Conservationist grassland management, grassland values and evaluations

Authors

  • Károly Penksza Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, H-2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Szilárd Szentes Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, H-2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Julianna Tasi Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Plant Production, Department of Grassland Management, H-2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4085

Keywords:

grassland management, grazing, mowing, forage

Abstract

This review paper aims at presenting results and research directions of certain important areas within grassland management focusing on nature conservation aims, not with a thorough claim of monographies, but with a relevant literature (mainly Hungarian publications) review. The review covers about 400 publications from the beginnings till nowadays, further emphasizing the relevance and importance of this topic and its organic connection with other research areas.

Author Biography

  • Károly Penksza, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, H-2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

    corresponding author
    penksza@gmail.com

References

Adler P. B. Hauenroth W. K. 2000 Livestock exclusion increases the spatial heterogeneity of vegetation in Colorado shortgrass steppe. Applied Vegetation Science 3: 213-222. https://doi.org/10.2307/1479000

Alexy M., Nagy G., Gundel J. 2003a: Grassland in a pig producion system. Optimal Forage System for Animal Production and the Environment. Vol. 8. Grassland Science Science in Europe. 26-28. May 2003. Pleven, Bulgaria, pp. 279-282.

Alexy M., Nagy G., Gundel J. 2003b: Outdoor rearing of gilts. Book of Abstrats of the Annual Meeting of the Eurpoean Assotiation for Animal Production, 31. August- 3. September 2003. Rome, Italy, p. 379.

Alexy M., Nagy G., Gundel J. 2004a: Pig production responses to a grasslandbsed outdoor system. Land Use Systems in Grassland Dominated Regions. Grassland Science in Europe, No 9. proc. Of 11th EGF Symposium 21-24. June 2004. Luzern, Switzerland. pp. 1122-1124.

Alexy M., Nagy G, Gundel J. 2004b: Süldők etológiai megfigyelése szabadtartásban. Agrártudományi Közlemények 13: 9-15. https://doi.org/10.34101/actaagrar/13/3373

Ángyán J., Tardy J., Vajnáné Madarassy A. (szerk.) 2003: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásnak alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Antal Z, Juhász L. 2008: Determining soil reaction values and nature conservation value categories for grass production model based grazing. Cereal Research Communications 36: 975-978.

Antal Zs., Huzsvai L. 2007: Előkészítő vizsgálatok védett gyepterületek produkciójának modellezéséhez. Agrártudományi Közlemények 26: 64-69. https://doi.org/10.34101/actaagrar/26/3058

Aradi E. Margóczi K., Krnács Gy. 2007: Gyepmaradványok védelme és kezelése: a dél-kiskunsági semlyék példáján. Természetvédelmi Közlemények 13: 179–186.

Avasi Z. 1999a: Az alföldi sziki gyepek védett és gyógynövényei. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 55–62.

Avasi Z. 1999b: Gyepek diverzitásának és takarmányozási értékének összefüggései. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok ’99 DATE, Debrecen.

Bagi I. 1987: Statisical relationships between the ordination of coenological releves and characteristic indicator values. Acta Bot. Sci. Hung. 33: 199–210.

Bagi I. 1989: A Gypsophila muralis L. kiskunsági szikeseken való előfordulásának talajtani okai és természetvédelmi vonatkozásai. Bot. Közlem. 76: 51–63.

Bajnok M., Rostás M., Tasi J. 2000: Néhány legelő és rét növényzetének értékelése a takarmányozás szempontjából. Állattenyésztés és takarmányozás, Herceghalom 49: 247–256.

Balázs F. 1943: A növénycönológia szerepe a gyepek értékelésében. Növterm. Kut. Szolg., Kolozsvár 4: 1–19

Balázs F. 1949: A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. Agrártudomány, Budapest, 1: 26–35.

Balázs F. 1960: A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai, 8:3–23.

Bánszki T. 1990: Gyepek tápelemtartalmának változása. Az állattenyésztés fejlesztéséért. DATE, Debrecen, pp. 97–101.

Bánszki T. 1992a: Az istállótrágyázás hatása öntözött sovány csenkeszes gyepen. Növénytermelés 41: 351–364.

Bánszki T. 1992b: NPK és Ca+Mg trágyázás szikes talajú, öntözött Festuca pseudovina gyeptípuson. Növénytermelés 41: 443–454.

Bánszki T. 1993: NPK és Mg-trágyázás hatása a homoki gyepek termésének mennyiségére és minőségére. Növénytermelés 42: 63–72.

Bánszki T. 1995: NPK műtrágyázás hatása telepített csomós ebír gyepekben. Növénytermelés 44: 519–533.

Bánszki T. 1996: NPK műtrágyázás eredményei telepített gyepen. Növénytermelés 45: 167–180.

Barczi A. 1995: A Tihanyi-félsziget talajtérképezése és a talajokban bekövetkezett változások leírása a talajtérképek alapján. Szakdolgozat, Gödöllő.

Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113–126.

Barczi A. (szerk.) 2006: Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés az Európai Unióban és Magyarországon (folyamatelemzés, helyzetértékelés, jövőkép és fejlesztési stratégiavázlat). ROP.3.3. Pályázat támogatásával készült Tananyag, Gödöllő.

Barczi A., Füleky Gy., Gentischer P., Néráth M. 1998: Soils and agriculturall and use in Tihany. Acta Agronomica 46: 225–235.

Barczi A., Joó K. 2000: Kurgans: Historical and ecological heritage of the Hungarian Plane. Multifunctional Landscapes pp. 199–200.

Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth M. 1996–97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3–21.

Barcsák Z. 2004: Biogyep-gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Bupapest.

Barcsák Z., Kertész I. 1986: Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barcsák Z., Kertész I. 1990: Gyeptermesztés és gyephasznosítás. Gödöllő.

Barcsák Z., Baskay T. B., Prieger K. 1978: Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barcsák Z., Kispál T., Mezősi L. 1989: Use of on Esophageal Fistula for Study the Grazing and Selective Ability of Sheeps. Anim. Husbandry and Nutrition, pp. 537–541.

Barcsák Z., Szemán L., Tasi J. 2003: Fűízletességi (preferencia) vizsgálat Limousine és Hereford húsmarhákkal. EU konform mezőgazdaság és álelmiszerbiztonság, SZIE Gödöllő-DE Debrecen. Proceedings, I. pp. 260–267.

Bartha S. 2001: Életre keltett mintázatok. A JNP modellekről. In: Oborny B. (ed.): Teremtő sokféleség. Emlékezések Juhász-Nagy Pálra. Acad. Press, Budapest, pp. 61–95.

Bartha S. 2007: A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 92–113.

Bartha S 2008: Mikrocönológai módszerek a táji vegetáció állapotváltozásának vizsgálatára. Tájökológia Lapok 6: 229–245.

Bartha S., Kertész M. 1998: The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from ’trainsect’ data. Tiscia 31: 85–98.

Bartha S., Campatella G., Canullo R., Bódis J., Mucina L. 2004: On the importance of fine-scale spatial complexity in vegetation restoration. Int. J. Ecol. Environ. Sci. 30: 101–116.

Bartha S., Czárán T., Podani J. 1998: Exploring plant community dynamics in abstract coenostate spaces. Abstracta Botanica 22: 49–66.

Bartha S., Horváth A., Virágh K., Molnár E., Illyés E., Türke I. 2006: Mikrocönológiai monitorozás –módszertani vizsgálatok. Bot. Közlem. 93: 126.

Bartha D. 1995: Ökológiai és természetvédelmi jelzőszámok a vegetációs értékelésben. Tilia 1: 170–184.

Bartha D., Bilkó A., Kovács G. 1994: Degradáltságvizsgálatok a Kőszegi Hegységben. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. Sopron, pp. 183–197.

Baskay Tóth B. 1966: Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bedő S. 1994: A legelőfű táplálóértékének alakulása a legeltetési időszakban Gödöllői Gyepgazdálkodási Ankét, Gödöllő, pp. 19–22.

