Landscape pattern change and landscape ecological connectivity on Mohács island
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4724Keywords:
Mohács Island, land use, landscape metrics, habitat rehabilitation, landscape ecological mapAbstract
Over the past few centuries, the loss of wetlands has reached alarming proportions worldwide, and Hungary has been especially affected. Due to population growth and the expansion of industrial production, the demand for arable land increased, so rivers were dammed, the vast majority of our wetlands were drained and their place was taken by agricultural fields. Mohács Island is a typical example of intensive landscape transformation. The area formerly covered by floodplain forests and marshes has become a cultural landscape in which the habitat of natural ecosystems has become quite narrow. Our research examines and evaluates the changes in landscape use that have taken place from the second half of the 19th century to the present day, and provides a comprehensive picture of the transformation of landscape structure. The most important turning point was the beginning of the 20th century, when the island lost its natural character as a result of water control works, and its surface was dominated by fields rather than forests. This was accompanied by a decline in diversity. The landscape became more monotonous and indigenous associations were marginalised. Simultaneously, landscape-ecological relationships weakened, habitats became isolated from each other. One of the main aims of conservation is to restore the links between these areas and, where possible, former habitats. It is not possible to reconstruct the entire study area, but effective results can be achieved through locally feasible projects to enhance biodiversity.
References
Andrásfalvy B. 1975: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tolna megyei levéltár, Szekszárd, pp. 159–231.
Bartha D., Ilonczai Z., Kovács T. 2002: Az erdőszegély. Erdészeti Lapok 137(4): 109‒111.
Bádonyi K. 2006: A hagyományos és a kímélő talajművelés hatása a talajerózióra és az élővilágra. Tájökológiai Lapok 4(1): pp. 1-16.
Bárány G. 2021: Állami vadgazdálkodás a Kiskunság homokján. Erdészeti Lapok 9(9): 292.
Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 357–374.
Bulla B., Mendöl T. 1947: A Kárpát-medence földrajza. Országos Köznevelési Tanács, Budapest. 611 p.
Buzetzky Gy. 2002: A Duna menti területek hidrológiája. In: Iványi I. – Lehmann A. (szerk): Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 107–110.
Caborn, J.M. 1957: Shelterbelts and microclimate. Forestry Commission Bulletin No. 29. 135 p.
Centeri, Cs., Akac, A., Jakab, G. 2012: Land use change and soil degradation in a nature protected area of East-Central Europe. In: Aubrecht, C., Freire, S., Steinnocher, K. (szerk.) Land Use: Planning, Regulations, and Environment. Nova Science Publishers, New York. pp. 211–241.
Csiszár Á. 2012: Inváziós növényfajok Magyarországon., Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. p. 223.
Csorba P. 2021: Magyarország kistájai. Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen. pp. 42–43.
Czira T., Fejes L., Incze D. 2023: Az antropogén éghajlatváltozás hatásainak becslése és elemzése a Ráckevei (Soroksári)-Dunán. Földrajzi Közlemények 147(2): 102–116.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2. kiadás. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 43-47.
Draskovits P., Jósa E. 1986: A Duna hordalékkúpjának kutatása a Mohácsi-szigeten, A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1985. évi jelentése, pp. 57-60.
Erdősi F., Lehmann A. 1974: Mohács Földrajza. Mohács városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, pp. 29-32.
Faludi G., Nebojszki L. 2008: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai, Hidrológiai Közlöny 88(4): 47-57.
Fluet-Chouinard, E., Stocker, B.D., Zhang, Z. et al. 2023: Extensive global wetland loss over the past three centuries. Nature 614: 281–286. DOI: https://doi.org/10.1038/s41586-022-05572-6
Forman, R.T.T., Godron, M. 1986: Landscape Ecology; John Wiley and Sons: New York, 619 p.
Funk, R., Skidmore E.L., Hagen L.J. 2004: Comparison of wind erosion measurements in Germany with simulated soil losses by WEPS. Environmental Modelling and Software 19: 177–183.
Haines-Young, R., Chopping, M. 1996: Quantifying landscape structure: a review of landscape indices and their application to forested landscapes. Progress in Physical Geography: Earth and Environment, 20(4): 418–445. https://doi.org/10.1177/030913339602000403
Hervai A. 2020: A Mohácsi-sziget talajvíz rendszerének átalakulása a tájátalakítások következményeként. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola, Pécs. p. 100.
Hervai, A., Nagy, D., Konkoly, S. (2020). Landscape transformations on Mohács Island following river regulations. Podravina: casopis za multidisciplinarna istrazivanja 19(37): 47–59.
Ihrig D. 1973: A magyar vízszabályozás története. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. pp. 235–249.
Jaeger, J.A. 2000: Landscape division, splitting index, and effective mesh size: new measures of landscape fragmentation. Landscape Ecology 15: 115–130.
DOI: https://doi.org/10.1023/A:1008129329289
Kis, A., Szabó, P., Pongrácz, R. 2023: Spatial and Temporal Analysis of Drought-Related Climate Indices for Hungary for 1971–2100. Hungarian Geographical Bulletin 72(3): 223–238. https://doi.org/10.15201/hungeobull.72.3.2
Konkoly S. 2012: Újabb adatok Zsembéc várának lokalizációjához. Modern Geográfia 7(2): 1–21.
