A szegetális gyomvegetáció fejlődése a szántóföldi tájhasználat és a növénybehurcolások tükrében Közép-Európában a neolitikumtól az újkorig
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4549Palavras-chave:
gyomnövények, gyomvegetáció, archeobotanikaResumo
Ez a szemle, áttekintő tanulmány, elsősorban archeobotanikai leletek alapján áttekinti a közép-európai szántóföldi gyomvegetáció fejlődését a történelem előtti koroktól az újkorig. A neolitikum helyváltoztatós parlagoló gazdálkodásában a gyomnövények főként az apofitonok közül kerültek ki. A római korban jelentősen megnövekedett a mediterrán fajok bevándorlása. A középkori nyomásos gazdálkodásban megnövekedett a terofitonok jelentősége, de az évelők még mindig nagy szerepet játszottak. Néhány klasszikus gyomnövényünk ekkor vált tömegessé. Az újkorban behozott újvilági kultúrnövények szétfeszítették a hagyományos gazdálkodás kereteit, a neofiton gyomok gyors terjedésnek indultak.
Referências
Bagi I. 1999: A selyemkóró (Asclepias syriaca L.). Egy invazív faj biológiája, a védekezés lehetőségei. Kiatibelia 4: 289-295.
Balogh L. 2003: Az adventív-terminológia s. l. négynyelvű segédszótára, egyben javaslat egyes szakszavak magyar megfelelőinek használatára. Bot. Közlem. 90: 65-93.
Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61-92.
Behre K. 1986: Kulturpflanzen und Unkräuter des Mittelalters - Funde aus der Kirche von Horsten/ Ostfiesland. Abhandl. Westf. Mis. f. Naturkunde 48: 441-456.
Behre K. 1988: The role of man in European vegetation history. In: Huntley, B., Webb, T. (ed.): Vegetation History. Kluwer Ac. Publ., Dordrecht. pp. 633-672. https://doi.org/10.1007/978-94-009-3081-0_17
Behre K. 1990: Kulturpflanzen und Unkräuter der vorrömischen Eisenzeit aus der Siedlung Rullstorf, Ldkr. Lüneburg. Nach. Nied. Urgeschichte 59: 141-165.
Behre K. 1992: The history of rye cultivation in Europe. Veget. Hist. Archaeobot. 1: 141-156. https://doi.org/10.1007/BF00191554
Behre K. 1993: Die tausendjährige Geschichte des Teesdalio-Arnoseridetums. Phytocoeonologia 23: 449-456. https://doi.org/10.1127/phyto/23/1993/449
Belényesy M. 1955: Az erdei irtások parlaggazdálkodása. Néprajzi Múzeum Adattárának értesítője. Budapest, 1-2: 60-62.
Belényesy M. 1964: A parlagrendszer XV. Századi kiterjedése Magyarországon. Ethnographia 75: 321-349.
Béres I. 2003: Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, jelentősége és biológiája. Növényvédelem 39: 293-302.
Bonn S., Poschlod P. 1998: Ausbreitungsbiologie der Pflanzen Mitteleuropas. UTB Grosse Reihe. Quelle und Meyer Verlag, Wiesbaden.
Borbás V. 1893: A szerbtövis hazája és vándorlása. MTK 25: 487-581.
Borbás V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A M. Földr. Társ. Kiadványa, Budapest.
Boros Á. 1954: Az átoktüske Magyarországon. A Növényvédelem Időszerű Kérdései 1: 5-7.
Botta-Dukát Z., Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és azok definícióira. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 35-59.
Brombacher C. 1997: Archaeobotanical investigations of late neolithic lakeshore settlements (Lake Biel, Switzerland). Veget. Hist. Archaebot. 6: 167-186. https://doi.org/10.1007/BF01372569
Burrichter E., Hüppe J., Pott R. 1993: Agrarwirtschaftlich bedingte Vegetationsbereicherung und -verarmung in historischer Sicht. Phytocoenologia 23: 427-447. https://doi.org/10.1127/phyto/23/1993/427
Dancza I., Pál R., Csiky J. 2002: Zönologische Untersuchungen über die auf Bahngeländen vorkommenden Tribulus terrestris-Unkrautgesellschaften in Ungarn. Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderh. 18: 159-166.
