A tanulási zavar elmélete és diagnosztikája – tanulási zavarral küzdő tanulók kompenzálásának segítése

Gergő Vida

doi:10.17165/TP.2021.3-4.10

Autor/innen

Gergő Vida Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.10

Abstract

A tanulási zavarral küzdő tanulók azonosítása kognitív tesztekkel és tanulási képességet vizsgáló gyógypedagógiai eszközökkel történik. Összefüggés feltételezhető a kognitív képességek és a tanulási zavar között. A tanulási zavar megállapítása kognitív és képességdeficit feltárásán alapul. A bemutatott kutatás célja, hogy a vizsgálatot vezérlő elméletet feltárja. Hazánkban integráltan történik a tanulási zavarral küzdő gyerekek oktatása. Problémát jelenthet azonban, hogy az inkluzív oktatás és a deficitorientált nézet nem összeegyeztethető. Kutatások igazolták, hogy a kognitív deficit önmagában nem jelent teljesítmény deficitet is. Így a fogalmi distinkció a tanulási zavarra vonatkoztatva és mérési eredményekre alapozva közvetlenül nem elvégezhető. A tanulási zavar hátterének kutatása azt is megmutatta, hogy a diagnosztika nem mindig kapcsolható teszteredményekhez a vizsgált gyakorlatban. Több deficitközpontú nézet, attitűd azonosítható a hazai oktatási rendszerben. A vizsgálati eredményeket összegző szakértői vélemények kvalitatív kutatása feltárhatja a releváns változókat, a kategorizálást vezető elméletet. A gyakorlat és a rendelkezésre álló elméletek így összevethetők. Mindez választ adhat arra a kérdésre, hogy egy inkluzív oktatási modellben milyen jelentőséggel bír a tanulási zavar feltárása és a kategorizálása.

Autor/innen-Biografie

Gergő Vida, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

PhD, adjunktus
vidagergo@gmail.com

Literaturhinweise

Arató, F. – Varga, A. (2008): Együtt-tanulók kézikönyve. Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság

Arató, F. (2017). A négydimenziós értékelés néhány gyakorlati aspektusa. Új pedagógiai szemle, 68. évf. 11–12. sz., pp. 23–45.

Ball, D. W. (1976). Verbal rehearsal and selective attention in children with learning disabilities: A developmental lag. Journal of Experimental Child Psychology, Vol. 22. No. 3., pp. 375-385. DOI: https://doi.org/10.1016/0022-0965(76)90101-6

Brem, A.- K., Ran, K. - Pascual-Leone, A.: (2013): Learning and memory, Handbook of Clinical Neurology, Vol. 116., pp. 693-737. DOI: https://doi.org/10.1016/B978-0-444-53497-2.00055-3

Cohen, J. (1983). The cost of dichotomization. Applied Psychological Measurement, Vol. 7 No. 3., pp. 249–253.

Csépe, V. (2013). Olvasás, olvasási zavar és a fejlődő agy. In memoriam Leo Blomert. Pszichológia, 33. évf. 1. sz.,

Fletcher, J. M. (2012). Classification and Identification of Learning Disabilities Department of Psychology, Department of Psychology. Houston: University of Houston

Kissné Zsámboki, R. (2020). A kisgyermekkori matematikai kompetenciákról alkotott nézetek változása. Gyermeknevelés, 8 évf. 1. sz., pp. 75-82. DOI: 10.31074/gyntf.2020.1.75.82 Morris, R. (1988). Classification of learning disabilities: Old problems and new approaches. Journal of Consulting and Clinical Psychology, Vol. 56. No. 6., pp. 789-794. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-006X.56.6.789

Mrázik, J. (2010). A tanárok hangja: Hogyan vélekednek hivatásukról a pedagógusok? Budapest: Ad Librum

Mrázik, J. (2017). Kiürülnek az iskolák? Trendek és törésvonalak a közoktatásban. In.: (szerk.: Mrázik Julianna ). A tanulás útjai - HERA évkönyvek, 2016. Budapest: Magyar Nevelés-és Oktatáskutatók Egyesülete, pp. 188-200.

Nagyné, dr. Réz I.-Mészáros, A. (2012). A diagnosztikus protokollok egységes alkalmazásának koncepciója. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Nelson, R. J., Benner, G. J., & Gonzalez, J. (2003). Learner characteristics that influence the treatment effectiveness of early literacy interventions: A meta-analytic review. Learning Disabilities Research & Practice, Vol. 18. No. 4. pp. 255-267. DOI: https://doi.org/10.1111/1540-5826.00080

Réthy, E. (2012). A kognitív és motivációs önszabályozást kialakító oktatás. Iskolakultúra, 2. sz., pp. 3-12.

Rezaie, R., Simos, P., Fletcher, J. (2011). Engagement of temporal lobe regions predicts response to educational interventions in adolescent struggling readers. Developmental Neuropsychology, Vol. 36. Issue 7., .pp. 869-888., DOI: https://doi.org/10.1080/87565641.2011.606404

Sántha, K. (2020). Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben. Neveléstudomány, 8. évf. 2. sz. pp. 26-36., DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.2

Vida, G. (2019). Reziliencia és SNI - Tanulási zavarral küzdő középiskolások lemorzsolódásának háttérváltozói. Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 9-10. sz. pp. 57-72.

Vida, G. (2021). Abdukció a tanulási zavarok felfedésében. (in print)