Bedő S., Póti P. 1999: A kecske takarmány és táplálóanyag szükséglete. In: Kukovics S., Jávor A. (szerk): A kecskeágazat jelene és jövője. 6. Debreceni Állattenyénytési Napok, Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége, Herceghalom, pp. 79–88.

Bedő S., Barcsák Z., Barcsákné Tóth G. 1994: A telepített fűfajok táplálóértékének alakulása különböző fejlődési állapotban. Természetes állattartás 4: 59–66.

Bedő S., Nikodémusz E., Póti P., Tőzsér J. 2002: Az anyajuhok tejtermelési jellemzői és a legelő táplálóanyag ellátottsága között megfigyelt összefüggések. XXIX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 3–4., p. 85.

Belényesi M., Centeri Cs., Grónás V. 2002: A térinformatika alkalmazásának lehetőségei a fenntartható földhasználat tervezésében. Acta Agraria Kaposvariensis 6: 185–194.

Benyovszky B. M., Penksza K. 2002: A N–műtrágyázás optimális szintje a kedveltség szempontjából egy isaszegi lólegelőn. Növénytermelés 51(4): 509–512.

Benyovszky B. M., Penksza K., Romvári Gy., Barcsák Z. 1995: Különböző mértékben legelt területek összehasonlító vizsgálata a bükki Nagymezőn. Előadáskivonatok: A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban, Georgikon napok, Keszthely, pp. 333–338.

Benyovszky B. M., Penksza K., Figeczky G., Nagy J. 1996: Lólegelőként hasznosított természetes gyepek cönológiai viszonyai. A “Lippai János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, tudományos ülésszak közleményei, pp. 147–150.

Benyovszky B. M., Hausenblasz J., Penksza K., Szemán L. 1998: Adatok a lólegelők ízletességének megítéléséhez (növényfajok és a N műtrágya hatásának vizsgálata) Mosonmagyaróvár, pp. 1363–1369.

Benyovszky B. M., Hausenblasz J., Barcsák Z., Szemán L., Penksza K. 1999: Lólegelők táplálóanyag szolgáltató képességének vizsgálata. – Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 15. Többirányú gyephasználat szaktanácsadási alapjai II. Agroökológia – Gyep – Vidékfejlesztés. Debrecen, pp. 177–182.

Benyovszky B. M., Hansenblasz J., Penksza K. 2001: „Lólegeltetés, ahogyan a lovak látják“ – lólegelők és a szénák gyepnövényeinek kedveltségi vizsgálata. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai pp. 230–237.

Benyovszky B. M., Hausenblasz J., Szemán L., Penksza K. 2007: Lovak takarmányainak kedveltségi vizsgálataiból. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára – Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 153–159.

Béri B. 1989: A legeltetés hatása tejhasznosítású tehenek termelési mutatóira. Tormay B. Tud. Ülés, Debrecen, pp. 89–98.

Béri B. 1992: A legeltetés biológiai hatása. Természetes Állattartás. Szolnok, pp. 295–303.

Béri B., Vajna T.-né Czeglédi L. 2004: A védett természeti területek legeltetése. In: Nagy G., Lazányi J. (szerk): Gyepgazdálkodás. Gyepek az agrár és vidékfejlesztési politikában. DE ATC, Debrecen, pp. 50–59.

Bernáth J. 1993: Vadon termő és termesztett gyógynövények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bíró J. 1928: A legelőgazda könyve. FM-kiadvány.

Bittera A M. 1935: Rét és legelő. Köztelek Gazdasági Könyvtár, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest.

Bodó I. 1997: A legeltetés jelentősége a géntartlékok fenntartásában. DGYN 14: 77–80.

Bodó I. 2005: Legeltetés a táj- és környezetvádelemben. In: Jávor A. (szerk.): Gyep-Állat-Vidék-Kutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen, pp. 106–112.

Borhidi A. 1991: A magyar flóra magatartás típusai II. Magyar Ökológus Kongresszus Abstract, Keszthely, p. 22.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartásformái. A KTM Term. Hiv. és a JPTE Kiadványa. Pécs.

Borhidi A. 1995: Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta bot. hung. 39(1-2): 97–181.

Bölöni J., Horváth A., Illyés E., Kun A., Molnár., Szabó., Viszló L. 2008: Természetvédelmi szempontú gyephasznosítás. Budapest.

Bremness L. 1998: Fűszer- és gyógynövények. Egyetemi Nyomda, Budapest.

Buchgraber K. 1997: Grundfutterqualität – die Voraussetzung einer leistungsgerechten Milchviehfütterung. Landkalender 1997. Leopold Stocker Verlag, Graz. pp. 113–118.

Burtis G. Y., Phillips C. J. C. 1987: The effect of herbage surface water and the provision of supplementary forage on intake and feeding behavior of cattle. Grass and Forage Sci. 42: 259-264. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1987.tb02114.x

Bus I., Tasi J. 2008: Természetvédelmi célú gyepkezelés a Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893) kiskunsági élőhelyén. AWETH 4: 822-828

Campetella G., Canullo R., Bartha S. 2004: Coenostate descriptors and spatial dependence in vegetation - derived variables in monitoring forest dynamics and assembly rules. Community Ecology 5: 105-114. https://doi.org/10.1556/ComEc.5.2004.1.10

Centeri Cs., Malatinszky Á., Vona M., Bodnár Á., Penksza K. 2007: State and sustainability of grasslands and their soils established in the atlantic-mountain zone of Hungary. Cereal Research Communications 35: 309-312. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36

Clark J., Kat C., Sanhirasegaram K. 1974: The dry-matter production, botanical copmosition, in vitro digestibility and protein percentage of pasture layers. J. Brit. Grasl. Soc. 29: 179-184. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1974.tb01248.x

Cremene C., Groza G., Rakosy L., Schileyko A. A., Baur A., Erhardt A. Baur B. 2005: Alterations of steppe like grasslands in Eastern Europe: a threat to regional biodiversity hotspots. Conservation Biology 19: 1606-1618. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2005.00084.x

Czeglédi L., Béri B., Rátonyi T., Mihók S. 2002: Szarvasmarha legeltetés hatása a szikes talajra. In: Nagy J. (szerk): Eu konform mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság, DE ATC pp. 170-175.

Csányi S. 1989: Egyszerű módszer a gímszarvas-állomány minimális létszámának becslésére. Vadbiológia 3: 49-55.

Csányi S. 1999: A gímszarvas-állomány terjeszkedése az Alföldön. Vadbiológia 6: 43-48.

Csányi S. 2003. Szarvasállomány és szarvasgazdálkodás a statisztikák alapján. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 1. Gímszarvas. A vadgazda 2(6): 10-22.

Csányi S., Tóth P. 2000: Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvas-állomány létszámának meghatározására. Vadbiológia 7: 27-37.

Csizi I. 2003: A hasznosítási módok hatása a növényi összetételre, a termésre és a juh eltartóképességre extenzív kezelésű gyeptársulásban. Agrártudományi Közlemények 10. különszám.

Csízi I., Monori I. 2008: Túlérett juhtrágya hatása ecsetpázsitos szikes rét első növedékének növényállomány összetételére és hozamára. Gyepgazd. Közlem. 6: 29-32.

Dános B. 1992: Gyógynövényismeret I-III. Diákkönyvtár, Semmelweis, Budapest.

Deák B., Tóthmérész B. 2007: A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13: 179-186.

Dent J. W., Aldrich D. T. A. 1968: Systematic testing of quality in grass varieties. 2. Effect of cutting date, season and environment. J. Brit. Grassl. Soc. 23: 13-19. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1968.tb00545.x

Dér F. 1995: A legeltetéses állattartás lehetőségei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. pp. 119-121.

Dér F., Marton I. 2001: A gyephasználat kérdései. In: Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. pp. 269-274.

Dér F., Babinszky M., Stefler J. 1991:Az állatok termelése a legelőn. Természetes Állattartás, Hódmezővásárhely, pp. 83-91.

Dér F., Makray S., Stefler J., Gombos S., Vanyur G. 1995: Gyephasznosítás hagyományos és újabb lehetısége. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. pp. 15-18.

