Geohistory of Bátorliget-marsh
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4618Keywords:
environmental reconstruction, holocene, Mollusca, palynology, sedimentology, refugiaAbstract
This study details a multidisciplinary palaeoecological and geoarchaeological study of some sedimentary sequences (11 cores and open profiles) from Bátorliget marshy natural conservation area, in the northeastern part of the Great Hungarian Plain (Fig.1.). The principal aim is to review the effects of past human impact on the surrounding environment and reconstruct the ancient environment within natural evolution of vegetation, soil, fauna developments and catchment basin ontogeny from occurring of productive economy using sedimentological, geochemical, isotope geochemical, pollen, seed, macrocharcoal, vertebrate, malacological analysis.
During the last full glacial, the majority of the land in northern Europe was covered by extensive ice sheet. In comparison, southern parts of Europe remained unglaciated or slightly glaciated. Thus the analysed region probably provided suitable microenvironments for temperate flora and fauna elements during the last glacial. The palaeoecological records suggest that many of the present temperate European trees, shrubs, herbs and animals survived in refugia in southeastern part of Europe during the last glacial. Our data suggest that one of the sporadic forest refugial spots developed on the analysed region at Bátorliget and some very different forest relict places were formed in the different parts of the Carpathian Basin.
According to the geological and palaeontological data, some global climatic and environmental changes developed from the last glacial cold maximum to postglacial time. As an unglaciated region during the last glacial, the Carpathian Basin may have provided an important refuge to temperate flora and fauna, this region (including Hungary) is an important intermediate zone (Fig.1.) between Balkan Peninsula and the western, eastern and northern parts of Europe. As a result of the above, Hungary occupies an important geographical position for European palaeoenvironmentalists and archaeologists, who explore the interactions among the effects of the lateglacial/ postglacial environmental changes and the natural faunal as well as floral expanding processes, furthermore among between diffusion of agricultural activity and spread of different cultures in Europe. This region is important for mapping of both natural and anthropogenic vegetation, fauna and soil histories of Europe. The NE part of the Great Hungarian Plain, as a relatively undisturbed, forested marginal area, is one of the last areas, where several endangered species of the flora and fauna live. These species indicate a special history of fauna and flora of this region. Abundance and actual distribution of these species give opportunity to detect an area of full glacial refugia. According to the former archaeological findings, many of prehistoric sites from Upper Palaeolithic to Middle Age can be found in this region. Consequently we were searching for a small catchment basin of this region, where pollen, Mollusca, charcoal, vertebrate useful for palaeoecological analysis could have preserved.
The palaeoecological research was carried out on Bátorliget marsh, a nature reserve area approximately 2 km west of the Hungarian-Romanian border, in the northern edge of the Great Hungarian Plain. This region, named by Nyírség and surrounded by the high ridge of Carpathians (running in NW to SE) and the flat expanses of the Great Hungarian Plain to the West, means a unique geographical position in Europe.
It is located in the border of two very different environmental zones, not only in terms of geological situation but in association of ecological zones. Bátorliget marsh represents a combination of fauna and flora characteristic in mountainous regions of the Carpathians and the Great Hungarian Plain. Flora and fauna of the marsh include several species being rare to the Hungarian lowland although widespread in mountain regions. Abundance of floral and faunal species, which are normally found in wooded areas of the Carpathians, is also extremely high (Nyilas and Sümegi 1991).
This study presents the results of a multidisciplinary palaeoecological and geoarchaeological study, which was conducted in order to reconstruct the late Quaternary environmental history and prehistoric human impact of the Great Hungarian Plain, and which was based on palaeoecological and geoarchaeological results (although a part of these results was published in a paper – WILLIS et al. 1995). The methods of geomorpho- logic, sedimentological, geochemical, scanning electron microscope with microsonda (EDAX), pollen, charcoal, molluscan, vertebrate analyses along with radiocarbon dating and stable isotope analysis revealed two sedimentary sequences extending well back into the last glacial.
References
Bacsó N. 1959: Magyarország éghajlata. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bennett K. D., Boreham S., Sharp M. J., Switsur V. R. 1992: Holocene history of environment, vegetation and human settlement on Catta Ness, Lunnansting, Shetland. J. Ecology 80: 241-273. https://doi.org/10.2307/2261010
Berglund B. E. 1986: Handbook of Holocene palaeoecology and palaeohydrology. J. Wiley and Sons, Chichester.
Birks, H. J. B., Birks, H. H. 1980. Quaternary Palaeoecology. Edward Arnold Press, London.
Blytt A. 1876: Essay on the immigration of the Norwegian flora during alternating rainy and dry periods. Kristiania.
Cushing E. J. 1967: Late Wisconsin pollen stratigraphy and the glacial sequence in Minnnesota.. In: Cushing, E. J., Wright, H. E. (eds.): Quaternary Palaeoecology. Yale University Press, New Haven, Connecticut, pp. 59-88.
