„Testi fordulat” a neveléstörténetben: testnevelés, egészségnevelés Európában a 20. század első felében

Simonetta Polenghi, András Németh, TomášKasper (eds.): Education and the Body in Europe (1900-1950) Movements, public health, pedagogical rules and cultural ideas.Erziehung in Wissenschaft und Praxis. Herausgegeben von Johanna Hopfner und Claudia Stöckl Band 14.Peter Lang GmbH, Berlin, 2021.

Abstract

Az emberi test az utóbbi három évtizedben kiemelten és folyamatosan a történeti-orvostörténeti, illetve a pszichológiai-antropológiai kutatások tárgya volt. A bemutatásra kerülő kötet szerkesztői bevezetőjükben Norbert Elias, Michel Foucault, Georges Vigarello munkásságát emelik ki korai historiográfiai előzményként, majd rámutatnak, hogy az 1980-as, 90-es években a szociológia és a nőkutatások miatt a ”testi fordulat” (corporeal turn) hogyan került a testtel foglalkozó kultúrtörténeti kutatások középpontjába. Az újabb kutatások (eltérően a korábbi, hagyományos antropológiai vizsgálódások szemléletmódjától) az emberi test történeti és kulturális meghatározottságát hangsúlyozzák. Mindennek kiindulópontja tulajdonképpen az a gondolat, hogy az emberek különböző történelmi korokban és földrajzi területeken eltérő módon viszonyultak és viszonyulnak a saját testükhöz, illetve a másik emberhez. Az emberi testtel kapcsolatosan kibontakozott kutatások az elmúlt évtizedekben új, más megközelítéseket hoztak a neveléstörténet feltárásában is. Itt a legelső kutatási eredmények a gyermekkortörténet és a nőtörténet feltárás során kerültek publikálásra: Ariès, Duby és Perrot, Becchi-Julia nagy hatású munkássága emelhető ki. Az utóbbi években világszerte tematikus konferenciák, monográfiák, tanulmánykötetek jelzik, hogy milyen széles körben keltettek érdeklődést, jelentettek inspirációt a testtel és testneveléssel kapcsolatosan a fent említett szerzők művei. A könyv szerkesztői neveléstörténeti szempontból meghatározó jelentőségűként emelik ki Foucault az emberi test és a hatalom viszonyával kapcsolatos munkáit, melyek új értelmezési keretet, a korábbitól eltérő szemléletmódot hoztak a kutatásokba.