Dér F., Marton I., Németh T., Pásztor L., Szabó J. 2003: A szántóföldi növénytermesztés és a gyepgazdálkodás helyzete és kilátásai az EU- csatlakozás után. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest, pp. 83-142.

Dér F., Stefler J. 2008: Prognózisok a gyepterületek hasznosításának várható alakulásáról. Gyepgazd. Közlem. 6: 9-12.

Dohy J. 1994: A természetes állattartás időszerű kérdései. DGYN 12: 26-32.

Dorner B. 1923: Rétek és legelők művelése és termésfokozása. Athenaeum.

Drezner I. 1927: Az újkori zöldmezőgazdálkodás, Kertész Nyomda, Budapest.

Dwayne R. B., Mertens D. R. 1995: Quality related charasteristics of forages. In: BARNES R. F. et al. (eds.): Forages, The Science of Grassland Agriculture. Iowa State University Press, Ames, Iowa, USA, pp. 83-96.

Dyrness C. T., Youngberg C. T. 1966: Soil-vegetation relationships within the ponderosa pine type in the central oregon pumice region. Ecology 47: 122-138. https://doi.org/10.2307/1935750

Ellenberg H. 1950: Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie I. Unkrautgemeinschaften als Zeiger för Klima und Boden. Ulmer, Stuttgart.

Ellenberg H. 1952: Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie II. Wiesen und Weiden und ihre standortliche Bewertung. Ulmer, Stuttgart.

Ellenberg H. 1974: Zeiger der Gefäßpflanzen Mitteleuropas. Scripta Geobotanica pp. 1-97.

Ellenberg H., Weber H. E., Düll R., Wirth W., Werner W., Paulissen D. 1991: Zeigerwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. Scripta Geobotanica 18., Goltze Vrt. Göttingen.

Enyedi Z. M., Ruprecht E., Deák M. 2008: Long-term effects of the abandonment of grazing on steppe-like grasslands. Applied Vegetation Science 11: 53-60. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2008.tb00204.x

Frame J. 1981: Herbage Mass. In: HOGSON J. et al. (eds.): Swar Measurements, Handbook. BGS, Huerley, Maidenhead, UK. pp. 39-70.

Frame J. 1992: Improved Grassland Management, Farming Press Ipwich, UK.

Tóth G., Németh T., Gaál Z. (szerk.) 2007: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely 2007. november 22-23. Országos konferencia kiadványa. MTA TAKI. Budapest. pp. 39-44.Gibb M. J., Huckle C. A., Nuthall R., Rook A. J. 1997: Effect of sward surface height on intake and grazing behavior by lactating Holstein Friesian cows. Grass and Forage Sci. 52: 309–321.

Gill M., Beever D. E., Osbounr D. F. 1989. The feeding value of grass and grass products. Grass, its production and utilization. In: Holmes W. (ed.): Blackwell Scientific Pubications, Oxford, London, pp. 89–129.

Grant S. A. 1981: Sward components. In: Hodgson J. et al. (eds.): Sward measurements handbook Britisch Grassland Society. pp. 71–92.

Grime J. P. 1988: Comparative Plant Ecology. Unwin Hyman, London, Boston, Sydney, Welligton. https://doi.org/10.1007/978-94-017-1094-7

Grime J. P. 1979: Plant Strategies and vegetation Processes. John Wiley anc Sons. Chichester, New York, Brisbane, Toronto.

Gronás V. 2001: Szántóföldi növénytermesztés által kiváltott talajerózió becslése az EPIC-EROTÓP módszerrel egy védett természeti területen. Növénytermelés 49: 14-35.

Grónas V., Barczi A. 2000: A Tihanyi-félsziget gazdálkodási struktúrájának változása és jelenlegi felépítése. Agrártörténeti Szemle 42: 123-139.

Grónás V., Centeri Cs., Magyari J., Belényesi M. 2006: Agrár-környezetgazdálkodási programok bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére. Tájökológiai Lapok 4: 277-289.

Grónás V., Lőrinczi R. 2001: Die Modellierung der landwirtschaftlichen Flächennutzung auf der Halbinsel Tihany (Nationalpark Plattensee - Oberland) in Ungarn mit geografischen Informationssystemen (GIS). Natur und Landschaft 76. Jahrgang p. 534.

Gruber F. 1962: A korszerű rét- és legelőgazdálkodás gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Gulyás L. 1996: Magyar hidegvérő csikók növekedésének vizsgálata születéstől választásig. Állattenyésztés és tak. 6: 481-493

Gulyás L. 1997: alternatív hasznosítási lehetıségek a lótenyésztés területén. Szaktanácsadási füzetek. Állattenyésztés és tak., Herceghalom, pp. 41-53.

Gulyás L., Varga P., Kiss Cs. 2007: A magyar hidegvérű csikók növekedésnek vizsgálata. AWETH 3: 13-26.

Győry Z., Alapi K. 2003: A Felső-Tisza ártéri legelőinek ásványianyag-tartalma. Gyepgazd. Közlem. 1: 32-34. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10503

Gyüre P., Nagy G., Mihók S. 2003: A gyepek szerepe a ludak takarmányozásában. Agrártudományi Közlemények 10. különszám

Gyüre P., Nagy G., Mihók S. 2004: A gyeptakarmány szerepe a lúdnevelésben. In: Agrártudományi Közlemények 13. különszám.

H. Marrs R., Proctor J. 1979: Vegetation and soil studies of the enclosed heathlands of the Lizard peninsula, cornwall. Vegetacio 41:121-128. https://doi.org/10.1007/BF00121425

Haraszti E. 1973: Az állat és a legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Haumann P. 1998: Biotope conservetion with ruminants in Germany: the example of goats on shrub-infested slopes. In: 2nd LSIRD Conference on Livestock production in the Europen LFAs, Bray, Ireland, pp. 186-196.

Herman O. 1909: A magyarok nagy ősfoglalkozása. Hornyányszky.

Holmes W. 1989: Grazing management. In: Grass: Its Production and Utilisation, Second Edition, Blackwell Scientific Publications, Oxford.

Horn P. 1988: Új hústermelő állattenyésztési ágazat a gím szarvas-tenyésztés. Állattenyésztés és takarmányozás 37: 105-112.

Horn P. 1996: A gyephasznosítás lehetőségei nagyvadtenyésztéssel, különös tekintettel a gímszarvasra. DGYN 13: 107-110.

Horn P., Dér F. 1997: A gyepre alapozott - nem hagyományos - állattartás lehetőségei Magyarországon. DGYN 14: 99-104.

Horn P., Dér F., Nagy J. 2001: A szarvastenyésztés lehetőségei különös tekintettel gyephasznosításra. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. pp. 212-215.

Horn P., Dér F., Nagy J. 2006: Farmon tartott gímszarvasok táplálóanyag-szükségletének kielégítése legelőn. Hazai és nemzetiközi tapasztalatok. Gyepgazd. Közlem. 4: 7-12. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10371

Horn P., Stefler J., 1990. Hagyományos és új állattenyésztési ágazatokban rejlő lehetőségek az eltérő ökológiai, piaci adottságok kihasználására. Állattenyésztés és Takarmányozás 39: 27-43.

Huchens T. 2003: What do goats graze? In: Forages News, University of Kentucky, Princetown, USA.

Iversen J. 1936: Biologische Pflanzentypen las Hilfsmittel in der Vegetationsforschung. - Levin und Munksgaard, Kopenhagen.

Janovszky J. 1998: A gyepgazdálkodás helyzete, fejlesztésének lehetőségei. Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő KHT különkiadványa, Szarvas.

Jávor A. 1993: A tejelő keresztezett juhok legelőn tartása. In: Vinczeffy I. (szerk.): Legelő- és gyepgazdálkodás, Mezőgazdasági Kiadó, pp. 73-74.

Jávor A. 1994: A tejelő keresztezett juhok legeltetése. Természetes Állattartás 4: 13-47.

