The role of informal learning in the professionaldevelopment of kindergarten teachers
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.4Abstract
In a dynamically developing, knowledge-based society, not only the forms of learning but also the places of learning are changing, and the role of the workplace in learning has also increased. The changing work environment, along with the development of information and communication technologies, has made telecommuting possible, among other things, significantly transforming the way we work and interact atwork. Several studies have focused on what factors within an organization support or hinder workplace learning. For today's economic competitiveness, it is no longer enough to possess knowledge, but the learning capacity of organizations has become decisive. Not only the individual, but also the ability of organizations to adapt quickly to the constantly changing circumstances around them (Halász, 2009).
References
Benedek, A. (2009): A jövő tanulásának színtere a munkahely. Szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatába, (pp. 29–37). Budapest: Lifelong Learning konferenciák 2009. Lifelong Learning Alapítvány.
Csoma, Gy. (2009): A tanulás értelmezése és funkciói. Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ. http://ofi.hu/tudastar/tanulas-kora/tanulas-ertelmezese.[2021.július 23.]
Erdei, G. (2009): Nem formális és informális tanulás a munkahelyek világában. In: Forray R. Katalin és Juhász Erika (szerk.): Nonformális – informális – autonóm tanulás, (pp. 173–181). Debrecen: Debreceni Egyetem.
Európai Bizottság (2000): Memorandum az élethosszig tartó tanulásról. Brüsszel, 2000. október 30. SEC (2000) 1832. pp. 26.
Forray R. K. – Juhász, E. (2008): Az autonóm tanulás és az oktatás rendszere. In: Új Pedagógiai Szemle, 3. sz. pp. 62-68.
Halász, G. (2009): Tényekre alapozott oktatáspolitika és oktatásfejlesztés. In: Pusztai Gabriella és Rébay Magdolna (szerk.): Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára, (pp. 187–191). Debrecen: Csokonai Könyvkiadó.
Harangi, L. – Hinzen, H. – Sz. Tóth, J. (1998, szerk.): Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a felnőttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról, (pp. 17–42). Budapest: Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete.
Jacobs, R. L. – Park, Y. (2009): A Proposed Conceptual Framework of Workplace Learning: Implications for Theory Development and Research in Human Resource Development.
Human Resource Development Review, 8. sz. pp.133–150. DOI: https://doi.org/10.1177/1534484309334269
Kim, S. – McLean, G. (2014): The Impact of National Culture on Informal Learning in the Workplace. Adult Education Quarterly. 64. 1. sz. 39–59.
Kraiciné Szokoly M. (2009): A tanuló szervezetek jelentősége a felnőttképzésben. forrás [2021. július 10.]
KSH (2004): Az élethosszig tartó tanulás = Lifelong learning. Budapest. KSH.
Lombardo, M. M. – Eichinger, R. W. (2000): High potentials as high learners. Emberi Erőforrás Menedzsment. 1. évf. 4. sz. pp. 321–329. DOI: https://doi.org/10.1002/1099-050X(200024)39:4<321::AID-HRM4>3.0.CO;2-1/a>
Marsick,V. J. és Watkins K. E. (2001): Informal and Incidental Learning. New Directions for Adult and Continuing Education, 89. sz. pp. 25–34. DOI: https://doi.org/10.1002/ace.5
Molnár, D. (2010): Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. Humán Innovációs Szemle, 1–2. sz. pp. 61–72.
Nahalka, I. (2006): Mi a tanulás? In: Nahalka, I. (szerk), Hatékonytanulás. A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 3. kötet, (pp. 9–19). Budapest: Bölcsész Konzorcium.
Pordány, S. (2006): Az informális tanulás értelmezése és mérése. In: Feketéné Szakos, É. (szerk.): Fókuszban a felnőttek tanulása, (pp. 25-33). Gödöllő: Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézet.
Smith, M. K. (2002): Malcolm Knowles, informal adult education, self-direction and andragogy. The encyclopedia of informal education. [online] http://www.infed.org/thinkers/etknowl.htm [2021. július 10.]
Stéber, A. – Kereszty, O. (2015 b): A munkahelyi tanulás támogatási formái – a tudásmenedzsment szerepe. Az elméleti kutatások kritikai elemzése. Szakképzési Szemle. 4. sz. pp. 34–52.
Stéber, A. – Kereszty, O. (2015 a): Az informális tanulás értelmezései a XXI. században. Új Pedagógiai Szemle. 9–10. sz. pp. 30–44.
Super, E. D. (1990). A life-span, life space approach to career development. In: D. Brown, L. Brooks, & Associates, Career choice and development 2nd ed., San Francisco: JosseyBass. pp. 197–261.
Szabó, K. (2008): Tanulás a munkahelyeken és a munkahelyekért. Educatio. 2. sz. pp. 217–231.
Tót, É. (2005): Az élethosszantartó tanulás lehetőségei Magyarországon. Az FFM részére készült vitaanyag. Budapest: Felsőoktatáskutató Intézet. (Kézirat, FKI-Dokumentáció).
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Lantos Tünde
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.