The development of arable weed vegetation according to the arable land use and plant migrations in Central-Europe from the Neolithic to the new times
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4549Keywords:
weed species, weed vegetation, archeobotanyAbstract
This paper mainly based on archaeobotanical finds reviews the development of the Central-European arable weed vegetation from the Neolithic to the new times. During the shifting cultivation in the prehistoric times, there were almost exclusively apophytes weeds on the fields. In the Roman periods greatly increased the immigration of Mediterranean elements. By the medieval two- or three-field rotation system the significance of annuals became higher, but the perennials still also played a great role. Some of our classical weeds gained mass occurrences in that time. In the new times the crops from the New World changed the traditional farming systems, and neophytes started their expansions.
References
Bagi I. 1999: A selyemkóró (Asclepias syriaca L.). Egy invazív faj biológiája, a védekezés lehetőségei. Kiatibelia 4: 289-295.
Balogh L. 2003: Az adventív-terminológia s. l. négynyelvű segédszótára, egyben javaslat egyes szakszavak magyar megfelelőinek használatára. Bot. Közlem. 90: 65-93.
Balogh L., Dancza I., Király G. 2004: A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61-92.
Behre K. 1986: Kulturpflanzen und Unkräuter des Mittelalters - Funde aus der Kirche von Horsten/ Ostfiesland. Abhandl. Westf. Mis. f. Naturkunde 48: 441-456.
Behre K. 1988: The role of man in European vegetation history. In: Huntley, B., Webb, T. (ed.): Vegetation History. Kluwer Ac. Publ., Dordrecht. pp. 633-672. https://doi.org/10.1007/978-94-009-3081-0_17
Behre K. 1990: Kulturpflanzen und Unkräuter der vorrömischen Eisenzeit aus der Siedlung Rullstorf, Ldkr. Lüneburg. Nach. Nied. Urgeschichte 59: 141-165.
Behre K. 1992: The history of rye cultivation in Europe. Veget. Hist. Archaeobot. 1: 141-156. https://doi.org/10.1007/BF00191554
Behre K. 1993: Die tausendjährige Geschichte des Teesdalio-Arnoseridetums. Phytocoeonologia 23: 449-456. https://doi.org/10.1127/phyto/23/1993/449
Belényesy M. 1955: Az erdei irtások parlaggazdálkodása. Néprajzi Múzeum Adattárának értesítője. Budapest, 1-2: 60-62.
Belényesy M. 1964: A parlagrendszer XV. Századi kiterjedése Magyarországon. Ethnographia 75: 321-349.
Béres I. 2003: Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, jelentősége és biológiája. Növényvédelem 39: 293-302.
Bonn S., Poschlod P. 1998: Ausbreitungsbiologie der Pflanzen Mitteleuropas. UTB Grosse Reihe. Quelle und Meyer Verlag, Wiesbaden.
Borbás V. 1893: A szerbtövis hazája és vándorlása. MTK 25: 487-581.
Borbás V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A M. Földr. Társ. Kiadványa, Budapest.
Boros Á. 1954: Az átoktüske Magyarországon. A Növényvédelem Időszerű Kérdései 1: 5-7.
Botta-Dukát Z., Balogh L., Szigetvári Cs., Bagi I., Dancza I., Udvardy L. 2004: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és azok definícióira. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 35-59.
Brombacher C. 1997: Archaeobotanical investigations of late neolithic lakeshore settlements (Lake Biel, Switzerland). Veget. Hist. Archaebot. 6: 167-186. https://doi.org/10.1007/BF01372569
Burrichter E., Hüppe J., Pott R. 1993: Agrarwirtschaftlich bedingte Vegetationsbereicherung und -verarmung in historischer Sicht. Phytocoenologia 23: 427-447. https://doi.org/10.1127/phyto/23/1993/427
Dancza I., Pál R., Csiky J. 2002: Zönologische Untersuchungen über die auf Bahngeländen vorkommenden Tribulus terrestris-Unkrautgesellschaften in Ungarn. Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderh. 18: 159-166.
