A munkahelyi informális tanulás meghatározó szerepe a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésében

Tünde Lantos

doi:10.17165/TP.2021.3-4.4

Szerzők

Lantos Tünde PTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.4

Absztrakt

A dinamikusan fejlődő, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, továbbá a munkahely tanulásban betöltött szerepe is felértékelődött. A számos változáson végbemenő munkahelyi környezet, az információs és kommunikációs technológiák fejlődésével egyidejűleg, lehetővé tette többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. Több kutatás is irányult arra, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. Napjaink gazdasági versenyképességéhez már nem elégséges csupán a tudás birtoklása, hanem a szervezetek tanulóképessége vált meghatározóvá. Nemcsak az egyén, hanem a szervezetek gyors alkalmazkodó képessége is feltétele az őket körülvevő folyamatosan változó körülményekhez (Halász, 2009).

Információk a szerzőről

Lantos Tünde, PTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola

doktorandusz hallgató
tunde.lantos@gmail.com

Hivatkozások

Benedek, A. (2009): A jövő tanulásának színtere a munkahely. Szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatába, (pp. 29–37). Budapest: Lifelong Learning konferenciák 2009. Lifelong Learning Alapítvány.

Csoma, Gy. (2009): A tanulás értelmezése és funkciói. Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ. http://ofi.hu/tudastar/tanulas-kora/tanulas-ertelmezese.[2021.július 23.]

Erdei, G. (2009): Nem formális és informális tanulás a munkahelyek világában. In: Forray R. Katalin és Juhász Erika (szerk.): Nonformális – informális – autonóm tanulás, (pp. 173–181). Debrecen: Debreceni Egyetem.

Európai Bizottság (2000): Memorandum az élethosszig tartó tanulásról. Brüsszel, 2000. október 30. SEC (2000) 1832. pp. 26.

Forray R. K. – Juhász, E. (2008): Az autonóm tanulás és az oktatás rendszere. In: Új Pedagógiai Szemle, 3. sz. pp. 62-68.

Halász, G. (2009): Tényekre alapozott oktatáspolitika és oktatásfejlesztés. In: Pusztai Gabriella és Rébay Magdolna (szerk.): Kié az oktatáskutatás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. születésnapjára, (pp. 187–191). Debrecen: Csokonai Könyvkiadó.

Harangi, L. – Hinzen, H. – Sz. Tóth, J. (1998, szerk.): Nemzetközi nyilatkozatok és dokumentumok a felnőttoktatásról és az egész életen át tartó tanulásról, (pp. 17–42). Budapest: Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete.

Jacobs, R. L. – Park, Y. (2009): A Proposed Conceptual Framework of Workplace Learning: Implications for Theory Development and Research in Human Resource Development.

Human Resource Development Review, 8. sz. pp.133–150. DOI: https://doi.org/10.1177/1534484309334269

Kim, S. – McLean, G. (2014): The Impact of National Culture on Informal Learning in the Workplace. Adult Education Quarterly. 64. 1. sz. 39–59.

Kraiciné Szokoly M. (2009): A tanuló szervezetek jelentősége a felnőttképzésben. forrás [2021. július 10.]

KSH (2004): Az élethosszig tartó tanulás = Lifelong learning. Budapest. KSH.

Lombardo, M. M. – Eichinger, R. W. (2000): High potentials as high learners. Emberi Erőforrás Menedzsment. 1. évf. 4. sz. pp. 321–329. DOI: https://doi.org/10.1002/1099-050X(200024)39:4<321::AID-HRM4>3.0.CO;2-1/a>

Marsick,V. J. és Watkins K. E. (2001): Informal and Incidental Learning. New Directions for Adult and Continuing Education, 89. sz. pp. 25–34. DOI: https://doi.org/10.1002/ace.5

Molnár, D. (2010): Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. Humán Innovációs Szemle, 1–2. sz. pp. 61–72.

Nahalka, I. (2006): Mi a tanulás? In: Nahalka, I. (szerk), Hatékonytanulás. A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 3. kötet, (pp. 9–19). Budapest: Bölcsész Konzorcium.

Pordány, S. (2006): Az informális tanulás értelmezése és mérése. In: Feketéné Szakos, É. (szerk.): Fókuszban a felnőttek tanulása, (pp. 25-33). Gödöllő: Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézet.

Smith, M. K. (2002): Malcolm Knowles, informal adult education, self-direction and andragogy. The encyclopedia of informal education. [online] http://www.infed.org/thinkers/etknowl.htm [2021. július 10.]

Stéber, A. – Kereszty, O. (2015 b): A munkahelyi tanulás támogatási formái – a tudásmenedzsment szerepe. Az elméleti kutatások kritikai elemzése. Szakképzési Szemle. 4. sz. pp. 34–52.

Stéber, A. – Kereszty, O. (2015 a): Az informális tanulás értelmezései a XXI. században. Új Pedagógiai Szemle. 9–10. sz. pp. 30–44.

Super, E. D. (1990). A life-span, life space approach to career development. In: D. Brown, L. Brooks, & Associates, Career choice and development 2nd ed., San Francisco: JosseyBass. pp. 197–261.

Szabó, K. (2008): Tanulás a munkahelyeken és a munkahelyekért. Educatio. 2. sz. pp. 217–231.

Tót, É. (2005): Az élethosszantartó tanulás lehetőségei Magyarországon. Az FFM részére készült vitaanyag. Budapest: Felsőoktatáskutató Intézet. (Kézirat, FKI-Dokumentáció).