Természetvédelmi terület hidrogeográfiai változásvizsgálata térinformatikai alapokon, rövid és hosszú időtartamok összehasonlításával
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3914Palavras-chave:
vizes élőhely, monitoring, táji dinamika, klímaváltozás, szárazodás, távérzékelés, GISResumo
A vizes élőhelyek visszaszorulása a közelmúltban történt földrajzi folyamatok, antropogén eredetű tájváltozások meghatározó része. A klímaváltozás, mint a rendkívül változékony területet komoly károk- kal fenyegető komplex földrajzi folyamat statisztikai és térbeli meghatározása meglehetősen nehéz feladat. Változási folyamatokat kell felismernünk és térben ábrázolnunk a változékonyság ismeretében. A szükséges monitoring jellegű értékelésben a 19. századtól rendelkezésre álló térképek mellett a távérzékelési alapadatok és módszerek könnyítették meg a környezeti állapot megőrzése szempontjából kulcsfontosságú tényezőnek, a víztartalomnak a vizsgálatát. A tér- és időbeli elemzésre koncentráló vizsgálat adatbázisát a térképek mellett a közepes méretarányú és szabadon elérhető LANDSAT TM és ETM+ műholdképek alkották a lehető legnagyobb időfelbontásban. Az egy hosszabb 130 évre vonatkozó, illetve egy rövidebb 4 éves időtartamot átölelő vizsgálatunk a szigorúan védett Felső-Kiskunsági tavak mintaterületen a földrajzi szempontból évtizedek óta aktuális, veszélyes szárazodás térképezése céljából készült. A térképi és távérzékelési adatok összehasonlításánál több olyan elem is előfordul, melyeket nehéz egyértelműen besorolni egy hosszú folyamatba. A kérdéses területek előfordulása miatt a degradációs folyamat megítélésénél egy optimista és egy pesszimista szemléletet adtunk meg. Az optimista esetben a kérdéses foltoknál mindig a kedvezőbb, vagyis a vizesebb meghatározással számoltunk (természetesen a pesszimista szemlélet ennek az ellentéte). Optimista eredményeink szerint csak 5,6% szenvedte el az ár- és belvízrendezés, a csapadékcsökkenés hatásait, míg a pesszimista esetben ez akár 33,5% is lehet. A természetvédelmi tervezés, döntéshozás számára a folyamatosan gyűjthető adatokkal folytatódhat a monitoring, különös tekintettel a már általunk is alkalmazott nagyobb felbontású új szenzorokra (RapidEye).
Referências
Bihari Z, Lakatos M., Szalai S., Szentimrey T. 2008: Magyarország néhány éghajlati jellemzője a 2005–2007-es időszakban. OMSZ. Budapest. p.16. www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes
Biró M. 2010: Élőhelytérkép rekonstrukciók módszertani kérdései. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.): A tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. Földrajzi Tanulmányok V. SZTE TTIK TFGT: 63–106.
Boross E., Biró Cs. 1999: A Duna-Tisza közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII-XX. századok időszakában. Acta Biologica Debrecina Supplementum oecologica hungarica 9: 81–105.
Burai P., Lénárt Cs., Enyedi P., Tomor T. 2010: Légi szenzorok alkalmazása a vizes élőhelyek térképezésében. In: Lóki J., Demeter G. (szerk.): Elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában. Debrecen: 161–167.
Castañeda C., Herrero J. 2007: Assessing the degradation of saline wetlands in an arid agricultural region in Spain. CATENA 72(2): 205–213. https://doi.org/10.1016/j.catena.2007.05.007
Csorba P. 2011: Az Alföld tájváltozásának tendenciái. In. Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. Békéscsaba, pp. 149–158.
Dawson P.D., Pam M.B., Kampa, E. 2003: Climate change impacts on freshwater wetland habitats. Journal for Nature Conservation 11: 25–30. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00031
Dóka R., Aleksza R., Kőhalmi F., Keveiné Bárány I. 2010: A tájváltozások és a társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásának összefüggései a Duna-Tisza köze középső részén. In: Szilassi P., Henits L. (szerk): A tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. Földrajzi Tanulmányok V. SZTE TFGT: 159–179.
Dömötör D. 2011: A Tihanyi-félsziget Külső-tavának hosszú idejű vízszintváltozásainak elemzése távérzékelt állományok retrospektív elemzésével. RS&GIS 1.sz. www.rsgis.eu/index.php/component/content/article/137
Hoyk E. 2006: A szárazodás hatása a vegetáció alakulására homokhátsági szikes tavak példáján. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. SZTE, Szeged, pp. 293-303.
Iványosi Sz. A. 1994: A Duna-Tisza közi hátságon bekövetkezett talajvízszintsüllyedés hatása természetvédelmi területeinkre. In: Pálfai I. (szerk.): A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, pp. 77–87.
