Megtérülhet-e az oktatásba fektetett pénz a pedagógusok motiváltsága nélkül?
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2017.4.5Abstract
Az OECD államok közül nem sok ország fordít kevesebbet hazánknál oktatásra. Az általunk költött összeg így is tetemes, 2013-ban a GDP 3,93%-át, 2014-ben már a GDP 4,3%-át fordította a kormányzat oktatás finanszírozására. Azzal azonban, hogy az oktatásra százmilliárdokkal költünk többet, nem következik, hogy az oktatás színvonala is javul. A 2015. évi PISA-felmérések is ezt a tényt támasztják alá, hiszem a vártnál rosszabbul szerepeltek a magyar diákok. Az elmúlt évtized kutatási eredményeiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a sikeres oktatási rendszerek egyik kulcsa maga a pedagógus. Ezért fontos, hogy megkezdődött a pedagógus társadalom HR-ének reformja. Vajon jó irányba halad? Megfelelő-e a pedagógus-előmeneteli rendszer; a minősítések valóban képesek az adott pedagógus pedagógiai munkáját értékelni?
Literaturhinweise
Csermely Péter [et al.] (2009): Szárny és teher : A magyar oktatás helyzetének elemzése. [online] http://mek.oszk.hu/07900/07999/pdf/szarny-teher-oktatas-hatteranyag.pdf [2016. december 2.]
Falus, I. (2011). Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek. Nemzetközi áttekintés. Eger: Eszterházy Károly Főiskola.
Hermann, Z. – Varga, J. (2011). A közoktatás finanszírozása. In: Jelentés a közoktatásról 2010. Budapest: OFI.
Köllő J. (2008). Foglalkoztatáspolitikai eszközök az oktatási reformok előmozdítására. In: Fazekas, K. – Köllő, J. – Varga, J. (Ed.), Zöld Könyv: A magyar közoktatás megújításáért. (pp. 259 – 271). Budapest: ECOSTAT.
Lakatos, Gy. (2005). Az emberi tőke. Az önismeret gazdaságtana. Budapest: Balassi Kiadó. Lannert, J. (2015). A PISA adatok használata és értelmezése, Educatio, 24. évf. 2. sz. pp.18–29.
Mincer,J. – Polachek,S. (1974). Family Investments in Human Capital: Earnings of Women. The Journal of Political Economy, 82. évf. 2. szám pp. S76–S108. DOI: https://doi.org/10.1086/260293
OECD PISA (2012). Results in Focus - What 15 year olds know and what they can do with what they know – OECD [online] http://www.oecd.org/pisa/keyfindings/pisa-2012-results-overview.pdf [2017. március 02]
OECD PISA (2015). Results in Focus [online] https://www.oecd.org/pisa/pisa-2015-results-in-focus.pdf [2017. február 17] DOI: https://doi.org/10.1787/aa9237e6-en
Polónyi, I (2016). A hazai emberi erőforrások ma és holnap, Educatio, 25. évf. 4. sz. pp 481–495.
Sági, M. (2015). Pedagógus karrierminták, Educatio, 24. évf. 1. sz. pp. 83–97.
Schleicher, A. (2011): Building a High-Quality Teaching Profession. OECD Publishing, Paris. [online] http://www.pages/files/uploads/teachers. econometrica.pdf. [2015.január.15.] DOI: https://doi.org/10.1787/9789264113046-en
Szabó, Z. A. – Fehérvári, A. (2013). A közoktatás Fenntartói és finanszírozási változásai a jogszabályok tükrében (2010-2013) Új Pedagógiai szemle, 63. évf. 9–10. sz. pp. 51–73.
Szemere, P. (2009). A minőség tizenhat mutatója, [online] http://ofi.hu/minoseg-tizenhat-mutatoja [2016. július.10.]
Szemerszki, M. (Ed) (2015). Eredményesség az oktatásban Dimenziók és megközelítések, Budapest: OFI.
Szüdi, J. (2014). Az oktatás az állam szolgálatában, Esély, 25. évf. 6. sz. pp 39–63.
Varga, J. (1998). Oktatás – gazdaságtan. Budapest: Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2017 Horváth Szilárd
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
Zitationsvorschlag
