. (Ph.D. értekezés). Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola. 127. p.
Kolossa László (2009c): Az egyéni képességek szerepe a haderő megújulásában. In: Hadtudományi szemle 2009. 2. évf. 4. sz. 61–68. p.
Kozma Tamás (1999): Bevezetés a nevelésszociológába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 1999. 497 p.
Krebs, R. Ronald (2004): A School for the Nation? How Military Service Does Not Build Nations, and How It Might. In: International Security, 2004. Spring. Vol. 28, no. 4, 85–124. p. doi: https://doi.org/10.1162/0162288041588278
Krebs, R. Ronald (2009): The Citizen-Soldier Tradition in the United States: Has Its Demise Been Greatly Exaggerated? In: Armed Forces & Society, 2009. October 1, vol. 36, no. 1, 153–174. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09337370
Mezei Tibor (2010): A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzete. In: Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig. Budapest, BHKKA, 357–372 p.
Mucsi József (2008): A hadsereg szervezeti kultúrája és a szabadidős művelődés. In: Hadtudomány, 2008. 18. évf. 1-2. sz. 107–113. p.
Négyesi Imre (2001): A távoktatás helye és szerepe a felnőttoktatásban a katonai képzés tükrében. In: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2001. 9. évf. 1. sz. 151–165. p.
Soeters, L. Joseph (1997): Value Orientations in Military Academies: A Thirteen Country Study. In: Armed Forces & Society Fall, 1997. vol. 24, no. 1, 7–32. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9702400101
Soeters, Joseph – Winslow, Donna – Weibull, Alise (2006): Military Culture Part IV. In: Soeters, Joseph – Winslow, Donna – Weibull, Alise (szerk.): Handbook of the sociology of the military. Handbooks of Sociology and Social Research, 2006. 237–254. p. doi: https://doi.org/10.1007/0-387-34576-0_14
Sombart, Werner (191?). Háború és kapitalizmus. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt, 1942. 260 p.
Stummer Judit (2011). A honvédelmi ágazat ifjúságpolitikai koncepciójának marketingszemléletű bemutatása a KatonaSuli programon keresztül. (Diplomadolgozat). Gödöllő: Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Marketing Intézet, 2011.
Száraz Görgy (1999): A nemzetközi kapcsolattartás szabályai. In: A külföldi katonai tanintézeti képzés szervezésének tapasztalatai. Budapest: Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály. 17–20. p.
Szvircsev, Tibor (2011): The Transformation of Switzerland's Militia Armed Forces and the Role of the Citizen in Uniform. In: Armed Forces & Society, 2011. April 1, vol. 37, no. 2, 239–260. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X10361670
Varga András (2010): Egy középiskolai korosztály vélekedése a honvédségről és személyi állományáról. In: Hadtudományi Szemle, Budapest. 2010. 3. évf. 4. sz. 50–57 p.
Varga András (2011): A Katonai alapismeretek tantárgy bevezetésének néhány kérdése. In: Történelemtanítás. Online történelemdidaktikai folyóirat, 2011. XLVI. évf. 2. sz. 151–164. p.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2013 Madarász Tibor
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