Jávor A. 1999: Juhok és legeltetés. DGYN 15: 173-176. https://doi.org/10.1023/A:1008359723515

Jávor A., Kukovics S. 1996: A megváltozott juhászat legelőigénye a megváltozott viszonyok között. DGYN 13: 105-106.

Jefferies, R. L., Willis, A. J. 1964: Studies on the calcicole-calcifuge habit. I. Methods of analysis of soil and plant tissues and some results of investigations on four species. J. Ecol. 52: 121-138. https://doi.org/10.2307/2257787

Juhász-Nagy P. 1959: A Beregi-Sík rét-, legelőtársulásai. Acta Univ. Debrecen. 4: 195-228.

Kádár I. 1992: A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete. Budapest.

Kádár I. 2006: Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Termés és elemtartalom. 6. Gyepgazd. Közlem. 4: 95-107. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10383

Kahmen S., Poschlod P. Schreiber K. F. 2002: Conservation management of calcareous grasslands. Changes in plant species composition and response of functional traits during 25 years. Biological Conservation 104: 319-328. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00197-5

Kakuk T., Schmidt J. 1988: Takarmányozástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 429-442.

Károlyi R. 1905: Rét- és legelőmívelés. Franklin Nyomda, Budapest.

Kárpáti B. , Sarudi Cs., Csorbai A., Marton I. 2004: A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis 8: 33-49.Kárpáti L. 2001: A gyepek természetvédelmi jelentősége. In: Nagy G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17: 57–60.

Kárpáti L. 2007: Természetvédelem és állattenyésztés. Magyar Mezőgazdaság 48: 5–6.

Kárpáti I. 1978: Magyarországi vizek és ártéri szintek növényfajainak ökológiai besorolása. Keszthelyi Agrártudományi egyetem Kiadványa 20: 1–62.

Kárpáti I. et. al 1968: Magyarországon elterjedtebb rudeális gyomnövények synökológiai besorolása. A keszthelyi Agrártudományi Főiskola Közleményei 10: 1–40.

Kelemen J. 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó.

Klapp E. 1955: Fläheanschätzung oder Ertragsanteilschätzung auf Grünland? Z. Ackt. Pflbau, Berlin, 100: 26–30.

Klapp E. 1956: Wiesen und Wieden. Paul Parly, Berlin.

Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. 1953: Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2: 38–40.

Kota M., Vinczeffy I. 1974: A gyep beltartalmi értékei. DATE Közleményei 19: 71–124.

Kota M., Benedek Á., Vinczeffy I. 1994: A gyep élettani értéke. Természetes Állattartás 4: 67–76.

Kota M., Kovács B., Vinczeffy I. 1997: Elemtartalom gyógyhatású gyepnövényekben. DGYN 14: 51–56.

Kota M., Vinczeffy I. 1993: Fűkeverékek tápértékének összehasonlítása. Természetes Állattartás 3: 109–118.

Kota M., Vinczeffy I., Kovács B., Győri Z. 1991: A gyep tápértéke. Természetes Állattartás, Hódmezővásárhely, pp. 63–68.

Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. 1993: A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen, pp. 159–169.

Kovács M. 1955: A Gödöllő-Máriabesnyői rétek botanikai felvételezése, ökológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével. Agrártud. Egy. Agron. Kar Kiadv. 1: 1–24.

Kovács M. 1964: Der Ökologische Feuchtegrad als Kriterium zur Beurteilung von Grünlandstandorten, ein Verleich bodenkundlicher und vegetationskundlicher Standortmerkmale. – Dissertationes Botanicae, Berlin – Suttgart 32–33: 104–242.

Kovács M. 1966: Die wirkung der geomorphologischen (expositionsbedingten) mikroklimatischen und bodenfaktoren auf die entwicklung des standortes der azidophilen wälder im Mátra-Gebirge. Acta Bot. Sci. Hung. 12: 293–324.

Kovács M. 1969: Pflanzenarten und Pflazengesellschaften als Anzeiger des Bodenstickstoffs. Acta Bot. Sci. Hung. 15: 101–118.

Kovács M. 1970: Transektuntersuchung der Gradienten der ökologisichen Heterogenität in kontakten Gesellschaften innen is hiányzik valamiBodenfaktoren und horizontale Zonation. Acta Bot. Sci. Hung. 16: 117–142.

Krehl A. 1997: Verhaltan von Ziegen und Schafen in der Weidehaltung. Diplomarbeit, FG Int. Nutztierzucht u. –haltung, Univesitat Gesamthochschule Kasel, Witzenhausen.

Kukovics S., Németh T. 2007: A kecsketartásban alkalmazott gyephasználat A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára. Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 153–159.

Kukovics S., Jávor A. 1997a: Juh nélkül nem megy. Legeltetéses Állattartás, Debrecen, pp. 87–90.

Kukovics S., Jávor A. 1997b: Juh nélkül nem megy II. Gyep és juh. In: Magyar juhászat 2: 8.

Kun A., Ruprech E., Bartha S., Szabó A., Virágh K. 2007: Az Erdélyi Mezőség kincse: a gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia 12: 93–104.

Kunzmann G. 1989: Der Ökologische Feuchtegrad als Kriterium zur Beurteilung von Grünlandstandorten, ein Vergleich bodenkundlicher und vevegetationskundlicher stardortmerkmale. Dissertations Botanicae, Berlin-Stuttgart, pp. 16–31, 127–166, 197–243.

Kunzmann G. 1990: Üderprüfung der Ellenberg`schen Feuchtezahlen az Hand Bodenkundlicher Parameter auf grünlandstandorten in Mittelhessen. Verhandlungen der Gesellshaft für Ökologie 19: 386–397.

Küchbauch W., Voigtländer G. 1979: Veränderungen des Zellinhaltes, der Zellwandzusammensetzung und der Verdaulichkeit von Knaulgras (Dactylis glomerata L.) und Luzerne (Medicago x Martyn) während des Wachstums. Z. Acker- und Pflanzenbau 148: 455–466.

Labuda J. M., Kováč 1966: Adatok a csomós ebír (Dactylis glomerata L.) vegetáció folyamán megnyilvánuló tápértékváltozásainak tanulmányozásához. Agrártudományi Egyetem Közleményei, Gödöllő, pp. 167–175.

Láng I. 1974: A környezetvédelem nemzetközi és hazai vonatkozásai. Gödöllő.

Láng I. 1992: A gyep szerepe a változó mezőgazdaságban. Természetes Állattartás 2: 13–26.

Láng I. 1996: A gyep és a környezet kapcsolata. DGYN 13: 25–26.

Láng I. 1997: A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. DGYN 14: 133–135.

Lapis M., Felföldi J., Koch K. 2003: "Gyepterületek különböző állatfajokkal történő hasznosításának gazdaságossága" Gyepgazdálkodási Közlemények 1: 55-60. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10510

Lavorel S., Touzard B., Leberton J. D., Clément, B. 1998: Identifying functional groups for response to disturbance in an abandoned pasture. Acta Oecologia 19: 227-240. https://doi.org/10.1016/S1146-609X(98)80027-1

Lavrenko E. M., Karamysheva Z. V. 1993: Steppes of the former Soviet Union and Mongolia. In: Coupland R. T. (ed.): Ecosystems of the World, 8B. Natural Grasslands. Eastern Hemisphere and Resumé, pp. 3-59.

Luoto M., Pykälä J., Kuussaari M. 2003: Decline of landscape-scale habitat and species diversity after the end of cattle grazing. Journal of Natural Conservation 11: 171-178. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00052

Makedos I. D., Papanastasis V. P. 1996: Effect of NP fertilisation and grazing intensity on species composition and herbage production in a Mediterranean Grassland and land use system. 16th EGF Meeting 1: 103-108.

Makó A., Tóth G., Máté F., Hermann T. 2007: A talajtermékenység becslése a változati tulajdonságok alapján In: Tóth T., Tóth G., Németh T., Gaál Z. (szerk.) 2007: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely 2007. november 22–23. Országos konferencia kiadványa. MTA TAKI. Budapest. pp. 39–44.

