Topical Issues in Military Education

Authors

  • Tibor Madarász

Abstract

There are two types of military integration into the society. Whereas in the continental European model the military is integral part of the society, in the British – American model the military is isolated from the society. In Hungary the military has become professional and this process also transforms the network that exist between society and military. Being a member of the labour market the military expected to face new challenges. The transforming military structure involves changing of activities. This is why physical abilities, permanent learning, training and retraining has become more important. Due to realizing their interdependence the military has become open to social effects and the society has become open to accept military values and standards.

References

A 2004. évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar honvédségről.

A 237/2006. (XI.27.) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendelet. A Magyar Honvédség humánstratégiája a 2012–2021 közötti időszakra

Burk, James (1993): Morris Janowitz and the Origins of Sociological Research on Armed Forces and Society. In. Armed Forces & Society, 1993. Winter, vol. 19, no. 2, 167–185 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9301900202

Caforio, Giuseppe–Martinez, Rafael (2005): The Spanish Cadet in the European Military Context: a Comparative Analysis of the Professional Socalisation. In: Institut de Ciéncies Polítiques i Socials. Barcelona. WP num. 244. 1–36 p.

Dézsi Zsolt (2009): Az elektronikus tananyagok és a b-learning módszer alkalmazásának tapasztalatai a közösség néhány tagállamában, 2. rész. In: Hadtudományi szemle, 2009. 2. évf. 4. szám, 39–46. p.

Dézsi Zsolt (2010): A blended-learning módszer bevezetése a pénzügyőrök szakképzésébe. (Ph.D. értekezés). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola, 2010. 154 p.

Edmunds, Timothy (2006): What are armed forces for? The changing nature of military roles in Europe. In: International Affairs, 2006. November, vol. 82, no. 6, 1059–1075. p. doi: https://doi.org/10.1111/j.1468-2346.2006.00588.x

Eliezer, Ben-Uri (1999): Rethinking the Civil-Military Relations Paradigm The Inverse Relation between Militarism and Praetorianism through the Example of Comparative. In: Political Studies, 1997. june, vol. 30, no. 6, 356–374. p. doi: https://doi.org/10.1177/0010414097030003004

Feaver, D. Peter (1996): The Civil-Military Problematique: Huntington, Janowitz, and the Question of Civilian Control. In: Armed Forces & Society, 1996. Winter, vol. 23, no. 4, 149–178 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9602300203

Foot, Peter (2001): European Military Education Today. In: Baltic Defence Review, 2001. vol. 1, No. 5, 12–31 p.

Friedhelm, Krueger-Sprengel (1972): The German Military Legal System. In: Military Law Review, 1972. Summer, vol. 57, no. 27-100-57, 17–26. p.

Gál Anna (1999): A hivatásos katona társadalmi szerepéről. In: Hadtudomány, 1999. IX. évf. 3–4. szám, 87–92 p.

Gerő Péter (2011): Az élethelyzethez igazított E-tanulás (E-learning) alkalmazása a katonai felsőoktatás példáján. (Ph.D. értekezés). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola, 2011. 127 p.

Griffith, James (2011): Contradictory and Complementary Identities of U.S. Army Reservists: A Historical Perspective. In: Armed Forces & Society, 2011. April 1, vol. 37, no. 2, 261–283 p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09354167

Herspring, Dale (2009): Civil--Military Relations in the United States and Russia: An Alternative Approach. In: Armed Forces & Society, 2009. July 1, vol. 35, no. 4, 667–687 p.. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09332140

Holló József (2003): Szocializációs és vezetői folyamatok a hadseregben. In: Tudásmenedzsment 2003. november, 4. évf. 2. sz. 27–34. p.

Horváth János (1999): A külföldi katonai tanintézeti képzés múltja, jelene és jövője. In: Horváth István – Szerényi Géza (szerk.): A külföldi katonai tanintézeti képzés szervezésének tapasztalatai. Budapest: Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály. 7–12. p.

