Grammatikatanítás a felsőoktatásban: a tankör mint jógyakorlat

Blanka Bartha; Kornélia Gyenei

doi:10.17165/TP.2020.1-2.12

Autor/innen

Blanka Bartha Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
Kornélia Gyenei Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2020.1-2.12

Abstract

Jelen munka célja feltérképezni a felsőoktatásbeli grammatikatanítás egy lehetséges munkaformájának, a tankörnek a hatékonyságát. Felméri a magyar grammatika kollokviumokon szerzett eredményeket a 2012/2013-as tanév I. félévétől a 2017/2018-as tanév II. félévéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakos képzésein. Ezután bemutatja a tankör résztvevőinek a tankört megelőzően és követően elért vizsgaeredményeit, valamint a tankörhöz fűződő attitűdjét egy véleménykérő kérdőív eredményei alapján. A kutatás eredményeként megfogalmazható, hogy a tankör sikeres fejlesztő munkaforma, mely a hallgatók tárgyhoz fűződő attitűdjén is javít és segítséget nyújthat az egyetemi lemorzsolódás csökkentésében.

Autor/innen-Biografien

Blanka Bartha, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

blankabartha20@gmail.com
Kornélia Gyenei, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

kornelia.gyenei@gmail.com

Literaturhinweise

Antalné Szabó Ágnes (2010). A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia, 3. évf. 4. sz. [online] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=286 (2020. 02.20)

Antalné Szabó Ágnes (2015). Paradigmaváltás az anyanyelvi nevelésben és a magyartanárképzésben. In: Antalné – Laczkó – Raátz (szerk.), Szakpedagógiai körkép I. Anyanyelv- és irodalompedagógiai tanulmányok (pp. 9–27.) Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2016.2.6

Balázs – Lengyel (szerk., 2018). Grammatika és oktatás – Időszerű kérdések: Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat tanulmánykötet. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Csapó Benő (2000). A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 100. évf. 3. sz. pp. 343–366.

Fenyves Veronika – Bácsné Bába Éva – Szabóné Szőke Réka – Kocsis Imre – Juhász Csaba – Máté Endre – Pusztai Gabriella (2017). Kísérlet a lemorzsolódás mértékének és okainak megragadására a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar példáján. Neveléstudomány 5. évf. 3.sz. pp. 5–14. DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.19.2017.3.1

Gonda Zsuzsa (2018). A grammatikatanítás szemléletformái az anyanyelvi órákon. In: Balázs – Lengyel (szerk.), Grammatika és oktatás – Időszerű kérdések: Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat tanulmánykötet (pp. 245–255.). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Horváth Anna (2012). Tanítóversek az anyanyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia, 5. évf. 3. sz. [online] http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=414 (2020.02.20.)

Kugler Nóra (2018). A nyelvtan életre keltése. In: Balázs – Lengyel szerk., Grammatika és oktatás – Időszerű kérdések: Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat tanulmánykötet (pp. 245–255.). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Laczkó Mária (2008). Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás. Új Pedagógiai Szemle, 58. évf. 1. sz. pp, 12–22. [online] http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Laczko-Anyanyelvi.html (2020.02.20.)

Miskolczi Péter – Bársony Fanni – Király Gábor (2018). Hallgatói lemorzsolódás a felsőoktatásban: elméleti, magyarázati utak és kutatási eredmények összefoglalása. Iskolakultúra, 28. évf. 3-4. sz. pp. 87–105.

Simon Gabriella (2011). A kritikus-barát módszer. A kritika művészete. Pedagógusképzés, 9. évf. 1-2. sz., pp. 47–66. [online]

Tóth Beatrix (2006). A szövegértés fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Magyar Nyelvőr, 130. évf. 4. sz, pp. 457–469. [online] http://nyelvor.c3.hu/period/1304/130406.pdf (2020.02.20.)

Tóthfalussy Zsófia (2012). Középiskolás szemmel a magyar nyelvről. In: Balázs –Veszelszki (szerk.). Nyelv és kultúra: Kulturális nyelvészet (pp. 367–373.). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem