The gyepű as cultural landscape type in Székelyföld
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4089Keywords:
“gyepű” system, settlement structure, „tízesek”, mental space, heritage protection, landscape exploitationAbstract
The landscape evaluation of Székelyföld can not be interpreted without the examination of the historical function. However with the lack of the historical source documents it is very hard to provide a unambiguous answer to the creation of the “tízesek” connected to the “gyepű” system. It is complicated to punctually reconstruct that unique settlement structure which the historical era’s military technique exacted for the settlement. It is not by chance that from the previous century till present days the historical, ethnographic monographs and travel books only mention them on account of the Székely people. But by all means the researchers should have been aware of the importance of the knowledge connected to the “tízesek” and their oblivion as well. The results of the empirical research with the assistance of the disposable literature maps, and qualitative and quantitative data collecting methods proved that the “tízesek” determined the most important phases of landscape genesis and determine the basic landscape structure till recent days. The citizens transmitted the ancient remnants of their military organisation, lifestyle traditions and habits. Since the rhythm of the present era endangers the thinking, landscape protection and utilisation of the Székely people, it is important to keep count of and review the example – which is the result of symbiosis of discipline, reasoning and activity – of the predecessors creating this system. It is not about the restoration of a romantic village structure, the subsistence of the village “tízesek” is asserted by a social-economic-political frame necessity. Because of the diminution of the historical cultural landscape elements and items, uniqueness becomes a more and more important appreciation factor. So the “Székely tízesek” preserving the characteristic memories of the “gyepű” and the connected cultural historical values from the point of view of heritage planning become more and more important and more and more valuable from the point of view of landscape exploitation.
References
Ambrus T. 2006: Falutízesek a székely székek településszerkezetében Csík- és Kászonszék példáján. In. Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében Település a tájban. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 22–29.
Ambrus T. 2008: A székelyföldi falutízesek a turizmus fókuszában Mentális térképek a kistérségi hatókörű kutatásban. Kézirat. 12p.
Ambrus T, Csapó O. (2007): Ha a táj szab az életnek teret – a természeti adottságok szerepe a településszerkezet kialakulásában a székely falutízesek és az őrségi szerek példáján. In Máthé Cs., Mócsy I., Urák I., Zsigmond A. (szerk.) III. Kárpát-medencei környezettudományi Konferencia tudományos közleménye, Kolozsvár, pp. 43–49.
Aubert A. 2001: A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon. Turizmus Bulletin 5. évfolyam 1. szám pp. 44–49.
Babbie, E. 2000: A társadalmtudományi kutatás gyakorlata. – Balassi Kiadó, Budapest, pp. 30–491. Cséfalvay Z. 1989:„Behaviorista forradalom” a geográfiában. In. Földrajzi Értesítő 38 (1–2): 145–165. Cséfalvay Z. 1990: Térképek a fejekben. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 156 p.
Downs, R. M. 1970: Geographicalspace perception. – In. Cséfalvai Z. 1989: „Behaviorista forradalom” a geográfiában. – In. Földrajzi Értesítő 38 (1–2), pp. 147–165.
Egyed Á. 2006: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. – Pállás Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 318 p.
Elekes T. 2008: A földrajzi tényezők szerepe a településfejlődésben. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2008. 160 p.
Endes M. 1938: Csík-, Gyergyó-Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. – Akadémia Kiadó, Budapest, pp. 1–96.
Fodor F. 1936: Adatok a magyar gyepük földrajzához. – In. Hadtörténeti közlemények 37. évf., pp. 113–144.
Gál V. 2006: Középiskolás vizsgálati csoportok Dél-Dunántúl képe kognitív térképeken. – In. Pap N. (szerk.): A Balatontól az Adriáig. – Lomart Kiadó, Pécs, pp. 201–210.
Györffy, Gy. 1990: A magyarság keleti elemei,. Budapest: Gondolat Kiadó, pp. 5–43. Gyuricza L. 2008: Turizmus nemzetközi földrajza. – Dialog Campus Kiadó, Pécs, 302 p. Hargita 2005: Képes megyeatlasz. Topo Service Rt. Csíkszereda, pp. 17–142.
Herényi I. (1998), Párhuzam a nyugati és keleti végvidék között, Vasi Szemle, LII. évf. 2. sz.
Ilyés Z. 1999: A történeti védelmi táj szerveződése Gyimes példáján. In Füleky Gy. (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében, Gödölő pp. 325–330.
Ilyés Z. 2003: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben. Székelyföld, pp. 109–122. Imreh I. 1983: A törvényhozó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, pp. 7–271. Imreh I. 1973: A rendtartó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 294 p.
Kánya J. 2003: A székelyek eredettörténete. – In. Horváth Gy. (szerk.): Székelyföld. MTA RKK. – Dialóg – Campus Kiadó, Budapest – Pécs, pp. 27–60.
Kogutowicz, K. 1930: Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben I––––II. Szeged: Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete.
Kristó, Gy. (2002a), A székelyek eredete. Budapest: Balassi Kiadó, pp. 3–67.
Lakotár K. 2004: „Bennünk élő” szomszédainkról. – In. Iskolakultúra 14 (11), pp. 109–116
László M., László A. 2005: Székely telepítések a Kárpát-medencében (és azon is túl). In Pap N., Végh A. (szerk.): IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia A Kárpát-medence politikai Földrajza, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 128–137.
Milleker R. 1939: A székely tízesek. – Debreceni Szemle, XIII. évf., januári 1 (128) szám.
Orbán B. 1868–1871: Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. 1–26 füzetek. – Helikon és a Magyar Könyvkiadó, Budapest.
Szabó J. 1999: Az Árpád-vonal katonaföldrajzi jelentősége. Földrajzi Közlemények CXXIII./XLVII./Kötet, 1–2 szám, pp. 62–64.
Spiegler P. 2006: A turisztikai imázs és a területi identitás jelentősége a térségi marketingben. Példák a Dél- Dunántúlról. Kézirat, 1–5 p.
Tóth J. 1998: A település fogalma. – In. Tóth J – Vuics T. (szerk.): Általános Társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, pp. 389–393.
Tüskés T. (1981): A nyugati kapu. – Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 292 p.
Varga G. 2001: A székelység eredete. Írástörténeti Kutató Intézet, Budapest.
Vámszer G. 2000: Helytörténeti adatok a hajdani Csík Vármegye (Csík, Gyergyó és Kászon) településtörténetéhez – Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 167 p.
Vámszer G. 1977: Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, adatok, gyűjtések (1930–1975). –Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, pp. 259–284.
Vofkori L. 2004: Utazások Székelyföldön. – Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, pp 8–36.
Zayzon, S. 1997: Településszerkezet Székelyföldön. Kézirat, 1–5 p.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2009 Ambrus Tünde
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