Makray S., Dér F., Hancz Cs., Stefler J. 1996: Gyepen nevelt hidegvérű csikók hústermelésének mennyiségi és minőségi jellemzői. Természetes állattartás 5: 5–8.

Malatinszky Á. 2002: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában. In: Hartman M. (szerk.) 2002: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. pp. 51–56.

Malatinszky Á. 2003: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában Dél-Gömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium tanulmánykötete pp. 43–47.

Malatinszky Á. 2004: Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65–76.

Malatinszky Á. 2005: Traditional landscape management preserving botanical values in North-East Hungary. International Association of Landscape Ecology, Landscape Research and Management papers, www. landscape-ecology.org

Malatinszky Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica 56: 75-82. https://doi.org/10.1556/AAgr.56.2008.1.8

Margóczi K. 2001: Gyepek természetvédelmi értékei. In: Nagy G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17: 61–65.

Margóczi K. 2003: A bugaci puszta legeltetett és nem legeltetett részének összehasonlítása a vegetáció természetessége szempontjából. In: Jávor A. (szerk.): Legeltetéses állattartást! DE ATC, pp. 145–150.

Máté F. 2003. Az aranykoronától a D-e-Meter számokig. In: Földminősítés és földhasználati információ. In: Gaál Z., Máté F., Tóth G. (szerk.): 145–152. Keszthely.

Máthé I. 1954: Rétek és legelők, valamint a gyepszakaszok botanikai problémái. MTA. Agrártudományok Osztályának. Közleménye 5: 405–417.

Máthé I. 1956: Vegetációtanulmányok a nógrádi flórajárás területén, különös tekintettel rétjeinek, legelőinek ökológiai viszonyaira. MTA. Agrártudományok Osztályának. Közleménye 7: 1–56.

Mátrai K., Katona K., Szemethy L., Orosz Sz. 2002: A szarvas táplálékának mennyiségi és minőségi jellemzői a vegetációs időszak alatt egy alföldi erdőben. Vadbiológia 9: 1–9.

Mátrai K., Szemethy L. 2000: A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különböző élőhelyein. Vadbiológia 7: 1–9.

Mátrai K., Szemethy L., Tóth P., Katona K., Székely J. 2003: Avegetáció jellemzői és a szarvas területhasználata közötti összefüggések egy alföldi erdőségben. Vadbiológia 10: 26–35.

Mátrai G-né. 1984: Az őz (Capreolus capreolus L.) téli táplálékösszetételének meghatározása mikroszövettani határozókulcs alapján. Doktori Értekezés, Gödöllő.

Matus G., Tóthmérész B. 1990: Study of the vegetation on a sandy grassland ater goose breeding: a prelyminary study. Acta Bot. Hung. 39: 51–70.

Matus G., Tóthmérész B. 1995: Pioneer phase of succession in a ruderal weed community. Acta Bot. Hung. 39: 51–70.

Mcnaughton S. J. 1979. Grazing as an optimization process: grass-ungulate relationship in the Serengetti. The American Naturalist 113: 691-703. https://doi.org/10.1086/283426

Meers T. L., Bell T. L., Enright N. J., Kasel S. 2008: Role of plant functional traits in determining vegetation composition of abandoned grazing land in north-eastern Victoria, Australia Journal of Vegetation Science 19: 515-524. https://doi.org/10.3170/2008-8-18401

Mihók S. 1989: Ajánlások a húsludak gyepkímélő legeltetéséhez. Tormay Emlékülés DATE, Debrecen, pp. 99–108

Mihók S. 1993: A ló legeltetése. DGYN 11: 205–221.

Mihók S. 1995: A lólegelők követelményei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományim Egyetem kiadványa pp. 101–104.

Mihók S. 1996: A lólegelők követelményei. DGYN 13: 101–104.

Mihók S. 1997a: A ludak szakszerű legeltetése. DGYN 14: 105–108.

Mihók S. 1997b: Termesztett gyomnövények használhatósága lúdtakarmányként. Állattenyésztés és Takarmányozás 4: 243-250.

Mihók S. 2005: Az állattenyésztés és a gyepgazdálkodás kapcsolata. In: Jávor A. (szerk): Gyep-állat-vidékkutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 55-62.

Mihók S., Nagy G. 1991: A lúd legeltetése. Természetes Állattartás, Hódmezővásárhely, pp. 99-110.

Milchunas D. G., Lauenroth W., 1993: Quantitative effects of grazing on vegetation and soils over a global range of environments. Ecol. Monogr. 6: 327-366. https://doi.org/10.2307/2937150

Milchunas D. G., Sala O. E., Laurenroth W. K. 1988: A generalized model of grazing by large herbivores on grassland community structure. The American Naturalist 132: 87-106. https://doi.org/10.1086/284839

Mitchley J., Xofis P. 2005: Landscape structure and management regime as indicators of calcareous grassland habitat condition and species diversity. Journal of Natural Conservation 13: 171-183. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2004.12.001

Morand-Fehr P., Owen E., Geiger-Reverdin S. 1991: Feeding behaivour of goats at the trough. In: Goat nutrition, EAAP Publication No. 46., Pudoc, Wageningen, pp. 3-12.

Morand-Fehr P. 2005: Recent developsment in goat nutrition and application: A review. Small Ruminant Research 60: 25-43. https://doi.org/10.1016/j.smallrumres.2005.06.004

Mucsi I. 1993: A legelő és a juh harmonikus együttélése. Természetes Állatartás 3: 177-184.

Mucsi I. 2003: A gyep és az állati termék előállítás kapcsolata. DGYN 18. Természetes Állattartás 6. Gyepgazdálkodás 2001, Debrecen, pp. 29-33.

Nagy G. 1990: A nádképű csenkesz takarmányértéke ősszel. Csukás emlékűlés. DATE Kiadvány, Debrecen, pp. 102-107.

Nagy G. 1991: Eltérő intenzitású gyepek tápértéke. A legelő az emberiség szolgálatában, Debrecen, pp. 166-174.

Nagy G. 1993: Gyepesítési módok alapjai. In: Vinczeffy I. (szerk.): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest 162-174.

Nagy G. 1996: A gyep gyakoribb védett növényei. Természetes Állattartás, Kaposvár, pp. 65-68.

Nagy G. 2003: A gyepterületek mezőgazdasági értékének meghatározása. In: Jávor A. (szerk.): Legeltetéses állattartást! DE ATC, pp. 271-280.

Nagy G. 2004: A gyepgazdálkodásra ható gazdasági-társadalmi környezet. Gyepgazdálkodás 2003, DGYN 19: 7- 21.

Nagy G. 2005a: A gyepek fontossága a vidékfejlesztésben. Gyep-állat-vidék-kutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 77-85.

Nagy G. 2005b: A simple theorical model for calculating agrcultural value of grasslands. In: O'Mara et al. (eds.): XX. International Grassland Congress: offered papers, Wageningen Academic Publischers, p. 893.

Nagy G. 2006: Fűfélék tavaszi felődésének jellemzői. Gyepgazd. Közlem. 4: 89-93. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10382

Nagy G. 2007a: Spring phenological development and nutritive value of brome grass. Grassland Science in Europe No 12. proc. Of 14th EGF Symposium, Gent, Belgium 3-5 September 2007, pp. 78-81.

Nagy G. 2007b: A nádképű csenkesz tavaszi fenológiai fejlődése és beltartalma. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve - tanulságai a mai gyakorlat számára - Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 93-99.

Nagy G. 2008: A gyephasznosítási lehetőségek sokoldalúsága. Gyepgazd. Közlem. 6: 5-8.

Nagy G., Mihók S. 1992: Grazing geese on permanent and seede pastures. Proceredings of the 14th General Meeting of the European Grassland Federation, Lathi, Finnland, pp. 303-306.

Nagy G., Vinczeffy I. 1993: A gyep hasznosítása. In: Vinczeffy I. (szerk.): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 223-229.

Nagy G., Dér F., Szemán L. 2001: Nemzetközi irányzatok a gyepgazdálkodásban. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 18., Természetes állattartás 6: 15-28.

