Change of the vegetation on the Kántor kurgan and its relation with the soil water regime
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4604Keywords:
vegetation change, soil mositure, transect examinationAbstract
The vegetation has undergone visible changes on the Kántor kurgan near Szentes. Two samples were taken (in 2000 and 2004). Transects were examined in quadrates on three strips of the vegetation types. Along with the examination of the vegetation, actual soil moisture content was measured. Correlation was found between the relative water demand of the plants and the actual soil moisture content of the soil. The Agropyro-Kochietum prostratae (Zólyomi 1958) association with Agropyron pectiniforme and Kochia prostrata species was on the drier areas and it conquested the grassy part of the kurgan. It seems that the vegetation followed the drier period quite fast and in a flexible way.
References
Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia. 13: 113–126.
Barczi A., Joó K. 2003: A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése. Földrajzi Értesítő, 52: 37–45. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.1-2.2
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421–431.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung. 39: 97–181.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Buzás I. (szerk.) 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Finnern H. (ed.) 1994. Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage. Hannover.
Herczeg E., Szerdahelyi T. 2003: Botanikai és talajtani vizsgálatok dél-tiszántúli löszgyepekben. Crisucum 3 (megjelenés alatt).
Joó K. 2001: Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132: 184–185.
Joó K. 2003. Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok. 1: 87–95.
Joó K., Barczi A. 2001. Halomsírok, határhalmok, lakódombok: a kunhalmok. Földgömb 19: 22–30.
Simon T. 2000. A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2004 Vona Márton, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