Dolenz H., Wolf G. 1999: Römische Eggen aus der Stadt auf dem Magdelensberg. Carinthia 189: 65-79. Ellenberg H. 1963: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in ökologischer Sicht. 1. Aufl., Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
Ellenberg H. 1986: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in ökologischer Sicht. 4. Aufl., Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
Frisnyák S. 1990: Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest.
Füzes M. 1989: A földmívelés kezdeti szakaszának (neolitikum és rézkor) növényleletei Magyarországon. A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1: 139-238.
Greig J. 1988: Traditional cornfield weeds - where are they now? Plants Today 183-191.
Greig J. 1991: The early history of the cornflower (Centaurea cyanus L.) in the British Isles. Acta Interdisciplinaria Archaeologica 7: 97-109.
Groenman-van Waateringe, W. 1979: The origin of crop weed communities composed of summer annuals. Vegetatio 41: 57-59. https://doi.org/10.1007/BF00121414
Hartyányi B., Nováki Gy., Patay Á. 1968: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a 18. századig. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, Budapest, pp. 1-84.
Hofmeister H., Garve E. 1998: Lebensraum Acker. Blackwell Wissenschafts-Verlag, Berlin.
Honvári J. (szerk.) 2002: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, Budapest.
Hüppe J. 1990: Die Genese moderner Agrarlandschaften in vegetationsgeschichtlicher Sicht. Verh. Ges. Ökol. 19: 424-432.
Gyulai F. 2001: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Jószöveg Kiadó, Budapest.
Jones M. 1988: The arable field: a botanical battleground. In: M. Jones (ed.): Archaeology and the Flora of the British Isles. Oxford Univ. Comm. Archaeol., Oxford, Monogr. 14. pp. 86-89.
Karg S. 1995: Plant diversity in late medieval cornfields of northern Switzerland. Veget. Hist. Archaeobot. 4: 41-50. https://doi.org/10.1007/BF00198614
Kästner A., Jäger E., Schubert R. 2001: Handbuch der Segetalpflanzen Mitteleuropas. Springer Verlag, Wien, New York. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-6246-0
Kismányoki T. 1993: Földművelési rendszerek. In: NYIRI L. (szerk.): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 405-420.
Knörzer K. 1971: Urgeschichtliche Unkräuter im Rheinland: ein Beitrag zur Entstehungsgeschichte der Segetalgesellschaften. Vegetatio 23: 89-11. https://doi.org/10.1007/BF02350615
Kreuz A. 1994: Einheimische oder fremde Pflanzen? Überlegungen zur Herkunft "potentieller Unkräuter" und ihrer Verbreitung zur Zeit der Bandkeramik. Archaeo-Physika 13: 23-33.
Kroll H. 1991: Rauke von Feudvar (Die Crucifere Sisymbrium als Nutzpflanze in einer metalzeitlichen Siedlung in Jugoslawien. Acta Interdisciplinaria Archaeologica 7: 187-192.
Kroll H. 1997: Zur eisenzeitlichen Wintergetreide-Unkrautflora von Mitteleuropa. Praehistorische Zeitschrift 72: 106-114. https://doi.org/10.1515/prhz.1997.72.1.106
Kroll H., Borojevic K. 1988: Einkorn von Feudvar, Vojvodina, Jugoslawien. Ein früher Beleg der Caucalidion-Getreideunkrautgesellschaft. Praehistorische Zeitschrift 63: 135-139. https://doi.org/10.1515/prhz.1988.63.1-2.135
Küster H. 1985: Herkunft und Ausbreitungsgeschichte einiger Secalietea-Arten. Tuexenia 5: 89-98.
Küster H. 1994: Vielfalt und Monotonie von Ackerstandorten und deren Auswirkungen auf die Unkrautflora. Naturschutz u. Landschaftspflege in Brandenburg Sonderheft 1: 4-7.
Lange L. 1991: Zur Vegetation von Roggenäckern in der Umgebung von Cottbus (12./13. und 18. Jh.) Gleditschia 1: 165-172.