Nagy G., Pető K. 2001: A lábon álló gyepek termésének mérése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 50: 139-154.

Nagy G., Szász F., Ferencz G. 1996: Ecologycal consraints in continuous setstocking in Eastern Hungary, In: Parente G. et al. (eds.): Grassland and land use systems, 16th EGF Meeting, pp. 123-126.

Nagy Z., Vargyas Cs. 1988: Gyepnövénytermesztés - Gyeptakarmány-hasznosítás. Szombathely, 1-554.

Naveh Z., Whittaker R. H. 1979: Structural and floristic diversity of shrublands and woodlands in Northern Israel and other mediterranean areas. Vegetatio 41: 171-190. https://doi.org/10.1007/BF00052445

Noy-Meir I., Gutman M. Kaplan Y. 1989: Responses of mediterranean grassland plants to grazing and protection. Journal of Ecology 77: 290-310. https://doi.org/10.2307/2260930

Ócsag I. 1992a: A csikónevelés technológiája. DGYN. DATE, pp. 199-204.

Ócsag I. 1992b: A lófélék természetes tartása. Természetes Állatartás 2: 57-62.

Olff H. Ritchie M. E. 1998: Effects of herbivores on grassland plant diversity. Trends in Ecology and Evolution 13: 261-265. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(98)01364-0

Orr D. M. 1980: Effects of sheep grazing Astrebla grassland in central western Queensland, Australia: 1. Effect of grazing pressuer and livestock distribution. Australian Journal of Agricultural Research 31: 797-806. https://doi.org/10.1071/AR9800797

Pais I. 1980: Mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó.

Pálinkás I. 1997: Intenzív művelésű gyepek fehérje- és rosttartalmának vizsgálata. Legeltetéses állattartás. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 14. DATE, Debrecen, pp. 47-50.

Pálinkás I., Szűcs I., Liebmann L. 1996: Gyepek hasznos energiatartalma. Természetes állattartás 5: 17-20.

Parson A. J. Williams T. E. 1989: The geass plant. In: Holme W. (eds.): Grass, its production and utilization. Second edition, Blackwell Scientific Publications, Oxford, pp. 7-23.

Pearse A. J. Drew K. R. 1998: Ecologycally sound management. Aspect of modern sustainable deer farming systems. Advances in Deer biology. 4th International Deer Biology Congress Kaposvár, pp. 73-80.

Peco B., Sánchez A. M. Azcárate F. M. 2006. Abandonment in grazing systems: Consequences for vegetation and soil. Agriculture, Ecosystems and Environment 113: 284-294. https://doi.org/10.1016/j.agee.2005.09.017

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Gyimóti G., Centeri Cs. 1994: Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. Proceedings of International Conference, Antropization and Enverinment of rureal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, 22-26. August 1994, pp. 99-105.

Penksza K., Benyovszky B. M., Káder F., Dóczi Á., Tóth S. 1998: Changes in the species composition of grassland instudy area near Sóly, (Bakony mountains, Hungary) due to sheep-grazing. Ecological Aspects of Grassland Management, 17th EGF Meeting, pp. 499-502.

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. Növénytermelés 52: 167-184.

Penksza K., Benyovszky B. M., Malatinszky Á. 2005: Legeltetés okozta fajösszetétel változások a bükki nagymező gyepében. Növénytermelés 54: 53-64.

Penksza K., Tasi J., Szentes SZ. 2007a: Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazd. Közlem. 5: 1-8. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356

Pettit N. E., Forend R. H., Ladd P. G. 1995: Grazing in remnant woodland wegetation: Changes in species composition and life form group. Journal of Vegetation Science 6: 121-130. https://doi.org/10.2307/3236263

Póti P., Pajor F., Láczó E. 2007: Különböző legeltetési módok hatása a gyepnövényzetre és az anyajuhok kondíciójára. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve - tanulságai a mai gyakorlat számára - Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 193-196.

Précsényi I. 1975. Szikespusztai rét növényzetének produktivitása. Biológiai Tanulmányok 4. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Purgar D. D., Šindrak Z., Vokurga A., Primorac A., Bolarič S. 2008: Soil assessment based on botanical composition on habitats of autochtronous pupulations of red clover (Trifolium pratense L.) Cereal Research Communications 36: 1727-1730.

Pykälä J., Luoto M., Heikkinen R. K. Kontula T. 2005. Plant species richness and persistence of rare plants in abandoned semi-natural grasslands in northern Europe. Basic and Applied Ecology 6: 25-33. https://doi.org/10.1016/j.baae.2004.10.002

Radics L., Seregi J. 2005: Ökológiai szemléletű termékelőállítás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.

Rath M., Peel S. 2005: Grassland in Ireland and the UK. In: Mc Gilloway D. A. (ed.): Grassland: a global resource, Wageningen Academic Publishers, pp. 13-27.

Rázsó I. 1906: A rét és legelőmívelés kézikönyve. Nitsmann Nyomdája, Győr.

Renzhong W., Ripley E. A. 1997: Effect of grazing on a Leymus chinensis grassland on the Sonnen plain of north-eastern China. Journal of Arid Environments 36(2): 307-318. https://doi.org/10.1006/jare.1996.0214

Réti J. 1906: A legjobb takarmányfüvek termesztéséről. Gámán Nyomdája, Kolozsvár.

Robson M. J., Parson A. J., Williams T. E. 1989: Herbage production: grasses and legumes. In: Holmes W. (ed.): Grass production and utilization. BGS, Blackwell Scientific Publications, Oxford-London, pp. 7-88.

Robson M. J., Ryle G. J. A., Woledge J. 1988: The grass plant its form and function. In: Jones M. B., Lazenby A (eds.): The Grass Crop. The physiological basis of production.: Chapmín and Hall. London, pp. 25-84. https://doi.org/10.1007/978-94-009-1187-1_2

Ruprecht E., Kun A., Szabó A. 2003: Száraz gyepek térbeli mintázatainak összehasonlítása az Erdélyi- Mezőségen. Múzeumi Füzetek 12: 91-113.

Sala O. E. 1988: The effect of herbivory on vegetation structure. In: Werger M. J. A., van der Aart P. J. M., During H. J., Verhoeven J. T. A. (eds.): Plant form and vegetation structure, pp. 317-330.

Sala O. E., Lauenroth W. K., Mcnaughton S. J., Rusch G. Xinshi Zhang A. 1996: Biodiversity and ecosystem functioning in grasslands. In: Mooney H. A., Cushman J. H., Medina E., Sala O. E., Schulze E. D. (eds.): Functional roles of biodiversity: A global perspective, pp. 129-149.

Saláta D., Szabó M., Kenéz Á., Malatinszky Á., Demény K., Breuer L. 2007: Adatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok 5: 19-25.

Sás Gy. 1999a: A legeltetés haszna a tyúkfélék tartásában. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 187-190.

Sás Gy. 1999b: A víziszárnyasok és a legelő kapcsolata. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 191-194.

Schmidt J. 1996: Takarmányozástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Schmidt J. 2003: A takarmányozás alapjai. Mezőgazdaság Kiadó, Budapest.

Seabloom E. W., Reichman O. J. 2001: Simulation models of the interactions between herbivore foraging strategies, social behavior, and plant community dynamics. The American Naturalist 157: 76-95. https://doi.org/10.1086/317009

Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi értékének becslése. Abstracta Botanica 12: 1-23.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Simon T. 2000: A magyar edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Simon T. 2004: Gyeptársulások indikációi. Gyepgazdálkodási Közlemények 2: 25-27. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10459

Sleper A. D., Bruckner R. C. 1995: The Fescues. In: Barnes R. F. et al. (eds.): Forages volume I. An Introductin to grassland Agriculture, Iowa State Unyversity press, Ames, Iowa, USA, pp. 345-356.

Soó R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémia Kiadó, Budapest.

Soó R. 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Stebler E. G., Schröter C. 1982: Beitrage zur Kenntnis der Matten und Weiden der Schweiz. Landwirtsch. Jahrb. der Schweiz 6. Zürich.

