Games at school – applying board games in lessons for developing mother tongue skills, language awareness and other non-cognitive skills
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2020.1-2.16Abstract
Teachers are increasingly interested in using games as part of their everyday teaching practices due to the imminent promise of promoting both motivation and successful learning. However, in order to reach this goal, you need both a thorough knowledge of games and a wide breadth of experience. In this paper, we will introduce several game definitions and game categori- sation systems that will help you consider the selection criteria of the games best suited to your goals and participants. The methods used to introduce the game elements determine whether the students think it a playful task, an educational game, or a simple activity. It is vital to think it over from both the motivation and success points of view. Next, we present a collection of board games intended to develop mother tongue, linguistic ability, and other skills. Their uses have all been assigned pedagogical aspects. Getting to know many kinds of games – it is hoped – will help teachers not only to integrate them into their everyday practices but also to creati- vely re-constitute them, i.e. gamify the school tasks/exercises.
References
Besnyi, Sz. – Nagy, G. (2017). A játék nem játék! Hogyan és milyen játékokat vezess, hogy közben a résztvevőknek eszükbe se jusson a mobiltelefonjuk? (2. újraszerkesztett kiadás) Budapest: Optimus Tréning; Katalizátor Pedagógusképző Közp. Bt.
Brown, S. (2008). Stuart Brown szerint a játék több mint szórakozás: létszükséglet. [online] forrás [2017. 05. 06.]
Bús, I. (2015). Játék az ember életében. A játékról szóló gondolkodás irányzatai. Szekszárd: Nívó-Stúdium K. [online] forrás [2017. 10. 15.]
Buttori, L. – Loh, C. S. (2009). Once Upon a Game: Rediscovering the Roots of Games in Education. In: Miller, C. T. (Ed.), Games: Purpose and Potential in Education. (pp. 1–22). New York: Springer. DOI: https://doi.org/10.1007/978-0-387-09775-6_1
Bylieva, D. – Sastre, M. (2018). Classification of educational games according to their complexity and the player’s skill – Professional Сulture of the Specialist of the Future. The Eu- ropean Proceedings of Social & Behavioural Sciences EpSBS. LI. (pp. 438–446). [online] https://www.futureacademy.org.uk/files/images/upload/18thPCSF2018F047.pdf. [2019.05. 06.]
Falus, I. (2003). Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Ballér, E. – Golnhofer, E. – Falus, I. – Kotschy, B. – M. Nádasi, M. – Nahalka, I. – Petriné Feyér, J. – Réthy, E. – Szivák, J. – Vámos, Á. (szerk.). Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához (pp. 243–296.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Fazekas, K. (2017). Nem kognitív készségek kereslete és kínálata a munkaerőpiacon. Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet. [online] http://econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1709.pdf [2019. 03. 15.]
Hanghøj, T. (2013). Game-based teaching: Practices, roles, and pedagogies. In: Freitas, Sara de Ott, Michela – Popescu, Maria Magdalena – Stanescu, Ioana (Eds.) New Pedagogical Approaches in Game-enhanced Learning: Curriculum integration. (pp. 81–101). IGI Glo- bal. DOI: https://doi.org/10.4018/978-1-4666-3950-8.ch005
Hankiss, E. (1997). Az emberi kaland. Egy civilizáció-elmélet vázlata. Budapest: Helikon.
Hattie, J. (2008). Visible learning. A synthesis of over 800 meta-analyses relating to achievement. New York: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203887332
Józsa, K. – Fejes, J. B. (2012). A tanulás affektív tényezői. In: Csapó, B. (Ed.). Mérlegen a magyar iskola. Budapest: Tankönyvkiadó. (pp. 367–406.) [online] http://www.staff.u-szeged.hu/~fejesj/pdf/Jozsa-Fejes_2012_Affektiv_tenyezok.pdf [2016. 03. 15.]
Juhász, V. – Kálló, V. – Radics, M. (2019). Az olvasás- és íráskészséget előrejelző tesztek ismerete, különös tekintettel a fonológiai tudatosságra. Pécs: Országos Neveléstudományi Konferencia. [online] forrás [2019. 11. 15.]
Juhász, V. – Radics, M. (2019) A kooperatív és kompetitív (társas)játékok a nem kognitív készségek fejlődésének szolgálatában. In: Döbör, A. – Juhász, V. (Eds.) A nem kognitív készségek fejlesztése a munkaerőpiaci igények tükrében. Tanulmánykötet (pp. 63–75.). Szeged: SZEK JGYF Kiadó
K. Nagy, E. (2014). Gondolkodásfejlesztés táblajátékokkal. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. [online] http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_33_net_teljes.pdf. [2018. 05. 15.]
Kovács, Gy. – Bakosi, É. (2005). Játék az óvodában (4. javított kiadás). Debrecen: Didakt Kiadó.
Körmöc, K. (2002). A gyermeki játék és a tanulás. Budapest: ELTE-TÓFK, Neveléstudományi Tanszék. [online] http://www.kormocikatalin.hu/?menu=30. [2017. 11. 15.]
Maszler, I. (2002). Játékpedagógia. Pécs: Comenius Bt.
MATE (2013) Szójegyzék. [online] http://tarsasjatekos.hu/szojegyzek/. [2019. 11. 23.]
Roberts, R. D. – Martin J. E. – Olaru G. (2015) A rosetta stone for non-cognitive skills. Understanding, assessing, and enhancing noncognitive skills in primary and secondary edu-ation. Asia Society–Professional Examination Service, http://asiasociety.org/files/A_Rosetta_Stone_for_Noncognitive_Skills.pdf. [2019. 11. 23.]
Rosenzweig, L. (é. n.) Társasjáték kalauz. [online] http://www.szellemlovas.hu/tarsasjatekok/tarsasjatekkalauz.pdf. [2019. 03. 20.].
Stenros, J. (2016). The Game Definition. Game: A Review. Games and Culture, 12. 6. pp. 499–520. DOI: https://doi.org/10.1177/1555412016655679
Whitehill, B. (2008). Toward a classification of non-electronic table games. Proceedings of board game studies colloquium XI BGS colloquium in Lisbon, Portugal, April. [online] https://thebiggamehunter.com/classification-of-games/. [2019. 11. 23.]
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 Juhász Valéria
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
How to Cite
