Magyarország sík- és dombvidéki tájainak agrogeológiai jellemzése
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4514Kulcsszavak:
agrogeológia, régiók, tájak agrogeológiai jellemzéseAbsztrakt
A modern tájgazdálkodás feltételeinek kialakítása, az adott területre megfelelő mezőgazdasági tevékenységi mód kiválasztása, a mezőgazdaság megfelelő támogatási feltételeinek kialakítása megkívánja, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk egy adott táj agrogeológiai értékeiről. Fontos, hogy területhasználati szempontból megvizsgáljuk és megismerjük területegységeink agrogeológiai helyzetét.
Magyarország sík- és dombvidéki tájainak agrogeológiai minősítését az elmúlt évtizedek földtani térképezési adataira és térképeire alapozva, a földtani adatok agrogeológiai szemléletű újraértékelésével végeztük el. Először megszerkesztettük a felszín-közeli képződmények kőzetkifejlődése, a talajvíz mélysége a felszín alatt, a talajvíztükör tengerszinthez viszonyított helyzete, a talajvíz összes oldott anyag tartalma, a talajvíz kémiai típusai térképeket.
Ezután e térképek kombinációiból megszerkesztettük a területek öntözhetősége, a területek belvíz-veszélyeztetettsége, a területek erózióveszélyeztetettsége térképeket is.
E térképek együttesen már megadták a lehetőséget Magyarország tájainak agrogeológiai jellemzéséhez. Ezt a munkát úgy végeztük el, hogy egy 0-tól 5-ig terjedő skálán osztályoztuk az adott tájon előforduló, a térképeken ábrázolt különböző agrogeológiai tényezőket, figyelembe véve, hogy hol melyik tényező hat pozitívan, illetve negatívan.
Végeredményként egyértelműen kitűntek az adott táj erősségei és gyengeségei, amelyek alapján egy adott terület jellemezhető. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a léptéket sem. Az ilyen regionális értékelések jó lehetőséget adnak az országos vagy regionális tervek, országos vagy regionális stratégiák elkészítéséhez, de nem alkalmasak a gyakorlati, kistérségi, illetve lokális tervek elkészítéséhez, azokhoz ugyanis az 500 000-es méretaránynál sokkal részletesebb áttekintésre van szükség. A kidolgozott módszer viszont alkalmas a részletesebb feldolgozásra is, amennyiben az adott területről (középtáj, kistáj, kistájcsoport) elegendő fúrási anyag, földtani információ áll a rendelkezésünkre. Ez a részletesebb (25 000-es-100 000-es méretarányú) vizsgálat már nemcsak egy általános jellemzésre ad lehetőséget, hanem segítségével kiválaszthatók azok a növények, melyek a tájba illően termeszthetők, illetve könnyebben meghatározható az adott tájba illő agrotechnikai tevékenység is.
Hivatkozások
Chesworth, W., van Straaten, P., J. M. R. Semoka 1989: Agrogeology in East Africa: the Tanzanian-Canada project. J. African Earth Sciences, 9: 357–362. https://doi.org/10.1016/0899-5362(89)90078-X
Farkas P. 1987: A talajerózió új, térképszerű ábrázolási módszere. Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése 1985-ről, pp. 287–294.
Kerék B., Kuti L. 2003: The environmental and agrogeological evaluation of the sandy steppe at the Danube-Tisza Hilly Region, Hungary. Bulletin of the Fifth International Conference on the Middle East, Cairo, Egypt, pp. 409–416.
Kuti L. 1977: Agrogeológiai vizsgálatok Kecskemét környékén. Egyetemi doktori értekezés, JATE Földtani és Őslénytani Tanszék, 58 p.
Kuti L. 1989: A fiatal laza üledékek és a bennük tárolódó talajvíz tulajdonságainak kölcsönhatása. Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése 1987-ről, pp. 441–454.
Kuti L., Mikó L. 1989: Öntözésre alkalmas területek vízföldtani kritériumai az Alföld ÉK-i részén. A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. országos vándorgyűlésének kiadványa. pp. 114–124.
Kuti L., Vatai J., Müller T. 1998: A talajvíz felszín alatti mélysége változásának vizsgálata a Duna-Tisza közi hátságon az 1950–1996 között készült térképek alapján. Magyar Hidrológiai Társaság XVI. országos vándorgyűlésének kiadványa, pp. 90–100.
Kuti L., Tóth T., Pásztor L., Fügedi, U. 1999: Az agrogeológiai térképek és a szikesedés kapcsolata az Alföldön. Agrokémia és Talajtan 48/3–4, 501–517.
Kuti L., Kerék B., Müller T., Vatai J. 2002a. Az Alföld agrogeológiai–környezetföldtani térképei. Földtani Közlöny 132/különszám: 299–309.
Kuti L., Vatai J., Müller T., Kerék B. 2002b. A talajvíztükör mélységének változása az Alföldön az 1950–1998 között készült térképek alapján. Földtani Közlöny 132/különszám: 317–325.
Kuti L., Kerék B., Tóth T., Zöld A., Szentpétery I. 2002c: Fluctuation of the Groundwater Level, and Its Consequences in the Soil-Parent Rock-Groundwater System of a Sodic Grassland. Agrokémia és Talajtan 51: 253–262. https://doi.org/10.1556/agrokem.51.2002.1-2.30
Láng I. (ed.) 2002: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I.-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 664, 588.
Rónai A. 1985: A Alföld negyedidőszaki földtana. Geologica Hungarica. Series Geologica 21., Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
van Straaten P. 2002: Rocks for crops. Agrominerals of sub-Saharan Africa. ICRAF, Nairobi, Kenya, p. 338
van Straaten P., Fernandes T. R. C. 1995: Agrogeology in Eastern and Southern Africa: a survey with particular reference to developments in phosphate utilization in Zimbabwe. In: Blenkinsop, T. G. and Tromp, P. L. (eds.) Sub-Saharan Economic Geology. Geol. Soc. Zimbabwe Spec. Publ. 3, Balkema Publishers, Netherlands, 103–118.
Zentay T. 1993: Agrogeológia. Miskolci Egyetem, Bányamérnöki Kar tankönyve, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 453.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Kuti László, Kerék Barbara, Tóth Tibor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