Janowitz, Morris (1974): Armed Forces and Society: An Interdisciplinary Journal. In: Armed Forces & Society , 1974. vol. 1, no. 1, 3–4. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X7400100101

Jobbágy Zoltán–Stummer Judit (2010): A Katonasuli programban rejlő lehetőségek a Magyar Honvédség utánpótlásának biztosításának érdekében. In: Seregszemle, 2010. október-december. VIII. évf. 4. sz. 102–108. p.

Kolossa László (2009a): A haderőátalakítás emberi oldala. In: Hadtudományi szemle 2009. 2. évf. 4. sz. 52–58. p.

Kolossa László (2009b): A Magyar Honvédség karriermodellje. (Ph.D. értekezés). Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola. 127. p.

Kolossa László (2009c): Az egyéni képességek szerepe a haderő megújulásában. In: Hadtudományi szemle 2009. 2. évf. 4. sz. 61–68. p.

Kozma Tamás (1999): Bevezetés a nevelésszociológába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 1999. 497 p.

Krebs, R. Ronald (2004): A School for the Nation? How Military Service Does Not Build Nations, and How It Might. In: International Security, 2004. Spring. Vol. 28, no. 4, 85–124. p. doi: https://doi.org/10.1162/0162288041588278

Krebs, R. Ronald (2009): The Citizen-Soldier Tradition in the United States: Has Its Demise Been Greatly Exaggerated? In: Armed Forces & Society, 2009. October 1, vol. 36, no. 1, 153–174. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X09337370

Mezei Tibor (2010): A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzete. In: Biztonságpolitikai prognózis 2015-ig. Budapest, BHKKA, 357–372 p.

Mucsi József (2008): A hadsereg szervezeti kultúrája és a szabadidős művelődés. In: Hadtudomány, 2008. 18. évf. 1-2. sz. 107–113. p.

Négyesi Imre (2001): A távoktatás helye és szerepe a felnőttoktatásban a katonai képzés tükrében. In: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2001. 9. évf. 1. sz. 151–165. p.

Soeters, L. Joseph (1997): Value Orientations in Military Academies: A Thirteen Country Study. In: Armed Forces & Society Fall, 1997. vol. 24, no. 1, 7–32. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X9702400101

Soeters, Joseph – Winslow, Donna – Weibull, Alise (2006): Military Culture Part IV. In: Soeters, Joseph – Winslow, Donna – Weibull, Alise (szerk.): Handbook of the sociology of the military. Handbooks of Sociology and Social Research, 2006. 237–254. p. doi: https://doi.org/10.1007/0-387-34576-0_14

Sombart, Werner (191?). Háború és kapitalizmus. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt, 1942. 260 p.

Stummer Judit (2011). A honvédelmi ágazat ifjúságpolitikai koncepciójának marketingszemléletű bemutatása a KatonaSuli programon keresztül. (Diplomadolgozat). Gödöllő: Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Marketing Intézet, 2011.

Száraz Görgy (1999): A nemzetközi kapcsolattartás szabályai. In: A külföldi katonai tanintézeti képzés szervezésének tapasztalatai. Budapest: Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály. 17–20. p.

Szvircsev, Tibor (2011): The Transformation of Switzerland's Militia Armed Forces and the Role of the Citizen in Uniform. In: Armed Forces & Society, 2011. April 1, vol. 37, no. 2, 239–260. p. doi: https://doi.org/10.1177/0095327X10361670

Varga András (2010): Egy középiskolai korosztály vélekedése a honvédségről és személyi állományáról. In: Hadtudományi Szemle, Budapest. 2010. 3. évf. 4. sz. 50–57 p.

Varga András (2011): A Katonai alapismeretek tantárgy bevezetésének néhány kérdése. In: Történelemtanítás. Online történelemdidaktikai folyóirat, 2011. XLVI. évf. 2. sz. 151–164. p.

Published

2013-12-28

Issue

Section

Training and Practice

How to Cite

Topical Issues in Military Education. (2013). Training and Practice : Journal of Educational Sciences, 11(1-4), 147-161. https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5131