A német nemzetiségi óvodapedagógus professzió kialakulása 1959-től, különös tekintettel a soproni képző intézményre

Pásztor Enikő

doi:10.17165/TP.2020.3-4.9

Authors

Pásztor Enikő Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.9

Abstract

Hungary has been offering public preschool education for nearly 200 years. Professional training for preschool teachers began with the opening of the first preschool in Hungary. Terez Brunszvik hired 11 young women, and she devoted great care to their training. (Koverne, 1996) In 2019 Hungary celebrated the 60th anniversary of third-level preschool teacher training. The first colleges to offer preschool teacher training and certification were founded in Kecskemet, Sopron, and Szarvas. According to the 1958 regulations [26,1,1], in addition to the regular program two colleges were assigned to offer training and certification for preschool teachers specialized in teaching children of ethnic minority. The college in Sopron offers German language training and the college in Szarvas offers Slavic, Southern Slavic, and Romanian language training. In my research, I focused on the development of the German ethnic minority preschool teacher training program in Sopron.

Author Biography

Pásztor Enikő, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

PhD, assistant professor
pasztor.eniko@uni-sopron.hu

References

Babai Zs. (2012): Német nemzetiségi óvodapedagógus képzés Sopronban. In: Társadalmi együttélés – A kisebbségi lét dimenziói. I. évf. 2. szám

Klein Á. (2011): Theorie in der Praxis – Praxis in der Theorie – Über die Ausbildung von Kindergärtnerinnen im Spiegel des Zweitsprachenerwerbs und Kulturbewahrung der Ungarndeutschen. In: Bús I. – Klein Á. – Meskó N. (szerk.): Erziehung und Forschung – Beiträge zur KindergärtnerInnenausbildung. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, pp. 134–149.

Kónya Á. (1978): A hazai német nemzetiségi óvónőképzés. In: Óvodai Nevelés 1978. 113.

Kövér S. (1996): Óvóképzésünk múltjának néhány mának szóló tanulsága. In: Varga Gy. (szerk.): „… Amit a tükör önmaga teremt” HWIPF, Hajdúböszörmény, pp. 4–16.

Kővágó L. (1981): Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest

Kurucz R. (2002): Az első magyar óvóképző 1837–1843. Babits Kiadó, Szekszárd

Manz, A. (2011): Die Aus- und Fortbildung von Minderheitenpädagogen Aktualitäten und Perspektiven an der Eötvös József Főiskola Baja. In: Bús I. – Klein Á. – Meskó N. (2011): Nevelés és kutatás – Tanulmányok az óvodapedagógus-képzéshez – Erziehung und Forschung – Beiträge zur KindergärtnerInnenausbildung. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, pp. 163–168.

Márkus É. (2011): Die Ausbildung von deutschen Minderheitenpädagogen für den Kindergarten an der Fakultät für Kindergärtnerinnen- und Grundschullehrerbildung der Eötvös-Loránd-Universität (ELTE TÓK). In: Bús I. – Klein Á. – Meskó N. (szerk.): Erziehung und Forschung – Beiträge zur KindergärtnerInnenausbildung. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, pp.168–172.

Nádasi M. (2004): A dokumentumelemzés. In: Falus I. (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 317–329.

Stark F. (1980): Negyedszázados a nemzetiségi óvodahálózat. In: Óvodai Nevelés 1980/9. szám 33. évf., pp. 313.

Szabolcs É. (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Budapest, Műszaki Könyvkiadó

Szokolszky Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában – Metodológia, módszerek, gyakorlat.Osiris Kiadó, Budapest