Theory and diagnosis of learning disabilities – Supporting students with learning disabilities in compensation

Authors

  • Gergő Vida Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.10

Abstract

Students with learning disabilities are identified by cognitive tests and special educational tools to assess learning ability. The connection between cognitive ability and learning disability is assumed. The identification of a learning disorder is based on the detection of cognitive and ability deficits. The aim of the presented research is to explore the theory guiding the investigation. In our country, education of children with learning disabilities is integrated. However, a problem may be that inclusive education and a deficit-oriented traditional view are not compatible. Research has shown that cognitive deficits alone do not imply learning deficits. A conceptual distinction cannot be made directly in terms of learning disability and based on measurement results. Research into the background of learning disability has also shown that diagnostics cannot always be linked to test results in the practice under investigation. Several deficit-oriented views and attitudes can be identified in the domestic education system. Qualitative research of expert opinions summarizing the test results may reveal the relevant variables and the theory driving the categorization. Practice and available theories can then be compared. This can answer the question of the relevance of identifying and categorising learning disabilities in an inclusive education model.

Author Biography

  • Gergő Vida, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

    PhD, college senior lecturer
    vidagergo@gmail.com

References

Arató, F. – Varga, A. (2008): Együtt-tanulók kézikönyve. Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság

Arató, F. (2017). A négydimenziós értékelés néhány gyakorlati aspektusa. Új pedagógiai szemle, 68. évf. 11–12. sz., pp. 23–45.

Ball, D. W. (1976). Verbal rehearsal and selective attention in children with learning disabilities: A developmental lag. Journal of Experimental Child Psychology, Vol. 22. No. 3., pp. 375-385. DOI: https://doi.org/10.1016/0022-0965(76)90101-6

Brem, A.- K., Ran, K. - Pascual-Leone, A.: (2013): Learning and memory, Handbook of Clinical Neurology, Vol. 116., pp. 693-737. DOI: https://doi.org/10.1016/B978-0-444-53497-2.00055-3

Cohen, J. (1983). The cost of dichotomization. Applied Psychological Measurement, Vol. 7 No. 3., pp. 249–253.

Csépe, V. (2013). Olvasás, olvasási zavar és a fejlődő agy. In memoriam Leo Blomert. Pszichológia, 33. évf. 1. sz.,

Fletcher, J. M. (2012). Classification and Identification of Learning Disabilities Department of Psychology, Department of Psychology. Houston: University of Houston

Kissné Zsámboki, R. (2020). A kisgyermekkori matematikai kompetenciákról alkotott nézetek változása. Gyermeknevelés, 8 évf. 1. sz., pp. 75-82. DOI: 10.31074/gyntf.2020.1.75.82 Morris, R. (1988). Classification of learning disabilities: Old problems and new approaches. Journal of Consulting and Clinical Psychology, Vol. 56. No. 6., pp. 789-794. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-006X.56.6.789

Mrázik, J. (2010). A tanárok hangja: Hogyan vélekednek hivatásukról a pedagógusok? Budapest: Ad Librum

Mrázik, J. (2017). Kiürülnek az iskolák? Trendek és törésvonalak a közoktatásban. In.: (szerk.: Mrázik Julianna ). A tanulás útjai - HERA évkönyvek, 2016. Budapest: Magyar Nevelés-és Oktatáskutatók Egyesülete, pp. 188-200.

Nagyné, dr. Réz I.-Mészáros, A. (2012). A diagnosztikus protokollok egységes alkalmazásának koncepciója. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Nelson, R. J., Benner, G. J., & Gonzalez, J. (2003). Learner characteristics that influence the treatment effectiveness of early literacy interventions: A meta-analytic review. Learning Disabilities Research & Practice, Vol. 18. No. 4. pp. 255-267. DOI: https://doi.org/10.1111/1540-5826.00080

Réthy, E. (2012). A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás. Iskolakultúra, 2. sz., pp. 3-12.

Rezaie, R., Simos, P., Fletcher, J. (2011). Engagement of temporal lobe regions predicts response to educational interventions in adolescent struggling readers. Developmental Neuropsychology, Vol. 36. Issue 7., .pp. 869-888., DOI: https://doi.org/10.1080/87565641.2011.606404

Sántha, K. (2020). Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben. Neveléstudomány, 8. évf. 2. sz. pp. 26-36., DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.2

Vida, G. (2019). Reziliencia és SNI - Tanulási zavarral küzdő középiskolások lemorzsolódásának háttérváltozói. Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 9-10. sz. pp. 57-72.

Vida, G. (2021). Abdukció a tanulási zavarok felfedésében. (in print)

Published

2021-11-28

How to Cite

Theory and diagnosis of learning disabilities – Supporting students with learning disabilities in compensation. (2021). Training and Practice : Journal of Educational Sciences, 19(3-4), 110-119. https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.10