Szomszédsági mérőszámok a tájmetriában – az indexek módszertani vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3913Palavras-chave:
contagion, interspersion, ökológiai hálózatok tervezése, tájmetriai mutatók, térbeli felbontásResumo
A tájökológiai vizsgálatok egyik fontos kérdése a táji fragmentáció fokának a meghatározása, melyben a tájmetriának kulcsszerepe van. A szomszédsági mérőszámok segítenek számszerűen kifejezni egy táj felszabdaltságát, amiből közvetve a fajok élőhelyfoltok közötti áramlásának feltételeire is következtethetünk. A tanulmány célja a szomszédsági tájmetriai indexek vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorol kiszámított értékükre a felszínborítási kategóriák számának és a térbeli felbontásnak a változása. A vizsgálatok alapját elméleti foltmintázatok adták 1 km-es eredeti pixelfelbontással, 2–3–4 kategória alkalmazásával. A raszteres felbontás hatását 100–250–500–1000 m-es pixelméret alapján végeztem el. A célom az volt, hogy egy egyszerűen nyomon követhető módszerrel bemutassam a szomszédsági kapcsolatokat feltáró metrikák értékeinek az alakulását a táj foltjainak mintázatától függően, továbbá bemutassam, hogy milyen hibákat követhetünk el akkor, amikor nem megfelelő felbontással végezzük el a tájmintázat elemzését. Eredményeim szerint mind a felszínfedettségi (területhasználati, biotóp stb.) kategóriák száma, mind a térbeli felbontás jelentősen befolyásolhatja a tájszintű szomszédsági metrikák értékeit. Változó számú felszínfedettségi kategória alkalmazása esetén más eredményt kapunk a foltok összetettségére (aggregációjára), szóródására és keveredésére. Az optimális felbontástól való jelentősebb eltérés pedig akkora hibát eredményezhet, ami megkérdőjelezi a kapott eredmény használhatóságát az ökológiai hálózatok tervezésében. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgált szomszédsági indexek alapján végzett tájökológiai kutatások esetében érdemes több felbontással is kísérletet tenni, figyelembe véve e mérőszámok lehetséges szélső értékeit.
Referências
Báldi A. 1998: Az ökológiai hálózatok elmélete: iránymutató a védett területek és az ökológiai folyosók tervezéséhez. Állattani Közlemények 83: 29-40.
Bender D.J., Tischendorf L., Fahrig L. 2003: Using patch isolation metrics to predict animal movement in binary landscapes. Landscape Ecology 18: 17-39. https://doi.org/10.1023/A:1022937226820
Bíró M., Horváth F., Bölöni J., Molnár Zs. 2010: Vegetációs adatbázisok és a Corine felszínborítási térkép szintézisének módszertani kérdései az Ipoly-vízgyűjtő növényzeti térképe kapcsán. Tájökológiai Lapok 8: 607-622.
Bogaert J., Barima Y.S.S. 2008: On the transferability of concepts and its significance for landscape ecology. Journal of Mediterranean Ecology 9: 35--39.
Bogaert J.A., Myneni R.B., Knyazikhin Y. 2002: A mathematical comment on the formulae for the Aggregation Index and the Shape Index. Landscape Ecology 17: 1-4. https://doi.org/10.1023/A:1015204923187
Csorba P. 2008: Potential applications of landscape ecological patch-gradient maps in nature conservational landscpe planning. Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment 2: 160-169.
Csorba P. 2005: Kistájaink tájökológiai felszabdaltsága a településhálózat és a közlekedési infrastruktúra hatására. Földrajzi Értesítő 54: 243-263.
Cohen J. 1992: Statistical power analysis. Current Directions in Psychological Science 1: 98-101. https://doi.org/10.1111/1467-8721.ep10768783
Demeter G. 2008: Measuring connectivity: A new approach for the geometrization of the landscape and for the enhancement of cost-effectiveness in landuse planning. Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment 3: 41-55.
Girvetz E. H., Thorne J. H., Berry A. M., Jaeger J. 2008: Integration of landscape fragmentation analysis into regional planning: A statewide multi-scale case study from California, USA. Landscape and Urban Planning 86: 205-218. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2008.02.007
Hai P. M., Yamaguchi Y. 2007: Characterizing the urban growth from 1975 to 2003 of Hanoi city using remote sensing and a spatial metric. Forum Geografi 21: 104-110. https://doi.org/10.23917/forgeo.v21i2.2355
He H. S., Dezonia B. E., Mladenoff D. J. 2000: An aggregation index (AI) to quantify spatial patterns of landscapes. Landscape Ecology 15: 591-601. https://doi.org/10.1023/A:1008102521322
Jaeger A. G.J . 2000. Landscape division, splitting index, and effective mesh size: new measures of landscape fragmentation. Landscape Ecology 15: 115-130. https://doi.org/10.1023/A:1008129329289
Jennes J. 2005. Repeating Shapes extension for ArcView. Jennes Enterprises, www.jennessent.com (letöltve: 2011. július)
Jordán F., Magura T., Tóthmérész B., Vasas V., Ködöböcz V. 2007: Carabids (Coleoptera: Carabidae) in a forest patchwork: a connectivity analysis of the Bereg Plain landscape graph. Landscape Ecology 22: 1527-1539. https://doi.org/10.1007/s10980-007-9149-8
Kerényi A. 2007: Tájvédelem. Pedellus Tankönyvkiadó. Debrecen.