Kövesi S. 2013: Erdei élőhelyek állapotának javítása a DDNPI dunai területein. In: Kerpely K., Siposs V. (szerk.) Mellékágak és ártéri élőhelyek nagy folyóink mentén: Konferencia-összefoglaló. 2013. november 18-19., Mohács, WWF Magyarország, Budapest. pp. 14–16.
Lang, S., Tiede, D. 2003: LATE Extension für ArcGIS – vektorbasiertes Tool zur quantitativen Land-schaftsstrukturanalyse. In: ESRI Anwenderkonferenz. CDROM, Innsbruck.
Lóczy, D., Gyenizse, P. 2011: Fluvial micromorphology influenced by tillage on a Danubian floodplain in Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, Supplementary Issues 55(1): 66–75.
Mauclaire, L., Gibert, J. 1998: Effects of pumping and floods on groundwater quality: a case study of the Grand Gravier well field (Rhône, France). Hydrobiologia 389: 141–151.
Molnár I., Vancsura Z. 1982: Magyarázó az Újmohácsi „Dunavölgye” MGTSZ, területéről készített üzemi (genetikus) talajtérkép anyagához. MÉM, Kaposvár. p. 52.
Négyesi G. 2018: Mezővédő fásítások tér- és időbeli változásának vizsgálata a Nyírségben – A szélerózió szemszögéből. Tájökológiai Lapok 16(2): 113–128.
Németh G., Gyenizse P., Lóczy D. 2020: A földhasználat és a tájmintázat alakulása a Kelet-Külső-Somogyi-dombságban a 18. század közepétől napjainkig. Tájökológiai Lapok 18(1): 37–44.
DOI: http://doi.org/10.56617/tl.3479
Németh, G., Lóczy, D., Gyenizse, P. 2021: Long-Term Land Use and Landscape Pattern Changes in a Marshland of Hungary. Sustainability 13(22). DOI: http://doi.org/10.3390/su132212664
Németh G., Lóczy D., Gyenizse P. 2022: Az Alsó-Dráva-ártér földhasználati és tájmintázati változásai a 19. század közepétől napjainkig. Földrajzi Közlemények 146(2): 93–126.
DOI: http://doi.org/10.32643/fk.146.2.1
Papp M., Bartha D., Czúcz B. 2014: Erdőszegélyek fajösszetételét és szerkezetét meghatározó tényezők Botanikai Közlemények 101(1–2): 51–63.
Pánya I. 2020: A Mohácsi-sziget középkori topográfiája. Történeti Földrajzi Közlemények 8(3-4): 105–120.
Pécz T. 2017: A Riha-tó természetvédelmi értékelése az Európai Unió Víz Keretirányelve alapján
Skarbit N., Ács F., Breuer H., Krakker D. 2014: Magyarország éghajlatának változásai a 20. században (Péczely György osztályozási módszere alapján). Földrajzi Közlemények 138(4): 261–276.
Somogyi S. 2003: Ősvízrajz. In: Karátson D. (szerk.) Pannon Enciklopédia: Kertek 2000 Kiadó, Budapest. pp. 238-241.
Szabó Sz., Csorba P. 2009: Tájmetriai mutatók kiválasztásának lehetséges módszertana egy esettanulmány példáján. Tájökológiai Lapok 7(1): 141–153.
Szederkényi T. 1997: A Vári-puszta 1. számú fúrás fúrómagjainak földtani, kőzettani leírása. In: Zárójelentés a Vári-puszta 1. sz. vízkutató fúrás vizsgálati eredményeiről. Baja, Bajavíz Kft.
Szilassi P. 2015: Felszínborítás és tájmintázat változása, mint az antropogén környezetváltozások indikátora. In: Rakonczai J., Blanka V., Ladányi Zs. (szerk.): Tovább egy zöldebb úton: A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport részvétele a ZENFE programban (2013–2015). SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged. pp: 154–163.
Szilassi P. 2017: Magyarországi kistájak felszínborítás változékonysága és felszínborítás mozaikosságuk változása. Tájökológiai Lapok 15(2): pp. 131–138.
Szilassi, P., Bata, T., Szabó, S., Czúcz, B., Molnár, Z., Mezősi, G. 2017: The link between landscape pattern and vegetation naturalness on a regional scale. Ecological Indicators 81: 252–259. http://doi.org/10.1016/j.ecolind.2017.06.003
Tamás E., Kalocsa B. 2003: A Rezéti- Duna feltöltődésének vizsgálata. In: Somogyvári O. (szerk.): Élet a Duna-ártéren tudományos tanácskozás tanulmánykötete. BITE, Baja. pp. 43–49.
Túri Z., Szabó Sz. 2009: Néhány tájmetriai mutató és a felbontás kapcsolatának vizsgálata egy tiszazugi tájrészleten. In: Kiss T. (szerk.): Természetföldrajzi folyamatok és formák. Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetföldrajzos Tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. pp. 83–92.
Túri Z. 2011: A tájmintázat vizsgálata a Tiszazugban. Tájökológiai Lapok 9(1): 43–51.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Németh Gergő, Hervai András, Lóczy Dénes, Gyenizse Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
