Tanárjelöltek IKT-kompetenciájának jellemzői és fejlesztési lehetőségei

Ida Dringó-Horváth; Zsuzsa Gonda

doi:10.17165/TP.2018.2.2

Authors

Ida Dringó-Horváth Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Német és Holland Nyelvű Kultúrák Intézete, Német Nyelv és Irodalom Tanszék
Zsuzsa Gonda Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.2

Abstract

The study intends to present the importance of ICT-competences and the possibilities of its development in teacher training. First, the concept and elements of teachers' ICT competences are clarified as well as factors related to the development of the area, including the role and significance of teacher training. Then, we will get an overview of previous ICT-focused research in teacher training. One of the common features of these is, that they mainly focus on access, activity and attitude but less on ICT competences. That is partly the reason for the significance of the research about ICT competences of teacher trainees detailed in the next part of the study. After presentation of the research design, its most important questions and measuring instruments, the first results of the pilot-research are presented, followed by discussing further research plans.

Author Biographies

Ida Dringó-Horváth, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Német és Holland Nyelvű Kultúrák Intézete, Német Nyelv és Irodalom Tanszék

dringo.horvath.ida@gmail.com
Zsuzsa Gonda, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék

zsuzsi.gonda@gmail.com

References

Antalné, Szabó Á. (2015). Paradigmaváltás az anyanyelvi nevelésben és a magyartanárképzésben. In: Antalné, Szabó Á. – Laczkó, K. – Raátz, J. (Eds.), Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 2. Szakpedagógiai körkép 1. Anyanyelv- és irodalompedagógiai tanulmányok. (pp. 9–28) Budapest: ELTE.

Becta (2007). Evaluation of the Primary Schools Whiteboard Expansion Project. [online] forrás [2012. február 9.]

Czédliné, Bárkányi É. (2013). IKT eszközök használata az oktatásban. In: Karlovitz, J. T. – Torgyik, J. (Eds.), Vzdelávanie, výskum a metodológia. (pp. 332–343). Komárno: International Research Institute..

EACEA P9 Eurydice (2011). Schlüsselzahlen zum Einsatz von IKT für Lernen und Innovation an Schulen in Europa. [online] forrás [2014. 04. 30.]

Falus, I. (2001). Gondolkodás és cselekvés a pedagógusok tevékenységében. In: Báthory, I. – Falus, I. (Eds.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből. (pp. 213–235). Budapest: Osiris Kiadó.

Gonda Zs. (2016). Tanárjelöltek kommunikációja az IKT-osztályteremben. Anyanyelv-pedagógia, 9. évf. 2. sz. [online] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/pdf/Anyp_IX_2016_2_2.pdf [2016. október 3.] DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2016.2.2

Hercz, M. – Nguyen, Thanh N. – Petró, T. (2010). A tanári szövegértés-fejlesztő és IKT-kompetencia. Anyanyelv-pedagógia 3. évf. 2. sz. [online] http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=259 [2012. április. 15.]

Hercz, M. (2007). A pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. PhD értekezés (kézirat). Szeged: Szegedi Tudományegyetem SZTE BTK, Neveléstudományi Doktori Iskola.

Hercz, M. (2008). Professzionális tanárképzés az Európai Unióban 1.: Finnország, Hollandia, Németország, és az Egyesült Királyság példája. Iskolakultúra, 18. évf. 3–4. sz. pp. 96–123.

Hercz, M. (2015). Pedagógushallgatók pályaszocializációjának alakulása a tanítási gyakorlatokon. In: Major, É. – Veszelszki Á. (Eds.), A tanárrá válás és a tanárság kutatása: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen. (pp. 9–27). Budapest: ELTE.

Hunya, M. – Tartsayné Németh, N. – Kőrösné Mikis, M. – Tibor, É. (2011). eLEMÉR gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásáról. Budapest: Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet.

Hunya M. (2014). Hogy is áll a közoktatás? IKT-használat nemzetközi összehasonlításban. ESSIE 2013 eLEMÉRÉS. Oktatás-Informatika, 6. évf. 1. sz. pp. 7–26.

Hülber, L. (2015). Interaktív online környezetek a kontakt osztálytermi tevékenység támogatásában. In: Lévai, D. – Papp-Danka, A. (Eds.), Interaktív oktatásinformatika. (92–112). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kárpáti, A. – Hunya, M. (2009). Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher projekt I. Új Pedagógiai Szemle. 59. évf. 2. sz. pp. 65-106.

Kárpáti, A. (2013). Az informatikai kompetenciától a digitális pedagógiáig. In: Dringó-Horváth, I. – N. Császi, I. (Eds.), Digitális tananyagok – Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben. Budapest: L’Harmattan. [online] http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_2.html [2015. 02. 22.]

Kelemen, R. (2008). Az interaktív tábla néhány módszertani lehetősége a közoktatásban és a tanárképzésben. Iskolakultúra Online 2. [online] http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2008_176-187.pdf [2012. február 14.]

Lévai, D. (2014). A pedagógus kompetenciái az online tanulási környezetben zajló tanulási-tanítási folyamat során, Budapest: ELTE, Eötvös Kiadó.

Martin, A. (2005). A European Framework for Digital Literacy, DigEuLit Project. Journal of eLiteracy Vol. 2. [online] http://www.jelit.org/65/01/JeLit_Paper_31.pdf [2014. április 5.]

Molnár, Gy. (2011). Az info-kommunikációs technológiák hatása a tanulásra és oktatásra. Magyar Tudomány. [online] http://www.matud.iif.hu/2011/09/03.htm [2012. 03. 28.]

Molnár, Gy. – Kárpáti, A. (2012). Informatikai műveltség. In: Csapó, B. (Ed.), Mérlegen a magyar iskola. (381–416). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Papp-Danka A. (2014). Az online tanulási környezettel támogatott oktatási formák tanulásmódszertanának vizsgálata. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. [online] http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/az-online-tanulasi-kornyezettel-tamogatott-oktatasi-formak-tanulasmodszertananak-vizsgalata/ [2015. 03. 22.]

R. Tóth, K. – Molnár, Gy. (2009). A jövő tanárainak IKT ismeretei és elvárásai. Pedagógusképzés, 7. évf. 1. sz., pp. 25–41. DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2009.1.02

Smith, F– Hardman, F. – Higgins, S. (2006). The impact of interactive whiteboards on teacher-pupil interaction in the National Literacy and Numeracy strategies. British Educational Research Journal, Vol. 32. Issue 3. pp. 443–457. DOI: https://doi.org/10.1080/01411920600635452

Sugár, A. (2009). Tanárok és már értelmiségiek [online] http://ofi.hu/tudastar/tanari-palya/tanarok-mas [2015. 03. 22.]

TALIS (2013) The OECD Teaching and Learning International Survey. Results. [online] http://www.oecd.org/edu/school/talis-2013-results.htm [2015. 02. 14.]

Tompa, K. (1991). Tanárjelöltek és az információs technológia Magyarországon és Finnországban, 1991-ben. Magyar Pedagógia, 91. évf. 2. sz. pp. 105–130.