Keymer J. E, Marquet P. A., Velasco-Hernández J. X., Levin, S. A. 2000: Extinction Thresholds and Metapopulation Persistence in Dynamic Landscapes. The American Naturalist 156: 478-494. https://doi.org/10.1086/303407
Leitão A. B., Miller J., Ahern J., Mcgarigal K. 2006: Measuring Landscapes: A Planner's Handbook. Island Press.
Levins R. 1969: Some demographic and genetic consequences of environmental heterogeneity for biological control. Bulletin of the Entomological Society of America 15: 237-240. https://doi.org/10.1093/besa/15.3.237
Li X., He S. H., Bu R., Wen Q., Chang Y., Hu Y., Li Y. 2005: The adequacy of different landscape metrics for various landscape patterns. Pattern Recognition 38: 2626-2638. https://doi.org/10.1016/j.patcog.2005.05.009
Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Studia Geographica Series. Dialóg Campus, Budapest-Pécs.
Lóczy D. 2003: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikroszerkezetének értékelésére. Tájökológiai Lapok 1: 33-43.
Mcarthur R. H., Wilson E. O. 1964: The theory of island biogeography. Princeton University Press, Princeton.
Mcgarigal K., Marks B. J. 1995: FRAGSTATS: spatial pattern analysis program for quantifying landscape straucture. Gen. Tech. Rep. PNW-GTR-351. Portland, OR: U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Pacific Northwest Research Station. https://doi.org/10.2737/PNW-GTR-351
Mezősi G., Fejes Cs. 2004: Tájmetria. In: Dövényi Z., Schweitzer F. szerk. Táj és környezet. MTA FKI, Budapest pp. 229-242.
Mezősi G., Bata T. 2011: New results on landscape boundaries. Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment 5: 1-10.
Penn-Bressel G. 2005: Begrenzung der Landschaftszerschneidung bei der Planung von Verkehrswegen. GAIA 14: 130-134. https://doi.org/10.14512/gaia.14.2.13
Ricotta C., Corona P., Marchetti M. 2003: Beware of contagion! Landscape and Urban Planning 62: 173-177. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(02)00146-9
Riiters K. H., O'neill R. V. O., Wickham J. D., Jones D. 1996: A note on contagion indices for landscape analysis. Landscape Ecology 11: 197-202. https://doi.org/10.1007/BF02071810
Szabó Sz. 2009: Tájmetriai mérőszámok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a tájanalízisben. Habilitációs értekezés, Debrecen, 107 p. http://landscape.geo.klte.hu/pdf/szszabo_habil.pdf (letöltve: 2011. július)
Szabó Sz. 2010: A CLC50 és CLC2000 adatbázisok összehasonlítása tájmetriai módszerekkel. Tájökológiai Lapok 8: 13-23.
Szilassi P. 2010: Térképi adatbázisok összehasonlításának javítása tájmetriai elemzések révén. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.): Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században: Tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai, Szeged, SZTE TTK Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, pp. 25-31.
Szilassi P., Jordán Gy., Kovács F., Van Rompaey Van Dessel W. 2010: Investigating the link between soil quality and agricultural land use change. A case study in the lake Balaton catchment, Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 5: 61-70.
Uuemaa E., Antrop M., Roosaare J., Marja R., Mander Ü. 2009: Landscape Metrics and Indices: An Overview of Their Use in Landscape Research. Living Reviews on Landscape Research 3(1): http://www.livingreviews.org/lrlr-2009-1 (letöltve: 2011 július) https://doi.org/10.12942/lrlr-2009-1
Uuemaa E., Roosaare J., Oja T., Mander Ü. 2011: Analysing the spatial structure of the Estonian landscapes: which landscape metrics are the most suitable for comparing different landscapes? Estonian Journal of Ecology 60: 70-80. https://doi.org/10.3176/eco.2011.1.06
Uuemaa E., Roosaare J., Mander Ü. 2005: Scale dependence of landscape metrics and their indicatory value for nutrient and organic matter losses from catchments Ecological Indicators 5: 350-369. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2005.03.009
Wu J. 2004: Effects of changing scale on landscape pattern analysis: scaling relations. Landscape Ecology 19: 125-138. https://doi.org/10.1023/B:LAND.0000021711.40074.ae
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2011 Szabó Szilárd
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
