A szülők zenei biográfiája, művészeti tevékenysége és annak hatása gyermekük zenei tanulmányára

Autor/innen

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2024.1.19-35

Schlagwörter:

zenei nevelés, kulturális tőke, szülők művészeti tevékenységei

Abstract

A gyermekek művészeti tanulmányainak hátterében leggyakrabban egy jól működő csapat áll. Ennek alapját a gyermekek képezik, akik tanáraikkal szoros egységet képeznek. Azonban nem elhanyagolható faktor a szülői támogatás, bátorítás és az a kulturális tőke, ami a gyermekek számára értékrendet és saját tapasztalatokat biztosít kicsi koruktól kezdve. Jelen kutatásunkban a szülők zenei biográfiáját, jelenlegi művészeti tevékenységeiket és az ehhez fűződő szokásaikat, valamint ezeknek a gyermekekre gyakorolt hatásait vizsgáltuk. Eredményeink megerősítették, hogy a szülők iskolai végzettsége és foglalkozása meghatározó a kulturális tőke szempontjából. Láthatók nemi különbségek a művészeti tevékenységhez való kapcsolatban, valamint egyértelműen kimutatható a gyermekkori művészeti tevékenységek hatása és a jelenlegi ilyen típusú foglalatosságok között, ami tovább gyűrűzik a gyermekek tevékenységeire is.

Autor/innen-Biografien

  • Tímea Szűcs, Debreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, Neveléstudományi Tanszék

    egyetemi adjunktus
    szucstimea77@gmail.com

  • Henrietta Kelemen, Debreceni Egyetem

    kelemen.henrietta@partium.ro

  • Ádám Mike, Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar, Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézet, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program

    mike.adam@music.unideb.hu

Literaturhinweise

Barkóczi, I., & Pléh, Cs. (Eds.) (1977). Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata. Bács Megyei Lapkiadó Vállalat.

Bugeja, C. (2009). Parental Involvement in the Musical Education of Violin Students: Suzuki and "Traditional" Approaches Compared. Australian Journal of Music Education, 42(1), 19–28.

Gombás, J., & Stachó, L. (2003). Matematikai és zenei képességek vizsgálata 10–14 éves gyerekeknél. Tudomány és Lélek, TDK-különszám, 50–65.

Hargreaves, D. J. (1986). Developmental Psychology and Music Education. Psychology of Music, 14(2), 83–96. https://doi.org/10.1177/0305735686142001

Hsiao, C. Y. (2015). Current Kindergarten Parents' Attitudes toward and Beliefs about Children's Art Education in Majority Cities and Counties of Taiwan. International Education Studies, 8(4), 80–94. https://doi.org/10.5539/ies.v8n4p80

Janurik, M. (2009). Hogyan viszonyulnak az általános és a középiskolás tanulók a klasszikus zenéhez? Új Pedagógiai Szemle, 59(7), 47–64.

Janurik, M., & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező. Gyermeknevelés, 6(2), 5–17. https://doi.org/10.31074/gyn20182517

Karres, M. (1981). Az intenzív zenei nevelés hatása a gyermek személyiségének fejlődésére. [Doktori értekezés]. Szeged, Szegedi Tudományegyetem.

Kozma, T. (1984). A nevelésszociológia alapjai. Tankönyvkiadó.

KSH (2012). Időmérleg 2009/2010 - Összefoglaló adattár. Központi Statisztikai Hivatal.

Lackey, L. M., & Murphy, D. G. (2011). Parents, Middle-class-ness, and Out-of-School Art Education. Journal of Social Theory in Art Education, 31.

Macmillan, J. (2004). Learning the piano: a study of attitudesto parental involvement. British Journal of Music Education, 21(3), 295–311. https://doi.org/10.1017/S0265051704005807

Nagyné Árgány, B. (2018). A zenei előképzettség összetevőinek komplex vizsgálata óvodapedagógus és tanító alapszakos hallgatók körében a Kaposvári Egyetemen. [Doktori értekezés]. Pécsi Tudományegyetem.