Kerényi A. 2008: Éghajlatváltozás: múlt, jelen, jövő. Földrajzi Közlemények 132: 419–431.
Keveiné Bárány I., Mucsi L., Tímár B. 2000: A szegedi Fehér-tó állapotváltozásai. In.: Frisnyák S. (szerk): Az Alföld történeti földrajza, Nyíregyháza, pp. 53–66.
Kleinod K., Wissen M., Bock M. 2005: Detecting vegetation changes in a wetland area in Northern Germany using earth observation and geodata. Journal for Nature Conservation 13: 115–125. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2005.01.004
Kollár Sz. 2010: Az objektum alapú képosztályozás és a vizes élőhelyek kutatása. Geodézia és Kartográfia 62: 32–51.
Kovács F. 2006: Tájváltozások értékelése geoinformatikai módszerekkel a Duna-Tisza közén különös tekintettel a szárazodás problémájára. Doktori (Ph.D.) értekezés, SZTE TFGT, Szeged.
Kovács F. 2009: Változékonyság értékelése vizes élőhelyeken-műholdképek alapján. Hidrológiai Közlöny 89: 57–71.
Ladányi Zs. 2010: Tájváltozások értékelése a Duna-Tisza közi Homokhátság egy környezet- és klímaérzékeny kistáján, az Illancson. Doktori (PhD) értekezés. SZTE TFGT, Szeged.
Lakatos M. 2009: 2000-2009 a legmelegebb 10 év. Web dokumentum: http://www.met.hu/pages/2000-2009_legmelegebb_evtized.php
Mádl-Szőnyi J., Tóth J. 2009: A hydrogeological type section for the Duna-Tisza Interfluve, Hungary. Hydrogeology Journal 17: 961–980. https://doi.org/10.1007/s10040-008-0421-z
Molnár Zs., Fekete G., Biró M., Kun A. 2008: A Duna-Tisza közi homoki sztyepprétek történeti tájökológiai jellemzése. In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 39–56.
Nováky B. 2003: Éghajlat és víz: bizonyságok és bizonytalanságok. Vízügyi Közlemények 85: 536–546.
Pálfai I. 2007: Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl DK-i részén 2006-ban. Hidrológiai Közlöny 87: 62–64.
Pálfai I. 2010: A Duna-Tisza közi hátság vízháztartási sajátosságai. Hidrológiai Közlöny 90: 40–44.
Pálfai I. 2011: Aszályos évek az Alföldön 1931–2010 között. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány kötetei 7: 87–96.
Rakonczai J. 2006: A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására. In.: Kertész Á., Dövényi Z., Kocsis K. (szerk.) A III. Magyar Földrajzi Konferencia közleményei. CD kiadvány. MTA FKI, Budapest. p.8. http://geography.hu/mfk2006/pdf/Rakonczai%20J%E1nos.pdf
Rakonczai J., Csató Sz., Mucsi L., Kovács F., Szatmári J. 2003: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvíz-elöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai. Vízügyi Közlemények, 1998–2001. évi árvizi füzetek. 4: 317–336.
Rakonczai J., Kovács F. 2006: A padkás erózió folyamata és mérése az Alföldön. Agrokémia és Talajtan 55: 329–346. https://doi.org/10.1556/agrokem.55.2006.2.4
Rebelo L.-M., Finlayson C.M., Nagabhatla N. 2009: Remote sensing and GIS for wetland inventory, mapping and change analysis. Journal of Environmental Management 90: 2144–2153. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2007.06.027
Réthly A. 1998: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801–1900-ig. I. kötet. OMSZ, Budapest.
Schrett A. 2005: Vízhiány okozta élőhelyváltozások a Kiskunsági-homokháton. ÖKO 1-2: 100–119.
Simon Sz. 2010: Characterization of groundwater and lake interaction in saline environment, at Kelemen-szék lake, Danube-Tisza Interfluve, Hungary. PhD dissertation, ELTE Budapest.
Somogyi S. (szerk.) 2000: A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. MTA FKI, Budapest.
Szabó M. 2004: Természetközeli élőhelyek változása a Szigetközben a Duna elterelését követően: állapotfelmérés és előrejelzés. In.: Dövényi Z., Schweitzer F. (szerk.): Táj és környezet. MTA FKI, Budapest, pp. 45–63.
Szalai J. 2011: Talajvízszint-változások az Alföldön. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány kötetei 7: 97–110.
Szalai S., Lakatos M. 2007: Éghajlatváltozás, éghajlati érzékenység. Hidrológiai Közlöny 87: 29–32.
Tóth A. 2000: A víz tájformáló szerepe az Alföldön. In: Pálfai I. (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6. Békéscsaba, pp. 46–50.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2011 Kovács Ferenc
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
