Felsőbb leányiskolák mint érettségit adó középfokú szakiskolák a XX. század elején

Autor/innen

  • Adrienn Nagy Pécsi Tudományegyetem BTK „Oktatás és Társadalom" NDI

Abstract

A kiegyezést követően átalakuló magyar társadalomban egyre inkább megnövekedett az igény arra, hogy a férfiak mellett a nők is kellő szintű műveltséggel és szaktudással rendelkezzenek. A lányok számára a korszakban az általános műveltség mellett, a céljai között a gyakorlati életre is nevelő négy évfolyamos polgári és a felsőbb leányiskolák – melyek a korszakban hol a népoktatási, hol pedig az annál magasabb középfokú intézmények közé illeszkedtek be – biztosítottak az eleminél magasabb fokú tanulmányokat. A felsőbb leányiskolát 1887-től a népiskolai tanfelügyelők hatáskörébe helyezték, majd az 1901-es rendelet újfent középiskolaként értékelte, végül 1916-tól hét évfolyamossá alakították, az alsó tagozata egységessé vált, míg a felső tagozata háromféle lehetett: kereskedelmi, felső leányiskolai vagy gimnáziumi.

Autor/innen-Biografie

  • Adrienn Nagy, Pécsi Tudományegyetem BTK „Oktatás és Társadalom" NDI

    PhD-hallgató

Literaturhinweise

Bácskai József (1918): A leányközépiskolai reform. In: A Szatmárnémeti Református Leányközépiskola LV. évi értesítője az 1917-18-as tanévről. Sárközi és Szász Könyvnyomda, Szatmárnémeti, 3–10.

Felső Kereskedelmi Iskolák Főigazgatóságának jelentése a női felső kereskedelmi és felső kereskedelmi leányiskola közti viszonosság rendezése ügyében a VKM-nek 1919. január 31. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) VKM. K 503. – 1919. – 27. cs. – 18. t. – 23662. a. – 13008. ikt.

Felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának jelentése NOE által benyújtott kérvényre. MOL VKM. K 503 – 1919. – 26. cs. - 18. t. – 10 756. a. – 246. ikt.

Hahóthy Sándor (1893, szerk.): Budapest Székesfőváros IV. kerületi Községi Nyilvános Polgári Leányiskola és Női Kereskedelmi Szaktanfolyam Iskolai Értesítője. Pesti Könyvnyomda. Budapest.

Hajdicsné Varga Katalin (2010a): Gyorsírástanár- és tanítóképzés Magyarországon (1867-1948). In: Andl Helga – Dominek Dalma – Molnár - Kovács Zsófia (szerk.): Iskola a társadalmi térben és időben. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 25–29.

Hajdicsné Varga Katalin (2010b): A gyorsírástanár-képzés rövid története. In: Nagy Adrienn – Takács Zsuzsanna (szerk.): Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Évkönyve, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 174–183.

H. Varga Katalin (2011): Beszéd- és szövegrögzítés. Történeti áttekintés és helyzetkép, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár.

Kassai katolikus felső leány- és kereskedelmi iskola engedélyezése 1917. augusztus 27. MOL VKM. – K 503 – 1917. – 9. cs. – 18. t. – 64 086. a. – 157 309. ikt.

Kereszty Orsolya (2008): A felsőbb leányiskolák a dualizmus kori Magyarországon. In: Kereszty Orsolya (szerk.): Új utak és szemléletmódok, módszerek a pedagógiában. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Kaposvár. 129–143.

Mészáros István (1988): Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Akadémiai, Budapest.

Molnár Aladár (1876): A nőképzés hazánkban és a budapesti állami felsőbb leányiskola. Tettey, Budapest.

Müller Ildikó (2000): Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus korában. Sic Itur Ad Astra, 3. sz. 131–204.

Müller Ildikó (2004): A Budapesti állami felsőbb leányiskola leánygimnáziumi tanfolyama 1897-1918. In: Feitls István – Sipos András (szerk.): Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19-20. században. Napvilág Kiadó, Budapest. 45–59.

Nagyné Szegvári Katalin (1969): A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazákban (1777-1918). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Nőtisztviselők Országos Egyesületének kérvénye. MOL VKM. K 503 – 1919. –26. cs. - 18. t. – 10 756. a. – 245. ikt.

Rébay Magdolna (2009): Leány-középiskolák Magyarországon és a német nyelvű országokban. A jogi szabályozás az 1870-es évektől 1945-ig. Új Mandátum, Budapest.

Rézler Mater Aloyzia a kassai Szt. Orsolya rend főnöknőjének kérelme a rend által fenntartandó női felső kereskedelmi iskola megnyitásának tárgyában. MOL VKM. – K 503 - 1917. – 9. cs. – 13. t. – 64 086. a. – 94 754. ikt.

Schack Béla (1896): Kereskedelmi iskoláink és a tanáraink a millennium esztendejében. Lampel Róbert, Budapest.

Schack Béla (1903): Kereskedelmi iskoláink múltja és jelene. Wodianer és Fiai Császári és Királyi Könyvkereskedés Kiadója, Budapest.

Schwimmer Rózsa (1908): Kereskedelmi Magántanítás. Nő és a Társadalom, II. évf. 4. sz. 58–59.

Szuppán Vilmos (1896): A magyar felsőbb leányiskolák multja és jelene. Lampel Róbert, Budapest.

Tanfelügyelői jelentések az egyes felső kereskedelmi leányiskolákról. MOL VKM. K 503 – 1918 – 11. cs. – 27. t. – 61 818. a.

VKM 1916. július. 14. kelt 86 100. sz. rendelete, illetve a felső leány- és kereskedelmi iskolák új szervezeti szabályzata. MOL VKM. K 503 – 1918. – 11. cs. – 27. t. – 61817. a. – 621. ikt.

Veröffentlicht

2011-06-30

Ausgabe

Rubrik

Neveléstörténeti tanulmányok

Zitationsvorschlag

Felsőbb leányiskolák mint érettségit adó középfokú szakiskolák a XX. század elején. (2011). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 9(1-2), 7-20. https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5254