Tanárjelöltek IKT-kompetenciájának jellemzői és fejlesztési lehetőségei

Ida Dringó-Horváth; Zsuzsa Gonda

doi:10.17165/TP.2018.2.2

Autor/innen

Ida Dringó-Horváth Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Német és Holland Nyelvű Kultúrák Intézete, Német Nyelv és Irodalom Tanszék
Zsuzsa Gonda Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.2

Abstract

A tanulmány a tanári IKT-kompetencia fejlesztésének jelentőségét és lehetőségeit kívánja bemutatni a tanárképzésben. Először sor kerül a tanári IKT-kompetencia fogalmának és elemeinek tisztázására, valamint a terület fejlesztésével összefüggő tényezőknek, többek között a tanárképzés szerepének, jelentőségének bemutatására. Ezt követően áttekintést kapunk a tanárképzésben végzett eddigi, IKT-komponensekre fókuszáló kutatásokról, melyek egyik fontos jellemzője, hogy főként a tanárjelöltek IKT-hozzáférésére, aktivitására és attitűdjére irányultak, az IKT-kompetenciát csak kisebb mértékben vizsgálták. Részben ez indokolja annak a – továbbiakban részletesen bemutatott – kutatásnak a jelentőségét, mely a tanárjelöltek IKT-kompetenciáira és a fejlesztés lehetőségeire koncentrál. A kutatás felépítésének, legfontosabb kérdéseinek valamint mérőeszközeinek bemutatása után a pilot-vizsgálatok első eredményeinek taglalása, végül a kutatás további tervezett menetének tárgyalása következik.

Autor/innen-Biografien

Ida Dringó-Horváth, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Német és Holland Nyelvű Kultúrák Intézete, Német Nyelv és Irodalom Tanszék

dringo.horvath.ida@gmail.com
Zsuzsa Gonda, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék

zsuzsi.gonda@gmail.com

Literaturhinweise

Antalné, Szabó Á. (2015). Paradigmaváltás az anyanyelvi nevelésben és a magyartanárképzésben. In: Antalné, Szabó Á. – Laczkó, K. – Raátz, J. (Eds.), Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 2. Szakpedagógiai körkép 1. Anyanyelv- és irodalompedagógiai tanulmányok. (pp. 9–28) Budapest: ELTE.

Becta (2007). Evaluation of the Primary Schools Whiteboard Expansion Project. [online] forrás [2012. február 9.]

Czédliné, Bárkányi É. (2013). IKT eszközök használata az oktatásban. In: Karlovitz, J. T. – Torgyik, J. (Eds.), Vzdelávanie, výskum a metodológia. (pp. 332–343). Komárno: International Research Institute..

EACEA P9 Eurydice (2011). Schlüsselzahlen zum Einsatz von IKT für Lernen und Innovation an Schulen in Europa. [online] forrás [2014. 04. 30.]

Falus, I. (2001). Gondolkodás és cselekvés a pedagógusok tevékenységében. In: Báthory, I. – Falus, I. (Eds.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből. (pp. 213–235). Budapest: Osiris Kiadó.

Gonda Zs. (2016). Tanárjelöltek kommunikációja az IKT-osztályteremben. Anyanyelv-pedagógia, 9. évf. 2. sz. [online] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/pdf/Anyp_IX_2016_2_2.pdf [2016. október 3.] DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2016.2.2

Hercz, M. – Nguyen, Thanh N. – Petró, T. (2010). A tanári szövegértés-fejlesztő és IKT-kompetencia. Anyanyelv-pedagógia 3. évf. 2. sz. [online] http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=259 [2012. április. 15.]

Hercz, M. (2007). A pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. PhD értekezés (kézirat). Szeged: Szegedi Tudományegyetem SZTE BTK, Neveléstudományi Doktori Iskola.

Hercz, M. (2008). Professzionális tanárképzés az Európai Unióban 1.: Finnország, Hollandia, Németország, és az Egyesült Királyság példája. Iskolakultúra, 18. évf. 3–4. sz. pp. 96–123.

