A világ természetvédelmének története 1951 és 1955 között (védett területek alapítása)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4103Palavras-chave:
természetvédelem, történet, világ, védett területek, 1951-1955Resumo
A védett területek számának és kiterjedésének folyamatos növekedése 1872-től a II. világháború kezdetéig tartott. A világháború ideje alatt a növekedés töretlensége némileg megtorpant, de az utána következő időszak ismét a védett területek kiterjedésének és számának növekedését hozta. A védett területek alapításának történetét az 1951 és 1955 között eltelt öt év áttekintésével folytatjuk. A cikkben közölt minden adat az IUCN kategóriarendszerébe sorolt védett területekre vonatkozik. Az IUCN adatbázisa szerint a legtöbb területet a Német Szövetségi Köztársaság alapította, melyek fele tájvédelmi terület, a fele pedig természeti rezervátum volt. A területek többsége a IV-es (biotóp/védett fajok területe kezeléssel) IUCN kategóriákba tartozik, de 66 különböző nemzeti kategóriával is találkozhatunk a kijelölt területek között. A területnagyságok az átlagnak megfelelően alakulnak, azaz többségük 10 000 és 99 900 ha közötti méretű. Magyarországról 16 védett természeti terület került fel az IUCN listájára, melyek mindegyike a természetvédelmi terület kategóriába tartozik. Megállapíthatjuk, hogy az előző öt évhez képest 1951 és 1955 között ismét növekedett az alapított védett területek száma: 580-ról 791-re. Ebben az időszakban a természetvédelem történelmi eseményei közül kiemelkedik az afrikai állatvilág nagy tömegeinek védelmét biztosító Serengeti, a maja civilizáció potenciális géncentrumát védő Tikal és a méltán híres Viktória vízesést bemutató Viktória Nemzeti Parkok alapítása.
Referências
Centeri Cs., Gyulai F. 2006: A világ természetvédelmének történelmi kezdetei a védett területek kialakítására vonatkozóan. Tájökológiai Lapok, 4: 427-432.
Centeri Cs., Gyulai F., Penksza K. 2007: A világ természetvédelmének története 1913-1933 között (védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok, 5: 5-11.
Centeri Cs., Penksza K., Gyulai F. 2008a: A világ természetvédelmének története a II. világháború alatt (1940-1945, védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok, 6: 209-220.
Centeri Cs., Gyulai F., Penksza K. 2008b: A világ természetvédelmének története a II. világháború után (1946-1950, védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok, 6: 351-361.
Domenici, D. 2002: Tikal. In: Guaitoli, M. T., Rambaldi. S. (szerk) 2002: Antik városok. Letűnt korok emlékei. Alexandra Kiadó, Pécs, p. 274-281.
Domina, I., Rácz, I., Várfi, K. (szerk) É. N.: Tikal romváros és nemzeti park. In: A Világörökség. Az emberiség legféltettebb kulturális és természeti értékei. I. kötet. Gulliver Könyvkiadó. p. 342-345.
Fossey, D. 1990: Gorillák a ködben. Park Kiadó, Budapest, p. 206
Frank N. 2003: Populáció-vizsgálatok a bakonyi tiszafásban I. Egyedszám-meghatározás a bekerített területen. - Erdészeti Lapok 138: p.138-139.
Frank N., Kiss E., Veres A., Heszky L. 2006a: A szentgáli tiszafa-állomány genetikai vizsgálata RAPD markerrel. - Kitaibelia XI. évf. 1.szám p. 49.
Frank N. Kiss E. Veres A. Heszky L. 2006b: Genetic analysis with RAPD marker in the yew (Taxus baccata L.) population of Szentgál. - The VI International Conference of Young Scientists "Eurasian Forests - Hungarian Forests". p 101-103.
Kaltenborna, B. P., Nyahongob, J. W., Kidegeshoc, J. R., Haalanda, H. 2008: Serengeti National Park and its neighbours - Do they interact? Journal for Nature Conservation 16: 96-108. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2008.02.001
Molina, M., Molinari, J. 1999: Taxonomy of Venezuelan white-tailed deer (Odocoileus, Cervidae, Mammalia), based on cranial and mandibular traits. Can. J. Zool. 77(4): 632-645. https://doi.org/10.1139/z98-235
IUCN 1994: Guidelines for Protected Area Management Categories. CNPPA with the assistance of WCMC. IUCN, Gland, Switzerland and Cambridge, UK.
Leader-Williams, N., Kayera, J.A., Overton, G.L. (eds.) 1996: Community-based conservation in Tanzania. IUCN Gland, Switzerland and Cambridge, UK. ix + 266pp
Penksza, K., Gyulai F., Centeri Cs. 2007: A világ természetvédelmének története 1934-1939 között (védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok, 5: 239-347.
Setsaasa T. H., Holmern T., Mwakalebe G., Stokke S., Røskaft E. 2007: How does human exploitation affect impala populations in protected and partially protected areas? - A case study from the Serengeti Ecosystem, Tanzania. Biological Conservation 136: 563-570. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2007.01.001
Tennesen M. 1997: Tikal is for the Birds. Wildlife Conservation. 100: 58
http1: http://www.iucn.org (belépés: 2009-04-08)
http2: http://www.unep-wcmc.org/wdpa/ (belépés: 2009-04-08)
http3: http://www.wdpa.org/MultiResult.aspx?Country=217 (belépés: 2009-04-08)
http4: http://en.wen.wikipedia.org/wiki/Loxahatchee_National_Wildlife_Refuge (belépés: 2009-04-08)
http5: http://www.ecofloridamag.com/archived/loxahatchee.htm (belépés: 2009-04-08)
http6: http://www.comunidadandina.org/ingles/tourism/parks/i_sierra.htm
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2009 Centeri Csaba, Pottyondy Ákos
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