Stefler J., Nagy G., Dér F., Vinczeffy I. 2000: Különböző adottságú gyepek hasznosítási lehetőségei húsmarhatartással. Állattenyésztés és Takarmányozás 6: 194-509.

Stefler J., Vinczeffy I. 2001: Környezet- és természetvédelmi igényeket is szolgáló extenzív állattartási rendszerek létrehozása. In: Kovács F., Kovács J., Banczerowsky J.-né. (szerk.): Lehetőségek az agrártemelés környezetbarát fejlesztésében. MTA Agrártuományok Osztálya, pp. 64-87.

Stein K. 1987: Die Vegetation Als Indikator der Nährstoffversorgung Ein Vergleich intensiv and extenziv gedüngter Grünlandstandorte. Mitteilgn. Dtsch. Bodenkundl. Gesellsch. 53: 299-304.

Steiner J. J., Grabe D. F. 1986: Sheep grazing effects on subterranean clover (Trifolium subterraneum) Development and seed production in western Oregon (USA). Crop Science 26: 367-372. https://doi.org/10.2135/cropsci1986.0011183X002600020032x

Steinshamn H., Gronmyr F., Tweit H. 2001: Seasonal changes in botanical composition a fan organically managed pasture. International Occusional Symposium of the European Grassland Federation. Organie Grassland Farming, Wirzenhausen.

Stockdale C. R. 1986: Factors affecting the productivity of irrigated annulal pastures: 2. Defoliation by dairy cows. Australian Journal of Experimental Agriculture 26: 305-314. https://doi.org/10.1071/EA9860305

Süle Sz., Penksza K., Turcsányi G., Malatinszky Á., Herczeg E., Pottyondy Á., Vona M., Sümegi A. 2006: Antropogén zavarások következtében kialakult változások dolomitgyepekben, különös tekintettel a legeltetésre. Növénytermelés 56: 117-184.

Szabó F. 1981: Lápi legelőn tartott húshasznú szarvasmarhák ásványianyag-ellátottsága. Georgikon Napok kiadványában. Keszthely.

Szabó F. 1984: Lápterületi gyepek táplálóértékének, hozamának és állateltartó képességének vizsgálata, különös tekintettel a húsmarhatartásra. A Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 26/2: 57.

Szabó F. 1986: Lápterületi legelőkön tartott, különböző magyar tarka és hereford génarányú húsmarhaállományok technológiai tűrőképességének összehasonlító vizsgálata. A Keszthelyi Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 28/1.

Szabó F. 1993: Lápterületi gyepekre alapozott húsmarhatenyésztés néhány eredménye. In: Vinczeffy I. (szerk.): Természetes állattartás 3. Tudományos és termelési tanácskozás. Mosonmagyaróvár, 1993. május 21-én., Debrecen: DATE, pp. 93-96.

Szabó F. 1996: Lápterületei gyepekre alapozott húsmarhatartás néhány eredménye. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 13. (Gyepgazdálkodási Szakülés a Magyar Tudományos Akadémián 1995. november 23-án.) Debrecen, pp. 93-95.

Szabó F. 1998: Húsmarhatenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Szabó F. 2000: Lápterületi gyepek hasznosítása húsmarhatartással. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. MTA Tudományos Tanácskozás Budapest, 2000. április 14. kiadványa pp. 1-6.

Szabó F. 2001: Lápterületi gyepek hasznosítása húsmarhatartással. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok kiadványa, Debrecen pp. 201-207.

Szabó F., Tőzsér J. 2002: Legelőre alapozott húsmarhatartás. Legelőgazdálkodásunk helyzete és lehetőségei. MTA Gyepgazdálkodási Bizottsága, MAE Állattenyésztők Társasága, MAE Gyepgazdálkodási Társasága tudományos tanácskozása. MTA Budapest, 2002. november 25.

Szabó I. 1979: Adatok a kérődzők ízválogatásához. ATEK, Mosonmagyaróvári Mg. Tud. Kar Közleményei 21: 25-38.

Szabó I., Kercsmár V., H. Szőnyi É. 2006: A Jaba-menti (Ságvár) száraz legelők értékelése. Gyepgazd. Közlem. 4: 63-72. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10378

Szabó I., Kercsmár V., H., Szőnyi É. 2008: Löszpusztarét összehasonlító értékelése fenyérfű (Botriochloa ischaemum) dominanciával a Jaba-völgyben. Gyepgazd. Közlem. 6: 55-61.

Szabó L. Gy. 2000: Teadrogok fitoteráiában. Pécs-Baksa.

Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Szemán L., Malatinszky Á. 2007: Studies on botany and environmental management relations on a wooded pasture between Pénzesgyőr and Hárskút villages. Cereal Research Communications 35: 1133-1136. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.242

Szabó P. 1992: A sertések legeltetése. Természetes állattartás 2: 309-316.

Szabó P. 1993a: A sertés legeltetése. Legeltetéses Állattartás, Debrecen, pp. 239-246.

Szabó P. 1993b: Előnyök a sertés legeltetésében. Természetes Állattartás 3: 185-190.

Szabó P. 1999: "Régi-új" lehetőségek a sertéstartásban. DGYN 15: 183-186.

Szatai Zs., Dér F. 2007: Műtrágyázott és műtrágyázatlan gyepterületek táplálóanyag tartalmának, valamint termőképességének összehasonlítása. Acta Agraria Kaposváriensis 11: 75-82.

Szemán L. 1985: A domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének vizsgálata. Gödöllő, Gödöllői Tudományos Napok, p. 41.

Szemán L. 1990: Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. Kandidátusi értekezés. Gödöllő.

Szemán L. 1991: Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. In.: "Természetes állattartás". Hódmezővásárhely, pp. 119-122.

Szemán L. 1994: A rét és legelőgazdálkodás. In: Husti I. (szerk.): Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás, erdészet. Info. Prod. Bt. és Műszi. Budapest, pp. 130-135.

Szemán L. 1994-95: Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, pp. 45-51.

Szemán L. 1997: Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, pp. 83-84.

Szemán L. 1999: Gyomszabályozás a gyepgazdálkodásban. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 151-154.

Szemán L. 2003a: Parlag gyepek javítása. Gyepgazd. Közlem. 1: 42-45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506

Szemán L. 2003 b: Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP "B" kötete, Budapest-Gödöllő.

Szemán L. 2005: A rét- és legelőgazdálkodás. In: Glatz F. (szerk.): A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, pp. 67-92.

Szemán L. (szerk.) 2006: Települési környezetkultúra. ROP.3.3. Pályázat támogatásával készült Tananyag, Gödöllő.

Szemán L., Barcsák Z., Tasi J. 2004: Gyepalkotó fajok és fajták válogatási sorrendje, anyajuhok legelési viselkedése alapján. Állattenyésztés és takarmányozás 53: 385-393.

Szemán L., Bajnok M., Harcsa M., Kulin B., György A., Kenéz Á., Penksza K. 2008: Gyepfajdiverzitás változása a juhlegeltetés hatására. AWETH 4: 822–828

Szemán, L. 2002: Effect of seed mixture componenets on the diversity of grassland In: Durand,J. L., Emile J. C., Huyaghe C., Lemaire G. (eds.): Multi-Funktion Grasslands. EGF. Grassland Science In Europe, Volume 7. La Rochelle, France, pp. 848-849.

Szemán L. 2001: Ökológiai Gyepgazdálkodás. In: Radics L. (szerk): Ökológiai Gazdálkodás I. Dinasztia Kiadó, Budapest, pp. 153–166.

Szemán L., Tasi J. 1983: Dombvidéki természetes gyepek javítása gyomirtással. Debrecen, Európai Gyepszövetség kongreszusa, Intenzív gyepgazdálkodás-gazdaságos állattartás. p. 41.

Szemethy L., Bleier N., Katona K. 2004a: Tényleg csak létszám kérdése a vadkár? Nimród 92: 21–23.

Szemethy L., Katona K., Székely J., Bleier N., Nyeste M., Kovács V., Olajos T., Terhes A. 2004b: A cserjeszint táplálékkínálatának és rágottságának vizsgálata különböző erdei élőhelyeken. Vadbiológia 11: 11–23.