Hercz, M. (2015). Pedagógushallgatók pályaszocializációjának alakulása a tanítási gyakorlatokon. In: Major, É. – Veszelszki Á. (Eds.), A tanárrá válás és a tanárság kutatása: A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek és a művészetek műveltségi területen. (pp. 9–27). Budapest: ELTE.

Hunya, M. – Tartsayné Németh, N. – Kőrösné Mikis, M. – Tibor, É. (2011). eLEMÉR gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásáról. Budapest: Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet.

Hunya M. (2014). Hogy is áll a közoktatás? IKT-használat nemzetközi összehasonlításban. ESSIE 2013 eLEMÉRÉS. Oktatás-Informatika, 6. évf. 1. sz. pp. 7–26.

Hülber, L. (2015). Interaktív online környezetek a kontakt osztálytermi tevékenység támogatásában. In: Lévai, D. – Papp-Danka, A. (Eds.), Interaktív oktatásinformatika. (92–112). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Kárpáti, A. – Hunya, M. (2009). Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher projekt I. Új Pedagógiai Szemle. 59. évf. 2. sz. pp. 65-106.

Kárpáti, A. (2013). Az informatikai kompetenciától a digitális pedagógiáig. In: Dringó-Horváth, I. – N. Császi, I. (Eds.), Digitális tananyagok – Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben. Budapest: L’Harmattan. [online] http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_2.html [2015. 02. 22.]

Kelemen, R. (2008). Az interaktív tábla néhány módszertani lehetősége a közoktatásban és a tanárképzésben. Iskolakultúra Online 2. [online] http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2008_176-187.pdf [2012. február 14.]

Lévai, D. (2014). A pedagógus kompetenciái az online tanulási környezetben zajló tanulási-tanítási folyamat során, Budapest: ELTE, Eötvös Kiadó.

Martin, A. (2005). A European Framework for Digital Literacy, DigEuLit Project. Journal of eLiteracy Vol. 2. [online] http://www.jelit.org/65/01/JeLit_Paper_31.pdf [2014. április 5.]

Molnár, Gy. (2011). Az info-kommunikációs technológiák hatása a tanulásra és oktatásra. Magyar Tudomány. [online] http://www.matud.iif.hu/2011/09/03.htm [2012. 03. 28.]

Molnár, Gy. – Kárpáti, A. (2012). Informatikai műveltség. In: Csapó, B. (Ed.), Mérlegen a magyar iskola. (381–416). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Papp-Danka A. (2014). Az online tanulási környezettel támogatott oktatási formák tanulásmódszertanának vizsgálata. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. [online] http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/az-online-tanulasi-kornyezettel-tamogatott-oktatasi-formak-tanulasmodszertananak-vizsgalata/ [2015. 03. 22.]

R. Tóth, K. – Molnár, Gy. (2009). A jövő tanárainak IKT ismeretei és elvárásai. Pedagógusképzés, 7. évf. 1. sz., pp. 25–41. DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2009.1.02

Smith, F– Hardman, F. – Higgins, S. (2006). The impact of interactive whiteboards on teacher-pupil interaction in the National Literacy and Numeracy strategies. British Educational Research Journal, Vol. 32. Issue 3. pp. 443–457. DOI: https://doi.org/10.1080/01411920600635452

Sugár, A. (2009). Tanárok és már értelmiségiek [online] http://ofi.hu/tudastar/tanari-palya/tanarok-mas [2015. 03. 22.]

TALIS (2013) The OECD Teaching and Learning International Survey. Results. [online] http://www.oecd.org/edu/school/talis-2013-results.htm [2015. 02. 14.]

Tompa, K. (1991). Tanárjelöltek és az információs technológia Magyarországon és Finnországban, 1991-ben. Magyar Pedagógia, 91. évf. 2. sz. pp. 105–130.