Examinations on plants soil and in grasslands of South-East Hungary
Floristical summary and the vegetation of Sap Kurgan
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4446Keywords:
kurgans, silty grass steppes, chernozemAbstract
The four chosen kurgans are located in the territory of the Körös-Maros National Park (Kántor Kurgan, Bőre Kurgan, Sáp Kurgan, Bökény Kurgan). Silty grasslands of Hungary represent the westernmost occurences of East-European silty grass steppes. Generally they are the typical associations of areas with high fertility chernozem soils. At the same time, soil researches showed that the first sampling area (Kántor Kurgan) rises from a chernozem surrounding, the second one (Bökény Kurgan) from an area with meadow soil (Vertisol), and the third one (Bőre Kurgan) from a solonetz sodic area. Kurgans proved to be the most appropriate sampling areas, on the slopes of which two silt steppe associations change with a sharp boundary.
References
Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia. 13: 113–126.
Barczi A., Joó K. 2000: Kurgans: Historical and ecological heritage of the Hungarian Plane. Multifunctional Landscapes, pp. 199–200.
Barczi A., Joó K. 2003: A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése. Földrajzi Értesítő 52: 37–45. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.1-2.2
Barczi A., Joó K., Penksza K. 2001: Kunhalmok eltemetett talajainak talajgenetikai rekonstrukciója: morfológiai vizsgálatok. Magyar Földrajzi Konferencia CD kiadványa.
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421–431.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Braun-Blanquet J. 1964: Pflanzensoziologie II.-Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Centeri Cs., Malatinszky Á. 2005: Data on pedology, erosion an vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills region. Proceedings of the „13th International Poster Day”. CD. pp. 74–80.
Joó K. 2001: Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132: 184–185.
Joó K. 2003: Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok. 1: 87–95.
Joó K., Barczi A. 2001: Halomsírok, határhalmok, lakódombok: a kunhalmok. Földgömb 19: 22–30.
Kapocsi J., Domán E., Bíró I., Forgács B., Tóth, T. 1998: Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területéről. Crisicum 1: 75–83.
Kertész É. 1992: A Biharugrai Tájvédelmi Körzet vegetációjának áttekintése. Békéscsabai Munkácsy M. Múzeum Term.tud. Adattár Lsz. 2011–1991.
Kertész É. 1996a: Adatok a Biharugrai Tájvédelmi Körzet flórájához (1986-1995). Natura Bekesiensis 2: 37–64.
Kertész É. 1996b: Védettségi adatok a Dél-Tiszántúl botanikai szempontból jelentôs területeiről. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16: 5–15.
Penksza K., Kapocsi J. 1998: A Maros-völgy edényes növényei I. Crisicum 1: 35–74.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Tóth A. 1998b: Veszélyeztetett löszgyep reliktum foltok a nagykunsági halmokon. Kitaibelia 3: 329–330.
Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás.
Zólyomi B. 1936: Übersicht der Felsenvegetation in der Pannonischen Florenprovinz und dem Nordwestlich Angrenzenden Gegiete Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 32: 136–174.
Zólyomi B 1958: Fitocönológiai analízis az alföldi löszhátak eredeti növénytakarójának maradványain- A II. Biol. Vándorgy. ea-inak ism. Szeged, 1958. V. 19–21.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2006 Herczeg Edina, Barczi Attila, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
