A soproni többségi általános iskolák integrációs feltételrendszerének érvényesülése az intézményvezetők és pedagógusok attitűdje alapján

Krisztina Mendéné Lajtai

doi:10.17165/TP.2016.1-2.5

Autores/as

Krisztina Mendéné Lajtai Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2016.1-2.5

Resumen

Az integráció, inklúzió nem pusztán pedagógiai kérdés, hanem társadalompolitikai cél is. Az inklúzió az esélyegyenlőség társadalmi igényéből következett be. A méltányos oktatás célja, hogy mindenkit képességeihez mérten sikerhez juttasson. Megfogalmazódik az az igény, hogy minden gyermek, így a sajátos nevelési igényű gyermek is olyan iskolába járhasson, ahol az oktatásban egyenlő esélyekkel vehet részt, képességeihez, fejlődési üteméhez szabott oktatásban részesül, és olyan tudás birtokába kerülhet, mellyel az életben boldogulni tud. Az inkluzív iskola befogadó jellege feltételezi a pedagógusok felkészültségét, módszerek, szervezési formák sokszínűségét, tárgyi-személyi feltételek biztosítását. Ezek megléte teszi lehetővé az individuális pedagógia megvalósulását. A soproni általános iskolák integrációs gyakorlata, attitűdök vizsgálata, a feltételrendszer megvalósulása képezi a tanulmány fő gerincét.

Biografía del autor/a

Krisztina Mendéné Lajtai, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

óvodapedagógus, gyógypedagógus, pedagógiatanár MA
lajtai.krisztina@gmail.com

Referencias

Bánfalvy, Cs. (2008). Az integrációs cunami. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó és ELTE BGGYF.

Booth, T. – Ainscow, M. (2009). Inklúziós index. Útmutató az inkluzív iskolák fejlesztéséhez. [online] http://www.csie.org.uk/resources/translations/IndexHungarian.pdf [2015.09.02.]

Csányi, Y. (2000). A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése – oktatása. In: Illyés, S. (szerk.), Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE-BGGYF. Európa Tanács Fogyatékosügyi Akcióterve 2006–2015 [online] http://www.coe.int/t/e/social_cohesion/soc-sp/Action%20Plan%20Hungary.pdf [letöltés: 2015. 09. 10.]

Fischer, G. (2009). Az integrációval kapcsolatos attitűdök kutatása. Gyógypedagógiai Szemle 2009. évf. 4. szám pp. 254–268.

Gaál, É. (2000). A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és iskolában. In: Illyés, S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE-BGGYF.

Gordosné Szabó, A. (2004). Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Illyés, S. (2000).Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE-BGGYF p. 25.

Nádasi, M. (2008). Adaptivitás az oktatásban. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó Kft.

Némethné Tóth, Á. (2009). Tanári attitűdök és inkluzív nevelés. Magyar Pedagógia, 109. évf. 2. szám pp. 105–120.

Oktatási adatok 2012/2013. In: Statisztikai Tükör (2012/2013) VII. évf. 32. sz. [online] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1213.pdf [2015. 09.20.]

Papp, G. (2004). Tanulásban akadályozott gyermekek a többségi általános iskolában. Pécs: Comenius Bt.

Réthy, E. (2002). A speciális nevelési szükségletű gyerekek nevelése, oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102.évf. 3. szám pp. 281–300.

Schiffer, Cs. (2008).Az inklúzió fogalmának értelmezései és azok ellentmondásai. In: Bánfalvy, Cs. (szerk.) Az integrációs cunami. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó és ELTE BGGYF.

Somorjai, Á. (2008). Integráltan és szeparáltan tanuló vak fiatalok. In: Bánfalvy, Cs.(szerk.) Az integrációs cunami. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó és ELTE BGGYF p. 110.

UNESCO (1994) Salamancai nyilatkozat és cselekvési tervezet [online] http://www.rampa.eu/dokumentumok/nemzetkozi/salamancamagyar.pdf [2015.09.10.]