Csinády G. 1953: A bátorligeti láp története a pollenanalízis tükrében. Földrajzi Értesítő 3: 684-694.
Dániel P., Kovács B., Győri Z., Sümegi P. 1996: A Combined Sequential Extraction Method for Analysis of Ions Bounded to Mineral Component. Workshop of the 4th Soil and Sediment Contaminant Analysis Workshop. Lausanne, Switzerland.
Delcourt H. R., Delcourt P. A. 1991: Quaternary Ecology. Chapman and Hall Press, London. https://doi.org/10.1007/978-94-011-3104-9
Dudich E. 1926: Faunisztikai jegyzetek. Állattani Közlemények 23: 87-96.
Firbas F. 1949: Spat- und nacheszeitliche Waldgeshichte Mitteleuropas nördlich der Alpen I. Fischer, Jena.
Fükőh L. 1990: A magyarországi holocén Mollusca-fauna fejlődéstörténete az elmúlt tízezer év során. Kandidátusi értekezés, Gyöngyös, Mátra Múzeum.
Fükőh L. 1992: Examinations on faunal-history of the Hungarian Holocene Mollusc fauna (Characterization of the succesion phase). Folia Musei Historico-naturalis Musei Matraensis 16: 13-28.
Gardner A. R. 1998: Biotic response to early holocene human activity: results from palaeoenvironmental analyses of sediments from Podpesko Jezero. Dokumenta Prehistorica 24: 63-77.
Gardner A. R. 1999: The ecology of Neolithic environmental impacts - re-evaluation of existing theory using case studies from Hungary. Dokumenta Prehistorica 26: 163-183.
Gardner A. R., Willis K. J. 1999: Prehistoric farming and the postglacial expansion of beech and hornbeam: a comment on Küster. The Holocene 9: 119-122. https://doi.org/10.1191/095968399668254353
Járainé-Komlódi M. 1966: Adatok az Alföld klíma- és vegetációtörténetéhez I. Bot. Közlem. 53: 191-201.
Járainé-Komlódi M. 1968: The late Glacial and Holocene flora of the Great Hungarian Plain. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis Sectio Biologica 9-10: 199-225.
Járainé-Komlódi M. 1969: Adatok az Alföld klíma- és vegetációtörténetéhez II. Bot. Közlem. 56: 43-55.
Járainé-Komlódi M. 2000: A Kárpát-medence növényzetének kialakulása. Tilia 9: 5-59.
Kakas J. 1960: Magyarország éghajlati atlasza. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kovács-Pálffy P., Földvári M., Baráth I. 1996: Jelentés a Bátorliget II. lelőhelyről származó minták ásványtani vizsgálatának eredményei. MÁFI Adattár.
Krolopp E. 1983: Biostratigraphic division of Hungarian Pleistocene Formations according to their Mollusca fauna. Acta Geologica Hungarica 26: 62-89.
Livingstone D. A. 1955: Lightweight piston sampler for lake deposits. Ecology 36: 137-139. https://doi.org/10.2307/1931439
Magyari E. 2001: A bükk (Fagus sylvatica) és a gyertyán (Carpinus betulus) terjedésének problematikája a Kárpát-medence holocén vegetációfejlődésében. 4. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés kiadványa, Tihany, pp. 26-27.
Magyari E. 2002: Climatic versus human modification of the Late Quaternary vegetation in Eastern Hungary. Ph.D Thesis, Debreceni Egyetem, Debrecen.
Mahunka S. (szerk.) 1991: The Bátorliget Nature Reserves - after forty years, 1990. I. Hungarian Natural History Museum, Budapest.
Molnár B., Fényes J., Kuti L., Novoszáth L. 1988: A hagyományos és pásztázó elektronmikroszkópos szemcsevizsgálati eredmények összehasonlítása. Földtani Közlöny 118: 27-48.
Nyilas I., Sümegi P. 1991: The Mollusca fauna of the Bátorliget Nature Reserves. In: Mahunka S. (ed.): The Bátorliget Nature Reserves - after forty years, 1990. I. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 227-236.
Peterson G. M. 1983: Recent pollen spectra from zonal vegetation in the Western USSR. Quaternary Science Review, pp. 281-321. https://doi.org/10.1016/0277-3791(83)90013-6
Pécsi M. 1993: Negyedkor és löszkutatás. Akadémia Kiadó, Budapest.
Sernander R. 1908: On the evidences of Postglacial changes of climate furnished by the peat-mosses pf Northern Europe. Geologiska Föreningens i Stockholm Förhandlingar 31: 465-473. https://doi.org/10.1080/11035890809445601
Soó R. 1954a: Bátorliget növényvilága. In: Székessy A. (szerk.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 17-44.
Soó R. 1954b: A növénytakaró. In: Székessy A. (szerk.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 45-57.
