Projektalapú információtechnológiai kompetenciafejlesztés: digitalizálás, hálózati tájékoztatási rendszerek létrehozása a könyvtár- és információtudományi képzésben
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.3Resumen
Napjaink könyvtár- és információtudományi képzésének szerves része a hálózaton elérhető adatbázisok, a számítógépes tájékoztatási rendszerek használata. Létrehozásuk, a komplex webfelületek programozása elsősorban informatikai feladat. A szolgáltatástervezés szakmai és tartalmi előkészítése, a tartalomszolgáltató eszközök testre szabása és hatékony használata viszont könyvtáros kompetencia marad, s a képzés interdiszciplináris részterülete. A tanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem informatikus könyvtáros diszciplináris (alap- és mesterképzés) oktatási rendszerébe integrált – a digitális írástudást és az információs műveltséget is fejlesztő – elektronikus tájékoztatási rendszereket szervező projektek elemzését adja, majd röviden kitér az elektronikus könyvek oktatási vetületeire, végül pedig bemutatja a 2017-ben megalakult Digitális Bölcsészet Központ törekvéseit.
Referencias
A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. [online] http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=196922.325529 [2018. február 9.]
Augustyniak, A. - Orzechowski, V. (2017). Unlocking the Vault: Sharing Special Collections on Social Media. Computers in Libraries, 37. évf. 7. sz. pp. 12-15.
Carini, P. (2016). Information Literacy for Archives and Special Collections: Defining Outcomes. Portal: Libraries and the Academy, 16. évf. 1. sz. pp. 191-206. DOI: https://doi.org/10.1353/pla.2016.0006
Correa, D. J. (2017). Digitization: Does It Always Improve Access to Rare Books and Special Collections? Preservation, Digital Technology & Culture, 45. évf. 4. sz. pp. 177-179. DOI: https://doi.org/10.1515/pdtc-2016-0026
De Sarkar, T. (2017). Adopting a photo-sharing site as a library tool: a web-based survey. Information and Learning Science, 118. évf. 3-4. sz. pp. 185-209. DOI: https://doi.org/10.1108/ILS-12-2016-0085
Fodor J. (2014). A megosztó hivatás. Könyvtári jelenlét a Facebook közösségi oldalon 2013/2014-ben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. évf. 7-8. sz. pp. 275-294.
Fodor J. (2017). Megosztás vagy szerkesztés? A könyvtár változó szerepe a közösségi médiában. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. 1 sz. pp. 24-36.
Garamvölgyi L. (2014). Mobileszközökre optimalizált könyvtári honlapok és katalógusok, OSZK-s tapasztalatok. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. évf. 11-12. sz. pp. 431-437.
Garamvölgyi L. (2017). Informatikai fejlesztések könyvtári környezetben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. 6. sz. pp. 289-297.
Garner, A. - Goldberg, J. - Pou, R. (2016). Collaborative Social Media Campaigns and Special Collections: A Case Study on #ColorOurCollections. RBM: a Journal of Rare Books, Manuscripts, and Cultural Heritage, 17. évf. 2. sz. pp. 100-117. DOI: https://doi.org/10.5860/rbm.17.2.9663
Jarlbrink, J. - Snickars, P. (2017). Cultural heritage as digital noise: nineteenth century newspapers in the digital archive. Journal of Documentation, 73. évf. 6. sz. pp. 1228-1243. DOI: https://doi.org/10.1108/JD-09-2016-0106
Kerekes P. (2012). E-könyvészet a könyvtárosképzésben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 59. évf. 9. sz. pp. 379-386.
Kerekes P. - Kiszl P. (2014a). E-book krónika. Fejezetek az elektronikus könyv történetéből. Korunk, 25. évf. 10. sz. pp. 15-26.
Kerekes P. - Kiszl P. (2014b). "Műszálas" olvasás - mérlegen a nyomtatott és az elektronikus szöveg. Könyv és Nevelés, 16. évf. 4. sz. pp. 8-15.
