Upper Grade All-Female Schools as Graduate Secondary Vocational Schools in the Early 20th Century
Abstract
After the Austro-Hungarian Compromise of 1867, the Hungarian society changed and there was an increasing demand for women's general and skill education at an appropriate level, just like men. Before grammar schools for girls were established, girls had found few opportunities to be qualified at secondary level. Thus, in this era, girls could pursue studies at higher than elementary level at four-grade practical schools for girls (1868), which had the aim to prepare students for practical life in addition to provide general education; also at upper grade all-female schools (1875), which belonged either to public primary education or to secondary education at the time. These upper grade schools, not considered as secondary schools, were placed sonder the authority of public school inspectors in 1887. Not much later, the order of 1901 regarded upper grade all-female schools as secondary schools again. They were transformed into seven-grade schools in 1916, with their lower forms being unified, while there were three types of upper forms: commercial classes, upper grade all-female school classes, and grammar school classes.
References
Bácskai József (1918): A leányközépiskolai reform. In: A Szatmárnémeti Református Leányközépiskola LV. évi értesítője az 1917-18-as tanévről. Sárközi és Szász Könyvnyomda, Szatmárnémeti, 3–10.
Felső Kereskedelmi Iskolák Főigazgatóságának jelentése a női felső kereskedelmi és felső kereskedelmi leányiskola közti viszonosság rendezése ügyében a VKM-nek 1919. január 31. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) VKM. K 503. – 1919. – 27. cs. – 18. t. – 23662. a. – 13008. ikt.
Felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának jelentése NOE által benyújtott kérvényre. MOL VKM. K 503 – 1919. – 26. cs. - 18. t. – 10 756. a. – 246. ikt.
Hahóthy Sándor (1893, szerk.): Budapest Székesfőváros IV. kerületi Községi Nyilvános Polgári Leányiskola és Női Kereskedelmi Szaktanfolyam Iskolai Értesítője. Pesti Könyvnyomda. Budapest.
Hajdicsné Varga Katalin (2010a): Gyorsírástanár- és tanítóképzés Magyarországon (1867-1948). In: Andl Helga – Dominek Dalma – Molnár - Kovács Zsófia (szerk.): Iskola a társadalmi térben és időben. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 25–29.
Hajdicsné Varga Katalin (2010b): A gyorsírástanár-képzés rövid története. In: Nagy Adrienn – Takács Zsuzsanna (szerk.): Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Évkönyve, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 174–183.
H. Varga Katalin (2011): Beszéd- és szövegrögzítés. Történeti áttekintés és helyzetkép, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár.
Kassai katolikus felső leány- és kereskedelmi iskola engedélyezése 1917. augusztus 27. MOL VKM. – K 503 – 1917. – 9. cs. – 18. t. – 64 086. a. – 157 309. ikt.
Kereszty Orsolya (2008): A felsőbb leányiskolák a dualizmus kori Magyarországon. In: Kereszty Orsolya (szerk.): Új utak és szemléletmódok, módszerek a pedagógiában. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Kaposvár. 129–143.
Mészáros István (1988): Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Akadémiai, Budapest.
Molnár Aladár (1876): A nőképzés hazánkban és a budapesti állami felsőbb leányiskola. Tettey, Budapest.
Müller Ildikó (2000): Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus korában. Sic Itur Ad Astra, 3. sz. 131–204.
Müller Ildikó (2004): A Budapesti állami felsőbb leányiskola leánygimnáziumi tanfolyama 1897-1918. In: Feitls István – Sipos András (szerk.): Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19-20. században. Napvilág Kiadó, Budapest. 45–59.
Nagyné Szegvári Katalin (1969): A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazákban (1777-1918). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Nőtisztviselők Országos Egyesületének kérvénye. MOL VKM. K 503 – 1919. –26. cs. - 18. t. – 10 756. a. – 245. ikt.
Rébay Magdolna (2009): Leány-középiskolák Magyarországon és a német nyelvű országokban. A jogi szabályozás az 1870-es évektől 1945-ig. Új Mandátum, Budapest.
Rézler Mater Aloyzia a kassai Szt. Orsolya rend főnöknőjének kérelme a rend által fenntartandó női felső kereskedelmi iskola megnyitásának tárgyában. MOL VKM. – K 503 - 1917. – 9. cs. – 13. t. – 64 086. a. – 94 754. ikt.
Schack Béla (1896): Kereskedelmi iskoláink és a tanáraink a millennium esztendejében. Lampel Róbert, Budapest.
Schack Béla (1903): Kereskedelmi iskoláink múltja és jelene. Wodianer és Fiai Császári és Királyi Könyvkereskedés Kiadója, Budapest.
Schwimmer Rózsa (1908): Kereskedelmi Magántanítás. Nő és a Társadalom, II. évf. 4. sz. 58–59.
Szuppán Vilmos (1896): A magyar felsőbb leányiskolák multja és jelene. Lampel Róbert, Budapest.
Tanfelügyelői jelentések az egyes felső kereskedelmi leányiskolákról. MOL VKM. K 503 – 1918 – 11. cs. – 27. t. – 61 818. a.
VKM 1916. július. 14. kelt 86 100. sz. rendelete, illetve a felső leány- és kereskedelmi iskolák új szervezeti szabályzata. MOL VKM. K 503 – 1918. – 11. cs. – 27. t. – 61817. a. – 621. ikt.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2011 Nagy Adrienn
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