Lőkös L. 1998: Egyetemes agrártörténet. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Lüning J., Stehli P. 1989: Die Bandkeramik in Mitteleuropa: von der Natur zur Kulturlandschaft. Spektrum der Wissenschaft 4: 78-88.
Medzihradszky Zs., Járai-Komlódi M. 1996: Az ember természetformáló tevékenysége a holocén folyamán a Kárpát-medencében. Andreánszky emlékkötet, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 147-154.
Otte A., Mattonet B. 2001: Die Bedeutung von Archäophyten in der heutigen Vegetation ländlicher Siedlungen in Deutschland. In: Brandes, D. (ed.): Braunschweiger Geobotanische Arbeiten 8. pp. 221-247.
Peglar S. 1993: The development of the cultural landscape around Diss Mere, Norfolk, UK, during the past 7000 years. Review of Palaeobotany and Palynology 76: 1-47. https://doi.org/10.1016/0034-6667(93)90079-A
Péntek J., Szabó T. 1985: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.
Pinke Gy. 1999: Veszélyeztetett szegetális gyomnövények és fenntartásuk lehetőségei európai tapasztalatok alapján. Kitaibelia 4: 95-110.
Pinke Gy. 2002: A sáfrányos imola (Centaurea solstitialis L.) a Mosoni-síkon. Kitaibelia 7: 249-255.
Pinke Gy., Czimber Gy., Pál R. 1999: A Chorispora tenella (Pall.) DC a Szigetközben. Kitaibelia 4: 287-288.
Pott R. 1992: Entwicklung von Pflanzengesellschaften durch Ackerbau und Grünlandnutzung. Gartenbauwissenschaft 57: 157-166.
Priszter Sz. 1960: Adventív gyomnövényeink terjedése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Priszter Sz. 1965: Megjegyzések adventív növényeinkhez. Bot. Közlem. 52: 141-152.
Rich T. 1994: Ragweeds (Ambrosia L.) in Britain. Grana 33: 38-43. https://doi.org/10.1080/00173139409427454
Rösch M. 1990: Veränderungen von Wirtschaft und Umwelt während Neolithikum und Bronzezeit am Bodensee. Bericht der Römisch-Germanischen Komission 71: 161-186.
Rösch M. 1996: New approaches to prehistoric land-use reconstruction in south-western Germany. Veg. Hist. Archaeobot. 5: 65-79. https://doi.org/10.1007/BF00189436
Rösch M. 1998: The history of crops and crop weeds in south-western Germany from the Neolithic period to modern times, as shown by archaeobotanical evidence. Veg. Hist. Archaeobot. 7: 109-125. https://doi.org/10.1007/BF01373928
Schlichtherle H. 1981: Cruciferen als Nutzpflanzen in neolithischen Ufersiedlungen Südwestdeutschlands und der Schweiz. Z. f. Archäol. 15: 135-139.
Selmeczi Kovács A. 2001: Szántóföldi kapáskultúrák. In: Paládi-Kovács A. (szerk.): Magyar Néprajz. II. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 434-462.
Szigetvári Cs., Benkő Zs. 2004: Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.). In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 337-370.
Takács L. 1964a: A szántóföldi irtás kérdéséhez. Ethnographia 75: 233-245.
Takács L. 1964b: Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethnographia 75: 489- 522.
Takács L. 1991: Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XVII-XIX. században. Documentatio Ethnographica 15, Budapest.
Willerding U. 1986: Zur Geschichte der Unkräuter Mitteleuropas. Göttinger Schr. Vor- u. Frühgeschichte 22. Wachholtz Verlag, Neumünster. 382.
Willerding U. 1988: Zur Entwicklung von Ackerunkrautgesellschaften im Zeitraum vom Neolithikum bis in die Neuzeit. In: Der prähistorische Mensch und seine Umwelt. Forsch. Ber. Vor- u. Frühgeschichte Baden-Württemberg 31: 31-41.
Zeist W. van 1993: Einige Bemerkungen zur Getreideunkrautflora im mittelalterlichen Douai, Nordfrankreich. Archaeo-Physika 13: 173-185.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2005 Pinke Gyula
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