Dolenz H., Wolf G. 1999: Römische Eggen aus der Stadt auf dem Magdelensberg. Carinthia 189: 65-79. Ellenberg H. 1963: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in ökologischer Sicht. 1. Aufl., Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
Ellenberg H. 1986: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in ökologischer Sicht. 4. Aufl., Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
Frisnyák S. 1990: Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest.
Füzes M. 1989: A földmívelés kezdeti szakaszának (neolitikum és rézkor) növényleletei Magyarországon. A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1: 139-238.
Greig J. 1988: Traditional cornfield weeds - where are they now? Plants Today 183-191.
Greig J. 1991: The early history of the cornflower (Centaurea cyanus L.) in the British Isles. Acta Interdisciplinaria Archaeologica 7: 97-109.
Groenman-van Waateringe, W. 1979: The origin of crop weed communities composed of summer annuals. Vegetatio 41: 57-59. https://doi.org/10.1007/BF00121414
Hartyányi B., Nováki Gy., Patay Á. 1968: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a 18. századig. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, Budapest, pp. 1-84.
Hofmeister H., Garve E. 1998: Lebensraum Acker. Blackwell Wissenschafts-Verlag, Berlin.
Honvári J. (szerk.) 2002: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Budapest.
Hüppe J. 1990: Die Genese moderner Agrarlandschaften in vegetationsgeschichtlicher Sicht. Verh. Ges. Ökol. 19: 424-432.
Gyulai F. 2001: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Jószöveg Kiadó, Budapest.
Jones M. 1988: The arable field: a botanical battleground. In: M. Jones (ed.): Archaeology and the Flora of the British Isles. Oxford Univ. Comm. Archaeol., Oxford, Monogr. 14. pp. 86-89.
Karg S. 1995: Plant diversity in late medieval cornfields of northern Switzerland. Veget. Hist. Archaeobot. 4: 41-50. https://doi.org/10.1007/BF00198614
Kästner A., Jäger E., Schubert R. 2001: Handbuch der Segetalpflanzen Mitteleuropas. Springer Verlag, Wien, New York. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-6246-0
Kismányoki T. 1993: Földművelési rendszerek. In: NYIRI L. (szerk.): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 405-420.
Knörzer K. 1971: Urgeschichtliche Unkräuter im Rheinland: ein Beitrag zur Entstehungsgeschichte der Segetalgesellschaften. Vegetatio 23: 89-11. https://doi.org/10.1007/BF02350615
Kreuz A. 1994: Einheimische oder fremde Pflanzen? Überlegungen zur Herkunft "potentieller Unkräuter" und ihrer Verbreitung zur Zeit der Bandkeramik. Archaeo-Physika 13: 23-33.
Kroll H. 1991: Rauke von Feudvar (Die Crucifere Sisymbrium als Nutzpflanze in einer metalzeitlichen Siedlung in Jugoslawien. Acta Interdisciplinaria Archaeologica 7: 187-192.
Kroll H. 1997: Zur eisenzeitlichen Wintergetreide-Unkrautflora von Mitteleuropa. Praehistorische Zeitschrift 72: 106-114. https://doi.org/10.1515/prhz.1997.72.1.106
Kroll H., Borojevic K. 1988: Einkorn von Feudvar, Vojvodina, Jugoslawien. Ein früher Beleg der Caucalidion-Getreideunkrautgesellschaft. Praehistorische Zeitschrift 63: 135-139. https://doi.org/10.1515/prhz.1988.63.1-2.135
Küster H. 1985: Herkunft und Ausbreitungsgeschichte einiger Secalietea-Arten. Tuexenia 5: 89-98.
Küster H. 1994: Vielfalt und Monotonie von Ackerstandorten und deren Auswirkungen auf die Unkrautflora. Naturschutz u. Landschaftspflege in Brandenburg Sonderheft 1: 4-7.
Lange L. 1991: Zur Vegetation von Roggenäckern in der Umgebung von Cottbus (12./13. und 18. Jh.) Gleditschia 1: 165-172.
