A tájkarakter és a tájváltozás összefüggése Sopron környéki és Fertő menti tájakon
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3640Kulcsszavak:
tájkarakter, tájtörténet, felszínborítás változás, Európa Tanács Táj EgyezményeAbsztrakt
A táj változási dinamikájának elemzése a tájkutatás egyik alapvető témaköre. A tájtörténeti vizsgálatok jellemzően közigazgatási határok által meghatározott területegységekre vonatkoznak a statisztikai adatok elérhetősége és a tervezési területek miatt. Ugyanakkor a közigazgatási határokon belül, több esetben akár egy-egy nagyhatárú település esetében is, több jellegzetesen eltérő karakterű téregység található, amelyeknél a változási folyamatok igen eltérő irányúak lehetnek. Hipotézisünk szerint a közigazgatási határos mintaterületek egészére elvégzett változáselemzések nem tükrözik azon speciális átalakulásokat, amelyek a tájkarakter területekhez köthetők. A hegyvidéki, a hegylábi és a síksági, a dinamikusan fejlődő és a periférikus területek felszínborítás átalakulási tendenciái jellemzően ellentétesek. A változások tényleges mértéke és súlya nem mutatható ki a vizsgálati területek eltérő adottságú tájrészleteinek összesített statisztikáiban, s még a térképek is pusztán hozzávetőleges információval szolgálnak. Vizsgálataink igazolták, hogy a tájkarakter elemzés alapján lehatárolt területegységekre vonatkoztatott felszínborítás változáselemzések jellegzetes folyamatokat és a tervezés számára lényegesen pontosabb, differenciált eredményeket szolgáltatnak, amit cikkünkben esettanulmány formájában mutatunk be.
Hivatkozások
Agrárminisztérium 2019: Ökoszisztéma alaptérkép és adatmodell kialakítása. Magyarország Ökoszisztéma Alaptérképe. DOI: https://doi.org/10.34811/osz.alapterkep
Antrop, M., Van Eetvelde, V. 2018: Landscape Perspectives. The Holistic Nature of Landscape. Springer Netherlands, p. 436. DOI: https://doi.org/10.1007/978-94-024-1183-6
Arcanum 2004: Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság (1763–1787) 1:28.800. Georeferált változat. DVD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
Arcanum 2005: Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság (1806–1869) 1:28.800. Georeferált változat. DVD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
Arcanum 2007: Harmadik Katonai Felmérés (1869–1887) 1:25.000. Georeferált változat. DVD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
Balázs, P., Konkoly-Gyuró, É., Wrbka, T. 2016: Land cover continuity as a tool for nature conservation. Landscape changes in Lake Fertő/Neusiedler See transboundary region during the past 200 years. Acta ZooBot Austria, 153: 47–65.
CLC1990: CORINE 1:50.000 felbontású felszínborítási adatbázis. FÖMI, Budapest.
CLC2018: CORINE 1:100.000 felbontású felszínborítási adatbázis. FÖMI, EEA, Budapest.
Csorba P. 2018: Tájak. A Kárpát-Pannon térség természeti tájainak rendszertani felosztása. 19. térkép. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország Nemzeti atlasza. MTA. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 112–129.
Európa Tanács 2000: Az Európa Tanács Táj Egyezménye, Firenze, Olaszország, Kihirdette a 2007. évi CXI. törvény.
Fairclough, G. J., Sarlöv Herlin, I., Swanwick, C. 2018: Routledge Handbook of Landscape Character Assessment. Current Approaches to Characterisation and Assessment. Routeledge, New York, p. 312. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315753423
Konkoly-Gyuró, É., Nagy, D., Balázs, P., Király, G. 2011: Assessment of land cover change in western Hungarian landscapes. In: Balázs, P., Konkoly-Gyuró, É. (Eds.): TransEcoNet Workshop on Landscape History, Proceedings. University of West Hungary Press, Sopron, pp. 75–89.
Konkoly-Gyuró É., Tirászi Á., Balázs P., Nagy D., Király G. 2014: A vízrendszer, a felszínborítás és a tájkarakter változása a Fertő-Hanság medencében. In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. A vízgazdálkodás története a Kárpát-medencében. X. Tájtörténeti Konferencia kötete. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 42–48.
Konkoly-Gyuró, É.; Király, G.; Nagy, D.; Balázs, P.; Tirászi, Á. 2017: Overview of the 18th-20th century military surveys in the light of the land cover change assessment in Eastern Central Europe. e-Perimetron, 12(4): 142–180.
Kovács-Hostyánszki A., Bereczki K., Czúcz B., Fabók V., Fodor L., Kalóczkai Á., Kiss M. Koncz P., Kovács E., Tanács E., Török K., Vári Á., Zölei A. 2019: Nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás térképezés és értékelés, avagy a természetvédelem országos programja. Természetvédelmi Közlemények 25: 80–90. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2019.25.80
Raymond, R., Luginbühl, Y., Seguin, J.-F., Cedelle, Q., Grare, H. 2015: Landscape Atlases. Landscape identification, characterisation and assessment method. Ministère de l’Écologie, du Développement durable et de l’Énergie. Paris, France, p. 115.
Simensen T., Halvorsen R., Erikstad L. 2018: Methods for landscape characterisation and mapping: A systematic review. Land Use Policy 75: 557–569. DOI: https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2018.04.022.
Swanwick, C 2002: Landscape Character Assessment – Guidance for England and Scotland, Cheltenham: Countryside Agency and Battleby: Scottish Natural Heritage, Cheltenham, England, p. 84.
Wascher D. M. 2005: European Landscape Character Areas – Typologies. Cartography and Indicators for the Assessment of the sustainable landscapes. Final Report as deliverable from the EU's Accompanying Measures project European Landscape Character Assesment Initiative (ELCAI). 5th Framework Programme on Energy, Environment and Sustainable Development (4.2.2.), Alterra Wageningen, p 150.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Konkoly-Gyuró Éva, Balázs Pál
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