Soós L. 1943: A Kárpát-medence Mollusca-faunája. Akadémiai Kiadó, Budapes.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1991: Vegetation of the Bátorliget Mire Reserve. In: Mahunka S. (ed.): Bátorliget Nature Reserves -after forty years, 1990. Studia Naturalia 1. Scientific Studies from the Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 57-118.
Standovár T., Tóth Z. 1989: Vegetation map of the Bátorliget Mire Preserve. Abstracta Botanica 13: 153-157.
Standovár T. Tóth Z. 1990: Bátorliget botanikai felmérése. Lippay János Tudományos Ülésszak eladásainak és posztereinek rövid összefoglalói (1990 november 7-8.), Kertészeti Szekció. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kiadványai, Budapest, pp. 348.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1992: A small nature reserve in am 0changing landscape. Poster at the 6th European Ecological Congress, Marseille, 7-12. 09.1992. Abstract in the Bulletin du Museum d'Histoire Naturelle de Marseille, Mesogee p. 28.
Tóth Z. 1992a. Bátorliget mohaflórájának elemzése (Analysis of the bryophyte flora of the Bátorliget Mire Reserve). Lippay János Tudományos Ülésszak előadásai (1992 november 4-5.). Kertészeti és Élel- miszeripari Egyetem kiadványai, Budapest, pp. 212-215.
Standovár T., Tóth Z. 1996. Complex assessment of vegetation in protected areas: possibilities and pitfalls. Symposium on Research, Conservation and Management (1-5. May 1996. Aggtelek, Jósvafő, Hungary). Symposium Abstract Volume p. 53. Publication. In: Tóth E., Horváth R. (eds.): Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, pp. 159-167.
Sümegi P. 1996a: A bátorligeti láp fejlődéstörténete. Calandrella 10: 151-160.
Sümegi P. 1996b: Az ÉK-magyarországi löszterületek összehasonlító őskörnyezeti rekonstrukciója és rétegtani értékelése. Kandidátusi értekezés, Debrecen.
Sümegi P. 1999: Reconstruction of flora, soil and landscape evolution, and human impact on the Bereg Plain from late-glacial up to the present, based on palaeoecological analysis. In: Hamar J., Sárkány-Kiss, A. (eds.): The Upper Tisa Valley. Tiscia Monograph Series, Szeged, pp. 173-204. Sümegi P. 2001: Negyedidőszak földtani és paleoökológiai alapjai. JATEPress, Szeged.
Sümegi P. 2003: Régészeti geológia - tudományos interdiszciplinák találkozása. Habilitációs dolgozat, Szegedi Tudományegyetem, Szeged.
Sümegi P., Deli T., Kozák J., Tóth Cs. 1996: Morphogenetic research of a Late Quaternary Surface in Northeastern Hungary. Abstract of "Geomorphology and the Changing Environment in Europe Congress" Budapest.
Székessy A. (szerk.) 1954: Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tóth Z. 1992b. Bryophytes and their usefulness in characterization of a nature conservation area (Bátorliget Mire Reserve, NE Hungary). Poster at the Conference "Threat and conservation of lichens and bryophytes in Central Europe" (4th Bryological and Lichenological Days in Czechoslovakia), Smolenice, Czechoslovakia, 29. 10.-1. 11.1991. Publication in Bryonora 9: 45-50.
Tóth Z., Mahunka S. 1992: Ősláp a Nyírség peremén (Mire at the edge of the Nyírség region). TermészetBúvár 92/2: 20-23.
Tuzson J. 1914a: A Magyar Alföld növényformációi. Bot. Közlem. 12: 51-57.
Tuzson J. 1914b: Jegyzetek a magyar flóra néhány növényéről. Bot. Közlem. 12: 138-152.
Vágvölgyi J. 1954: Bátorliget Mollusca faunája. In. Székessy A. (szerk.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Von Post L. 1916: Einige südschwedishen Quellemore. Bulletin Geol. Inst. Uppsala 15: 14-45.
Willis K. J., Sümegi P., Braun M., Tóth A. 1995: The Late Quaternary environmental history of Bátorliget, N. E. Hungary. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 118: 25-47. https://doi.org/10.1016/0031-0182(95)00004-6
Willis K. J., Braun M., Sümegi P., Tóth A. 1997: Does soil change cause vegetation change or vice-versa? A temporal perpective from Hungary. Ecology 78: 740-750. https://doi.org/10.1890/0012-9658(1997)078[0740:DSCCVC]2.0.CO;2
Wright H. E. 1967: A square rod piston sampler for lake sediments. Journal of Sedimentary Petrology 37: 975-976. https://doi.org/10.1306/74D71807-2B21-11D7-8648000102C1865D
Zólyomi B. 1931: A Bükkhegység környékének Sphagnum-lápjai. Bot. Közlem. 28: 89-121.
Zólyomi B. 1952: Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Biológiai Osztályának Közleményei 1: 491-544.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2003 Sümegi Pál, Daniel Péter, Kovács-Pálffy Péter, Juhász Imola, Deli Tamás, Szántó Zsuzsa
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).