Lőkös L. 1998: Egyetemes agrártörténet. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Lüning J., Stehli P. 1989: Die Bandkeramik in Mitteleuropa: von der Natur zur Kulturlandschaft. Spektrum der Wissenschaft 4: 78-88.
Medzihradszky Zs., Járai-Komlódi M. 1996: Az ember természetformáló tevékenysége a holocén folyamán a Kárpát-medencében. Andreánszky emlékkötet, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 147-154.
Otte A., Mattonet B. 2001: Die Bedeutung von Archäophyten in der heutigen Vegetation ländlicher Siedlungen in Deutschland. In: Brandes, D. (ed.): Braunschweiger Geobotanische Arbeiten 8. pp. 221-247.
Peglar S. 1993: The development of the cultural landscape around Diss Mere, Norfolk, UK, during the past 7000 years. Review of Palaeobotany and Palynology 76: 1-47. https://doi.org/10.1016/0034-6667(93)90079-A
Péntek J., Szabó T. 1985: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
Pinke Gy. 1999: Veszélyeztetett szegetális gyomnövények és fenntartásuk lehetőségei európai tapasztalatok alapján. Kitaibelia 4: 95-110.
Pinke Gy. 2002: A sáfrányos imola (Centaurea solstitialis L.) a Mosoni-síkon. Kitaibelia 7: 249-255.
Pinke Gy., Czimber Gy., Pál R. 1999: A Chorispora tenella (Pall.) DC a Szigetközben. Kitaibelia 4: 287-288.
Pott R. 1992: Entwicklung von Pflanzengesellschaften durch Ackerbau und Grünlandnutzung. Gartenbauwissenschaft 57: 157-166.
Priszter Sz. 1960: Adventív gyomnövényeink terjedése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Priszter Sz. 1965: Megjegyzések adventív növényeinkhez. Bot. Közlem. 52: 141-152.
Rich T. 1994: Ragweeds (Ambrosia L.) in Britain. Grana 33: 38-43. https://doi.org/10.1080/00173139409427454
Rösch M. 1990: Veränderungen von Wirtschaft und Umwelt während Neolithikum und Bronzezeit am Bodensee. Bericht der Römisch-Germanischen Komission 71: 161-186.
Rösch M. 1996: New approaches to prehistoric land-use reconstruction in south-western Germany. Veg. Hist. Archaeobot. 5: 65-79. https://doi.org/10.1007/BF00189436
Rösch M. 1998: The history of crops and crop weeds in south-western Germany from the Neolithic period to modern times, as shown by archaeobotanical evidence. Veg. Hist. Archaeobot. 7: 109-125. https://doi.org/10.1007/BF01373928
Schlichtherle H. 1981: Cruciferen als Nutzpflanzen in neolithischen Ufersiedlungen Südwestdeutschlands und der Schweiz. Z. f. Archäol. 15: 135-139.
Selmeczi Kovács A. 2001: Szántóföldi kapáskultúrák. In: Paládi-Kovács A. (szerk.): Magyar Néprajz. II. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 434-462.
Szigetvári Cs., Benkő Zs. 2004: Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.). In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 337-370.
Takács L. 1964a: A szántóföldi irtás kérdéséhez. Ethnographia 75: 233-245.
Takács L. 1964b: Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethnographia 75: 489- 522.
Takács L. 1991: Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XVII-XIX. században. Documentatio Ethnographica 15, Budapest.
Willerding U. 1986: Zur Geschichte der Unkräuter Mitteleuropas. Göttinger Schr. Vor- u. Frühgeschichte 22. Wachholtz Verlag, Neumünster. 382.
Willerding U. 1988: Zur Entwicklung von Ackerunkrautgesellschaften im Zeitraum vom Neolithikum bis in die Neuzeit. In: Der prähistorische Mensch und seine Umwelt. Forsch. Ber. Vor- u. Frühgeschichte Baden-Württemberg 31: 31-41.
Zeist W. van 1993: Einige Bemerkungen zur Getreideunkrautflora im mittelalterlichen Douai, Nordfrankreich. Archaeo-Physika 13: 173-185.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2005 Pinke Gyula
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