Kerekes P. - Kiszl P. (2015). Az elektronikus könyvről - oktatáson innen és túl. Iskolakultúra, 25. évf. 3. sz. pp. 56-71. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.3.56
Kerekes P. - Kiszl P. (2016). Univerzális szövegelérés és olvasói integráció: az elektronikus könyv kulturális és oktatási vetületei. Híd, 80. évf. 7. sz. pp. 65-92.
Kerekes P. - Kiszl P. - Takács D., 2013. E-könyvészet. A digitális könyvkultúra alapvonásai. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Kiszl P. (2014). Könyvtártudomány elméletben és gyakorlatban - intézményi együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61. évf. 7-8. sz. pp. 251-266.
Kiszl P. (2015). Tudományos örökség és gyorsuló fejlődés - könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Könyvtári Figyelő, 25. évf. 4. sz. pp. 443-462.
Kiszl P. (2017). Könyvtártudomány 2017-től - a katedra szemszögéből. Könyv és Nevelés, 19. évf. 1. sz. pp. 26-37.
Kokas K. (2016). Digitális bölcsészet 2016. A bölcsészek és az informatikai megközelítés: régen és most. In: Nyerges Judit - Verók Attila - Zvara Edina (Ed.), MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, (pp. 405-412). Budapest: Kossuth Kiadó.
Koltay T. (2017). A kutatóknak szánt közösségi médiáról. Magyar Tudomány, 178. évf. 10. sz. pp. 1303-1310. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.10.14
Martzoukou, K. - Elliott, J. (2016). The Development of Digital Literacy and Inclusion Skills of Public Librarians. Communications in Information Literacy, 10. évf. 1. sz. pp. 99-115. DOI: https://doi.org/10.15760/comminfolit.2016.10.1.17
Moldován I. (2014). E-könyvek, e-szövegek, könyvtárak. Könyv és Nevelés, 16. évf. 3. sz. pp. 8-19.
Roued-Cunliffe, H. (2017). Collection building amongst heritage amateurs. Collection Building, 36. évf. 3. sz. pp. 108-114. DOI: https://doi.org/10.1108/CB-01-2017-0003
Sándor T. (2015). Helyismeret változó felhasználói környezetben - a százéves Budapest Gyűjtemény mai törekvései. Könyvtári Figyelő, 25. évf. 2. sz. pp. 157-167.
Sennyey P. - Kokas K. (2011). Könyvtárak a hálózatban - Hogyan változtatta/változtatja meg a könyvtárak jelenét és jövőjét a számítógépes világhálózatba kerülés? Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 58. évf. 10. sz. pp. 419-429.
Skulan, N. (2018). Staffing with students: Digitizing campus newspapers with student volunteers at the University of Minnesota, Morris. Digital Library Perspectives, 34. évf. 1. sz. pp. 32-44. DOI: https://doi.org/10.1108/DLP-07-2017-0024
Szűts Z. (2016). A magyar online irodalom publikálásának és recepciójának rövid története. Médiakutató, 17. évf. 3-4. sz. pp. 47-54.
Tóth M. (2017a). Digitális megőrzés ma: az Európai Bizottság programjai és a szakmapolitikai törekvések. Könyvtári Figyelő, 27. évf. 3. sz. pp. 435-436.
Tóth M. (2017b). A könyvtár és a könyvtáros jövője - könyvtári paradigmaváltás és a hibrid könyvtár. [online.] "A jövő könyvtára felé ..." webináriumi sorozat http://digitalia.lib.pte.hu/books/a-jovo-konyvtara-fele-webinariumi-sorozat-2016-2018/htm/01chapter.html [2018. február 9.]
Vörös K. (2012). A könyvtár, értelmezhető jel az emberről. Képzés és Gyakorlat,10. évf. 3-4. sz. pp. 293-307.
Wong, S. H. R. (2016). Digital Humanities: What Can Libraries Offer? Portal: Libraries and the Academy, 16. évf. 4. sz. pp. 669-690. DOI: https://doi.org/10.1353/pla.2016.0046
Z. Karvalics L. (2016). Történelmet szemlélni, kutatni és tanítani: merre járunk egy mindent felforgató digitális negyedszázad után? Múltunk, 61. évf. 2. sz. pp. 225-246.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2018 Fodor János, Kiszl Péter
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.