Passeron, J. C., & Bourdieu, P. (1970). La reproduction. Eléments pour une théorie du system d’enseignement. Les Edition des Minuit. Letöltés dátuma: 2024.10.18. forrás: https://monoskop.org/images/5/5a/Bourdieu_Pierre_Passeron_Jean_Claude_ La_reproduction_1970.pdf

Péter, Cs., Radócz J. M., & Mike, Á. (2020). A szülők művészeti múltja és jelene. In Váradi, J. (Ed.), Művészeti körkép – Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 117–134). MMA MMKI.

Reeves, A. (2015). Music’s a Family Thing’: Cultural Socialisation and Parental Transference. Cultural Sociology, 9(4), 493–514. https://doi.org/10.1177/1749975515576941

Szűcs, T. (2017). A zenetanulás és hatásai egy debreceni vizsgálat alapján. Educatio, 25(4), 472–483. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.3.14

Szűcs, T. (2018). The influence of music education on the child’s development. Zivot i Skola: Casopis za teoriju i praksu odgoia i obrazovanja, 64(2), 53–66. https://doi.org/10.32903/zs.64.2.4

Szűcs, T. (2019). Alapfokú művészeti iskola, egy esélynövelő iskolatípus. Debreceni Egyetemi Kiadó.

Szűcs, T., & Péter, Cs. (2020). A szülők hatása gyermekük művészeti tevékenységeire. In Váradi, J. (Ed.), Művészeti körkép – Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 135–154). MMA MMKI.

Szűcs, T., Kelemen, H., Miklódi-Simon, Zs., & Váradi, J. (2022). A szülők szerepe gyermekük művészeti nevelésében – A szülői bevonódás hatása a transzgenerációs folyamatban. In Kovács, K. (Ed.), Értékközvetítés és iskola –Tanulmányok Szabó László Tamás tiszteletére (pp. 54–71) CHERD.

Váradi, J. (2013). Felmérés a kulturális rendezvények látogatottságáról, valamint a gyermekek zenei ízlésére ható tényezőkről és zenei ízlésvilágukról. Parlando, 3. https://www.parlando.hu/2013/2013-3/2013-3-21-Varadi.htm

Váradi, J. (2020). A szülők kulturális attitűdjének jellemzői. In Váradi, J. (Ed.), Művészeti körkép – Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 171–192). MMA MMKI.

Váradi, J. (2021). Music on the Air. In Vidulin, S. (Ed.), Music Pedagogy in the Context of Present and Future Changes 7. Multidisciplinary Crossroads. Researches in Music Education (pp. 159–176).

Váradi, J. (2022). Zeneoktatás távhangolásban. Valóság, 9(9), 87–102.

Váradi, J. (2023). A művészeti nevelés helyzete a 21. században. Balassi Kiadó.

Váradi, J., Hörich, B., & Márkus, E. (2020). Az extrakurrikuláris művészeti tevékenységek és rendezvények lehetősége. In Váradi, J. (Ed.), Művészeti körkép – Kutatás a művészeti nevelés helyzetéről és lehetőségeiről, a tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységről és rendezvényekről (pp. 13–18). MMA MMKI.

Váradi, J., & Józsa, G. (2022). A zeneoktatás jellemzői az online térben. A kutatás előzménye, mintája és módszere. In Váradi, J. (Ed.), Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban (pp. 11–22) MMA MMKI.

Váradi, J., & Józsa, G. (2023). Factors Affecting Attendance of and Attitudes towards Artistic Events among Primary School Children. Social Sciences 12(7), 404. https://doi.org/10.3390/socsci12070404

Váradi, J., & Józsa, G. (2024). Az alapfokú zeneoktatás jellemzői a valós és virtuális térben. Képzés és Gyakorlat, 22(1), 7–18. https://doi.org/10.17165/tp.2024.1.7-18

Xu, J. (2017). Students’ Engagement and Parents’ Involvement in Extracurricular Activities. British Columbia, University of Victoria.

Veröffentlicht

2024-04-26

Ausgabe

Rubrik

Tanulmányok

Zitationsvorschlag

A szülők zenei biográfiája, művészeti tevékenysége és annak hatása gyermekük zenei tanulmányára. (2024). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 22(1), 19-35. https://doi.org/10.17165/tp.2024.1.19-35

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in