Szemethy L., Mátrai K., Bíró Zs., Katona K. 2002: A gímszarvas szezonális területváltása egy erdő-mezőgazdaság élőhelyegyüttesben. Vadbiológia 9: 18–26.

Szemethy L., Mátrai K., Bíró Zs., Katona K. 2003a: Seasonal habitat change of red deer in a forest-agriculture complex area, Hungary. Acta Theriol. 48: 547-556. https://doi.org/10.1007/BF03192500

Szemethy L., Mátrai K., Katona K., Orosz S. 2003b: Seasonal home range shift of red deer hinds, Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia Zool. 52: 249-258.

Szendi R., Bodó I., Nagy G. 2003: A tenyészkocák legeltetésének hatása az állatok teljesítményére és a gyep növényzetére. Agrártudományi Közlemények 10. különszám.

Szendrei L. 1999: Az állat és a legelő kapcsolata. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 195-200.

Szentes Sz., Kenéz Á., Saláta D., Szabó M., Penksza K. 2007a: Comparative researches and evaluations on grassland manegament and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range. Cereal Research Communications 35: 1161-1164. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.249

Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. 2007b: Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. AWETH 3: 127–149.

Szentes Sz., Penksza K., Malatinszky Á., Vona V. 2008: Soil-plant studies in wet and dry grazed grasslands of the Tapolcai and Káli Basins. Cereal Research Communications 36: 1059–1062.

Szombati D., Tasi J. 2007: Különböző gyephasznosítási módok hatása a növényállomány összetételére a Hortobágyi vizes él élőhelyrekonstrukciós programban. AWETH 3: 70–10.

Szovátay Gy. 1993: A legeltetés hatása az állatok termelését és szaporodását befolyásoló életfolyamatokra. Legeltetéses Állattartás, Debrecen, pp. 257–264.

Szűcs I. 1986: A műtrágyázás és művelés hatása a természetes gyep termésére, lejtős területen. Doktori értekezés, Gödöllő.

Szűcs I. 1996: Effective Productivity Increase of Mountain Grass. Debrecen, pp. 141–142.

Szűcs I., Liebmann L. 1993: Közepes termőrétegű lejtős gyep állateltartó képessége. Természetes állattartás 3: 119–126.

Szűcs I., Liebmann L.,Vajsz T. 1994: A műtrágyaráfordítás optimumai középmély temőrétegű lejtős gyepen. Gödöllői Gyepgazdálkodási Ankét. Gödöllő, pp. 70–71.

Tasi J. 2002: Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. SZIE, Gödöllő.

Tasi J. 2003: Gyepek mérgező és gyomnövényei. SZIE, Gödöllő.

Tasi J. 2005: Néhány juhlegelő biodiverzitása. In: Jávor A. (szerk): Gyep-állat-vidék-kutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 216–222.

Tasi J. 2006: Gyepnövények fenofázisainak hatása a minőségre és legelési sorrendre. Doktori (Ph.D) értekezés. Gödöllő.

Tasi J. 2007: A legelőtakarmány minőségének hatása a szarvasmarhák legelési válogatására. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára. Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 207–214.

Tasi J., Barcsák Z. 2000: Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése. Növénytermelés 49: 651–660.

Tasi J., Barcsák Z. 2005: Selektions- und fressverhalten von weisdetieren. AWETH 1: 32–50.

Tasi J., Kipner 2003: Rákos-patak menti gyepek gyógynövényeinek jelentősége a hivatalos és a népi gyógyászatban. DGYN 18. Természetes Állattartás 6: 84–87.

Tasi J., Szél Zs. 1996: Van-e létjogosultsága virágos réteknek és legelőknek a magyar gyepgazdálkodásban? Gödöllői Gyepgazdálkodási Tanácskozás, Gödöllő, pp. 34–39.

Tasi J., Barcsák Z., Kispál T., Szemán L. 2004: Legelő állatok takarmányválogatási viselkedése. Állattenyésztés és takarmányozás 53: 373–383.

Tharmaraj J., Champan D. F., Nie Z. N., Lane A. P. 2005: Milk production potential of different dairy pasture types in southern Australia. In: O’Mara et al. (eds.): XX. International Grassland Congress: offered papers, Wageningen Academic Publischers, p. 135.

Tolvaly Z. G. 1944: A rét- és legelőgazdálkodás alapismeretei. A m. kir. Földművelésügyi miniszter kiadványa, 5. szám.

Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. 2003: Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 10. különszám DE ATC, pp. 50-55. https://doi.org/10.34101/actaagrar/10/3463

Tölgyesi Gy. 1969: A növények mikroelem-tartalma és ennek mezőgazdasági vonatkozásai, Mezőgazd. Kiadó, Budapest.

Tölgyesi Gy., Fekete G., Précsényi I., Horánszky A. 1979: Ökológia és módszertani megfigyelések homok-puszták talajának és növényzetének elemi összetételével kapcsolatban. Agrokémia és Talajtan 28: 97–110.

Tölgyesi Gy., Haraszti E. 1970: Takarmánynövények ásványi összetételét befolyásoló belső és külső tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 19: 521–530.

Török. P., Arany A., Prommer M., Valkó O. Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. 2007: Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. Természet- védelmi Közlemények 13: 187–198.

Várallyay Gy. 1996: Talajaink és a gyepgazdálkodás. Gyepgazdálkodási szakülés a Magyar Tudományos Akadémián. DATE Mezőgazdasági Kar. Debrecen, pp. 39–45.

Várallyay Gy. 1997: Talaj és talajhasználat alföldi gyepterületeinken (korlátok és lehetőségek). Legeltetéses Állattartás. Debrecen, pp. 141-147.

Várallyay Gy. 2002: A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövő fenntartható mezőgazdaságában. "A növénytermelés szerepe a jövő multifunkcionális mezőgazdaságában) Ötven éves az Acta Agronomica Hungarica. Jubileumi tudományos ülés, 2002. XI. 19. Martonvásár, pp. 13-25.

Várallyay Gy. 2003a: A földminőség kifejezésének céljai és lehetőségei. In Gaál et al. (szerk): Földminősítés és földhasználati információ a mezőgazdaság versenyképességének javításáért. Keszthely, p. 81.

Várallyay Gy. 2003b: Az ésszerű és fenntartható földhasználat tudományos alapja. Geodézia és Kartográfia 55: 3-11.

Várallyay Gy. 2003c: A talaj környezeti érzékenységének értékelése. Tájökológiai Lapok 1: 45-62.

Várallyay Gy. 2004: Talaj, az agroökoszisztémák alap-eleme. AGRO-21 Füzetek 37: 33-49.

Várallyay Gy. 2007: A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában. Gyepgazd. Közlem. 5: 3-15. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10354

Várallyay Gy., Németh T. 1996: A fenntartható mezőgazdaság talajtani-agrokémiai alapjai. MTA Agrártud. Osztály Tájékoztatója 1995. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 80-92.

Várhegyi J., Hermán I. 1999: Kecsketakarmányozási lehetőségek és takarmányféleségek. A kecskeágazat jelene és jövője. 6. Debreceni Állattenyénytési Napok, Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége, Herceghalom, pp. 89-93.

Világosi J., Szabó P. 1999: Mocsaras területek mangalicával történő legeltetése. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 41-45.

Vinczeffy I. 1963: Veszprém megye gyepgazdálkodása és fejlesztésének lehetőségei. Veszprém megyei Tanács VB Mg.-i Osztálya. pp. 5-9.

Vinczeffy I. 1985a: A gyep állateltartó képessége. MTA doktori dissz.

Vinczeffy I. 1985b: The effect of the rate of precipitation and heat on the crop of grasslands. Proc. Of the XV. International Grassland Congress, Kyoto, pp. 637-639.

Vinczeffy I. 1992: Adatok gyepeink gyógynövényeiről. Természetes állattartás. Szolnok, pp. 161-178.

Vinczeffy I. 1993a: Természetes gyepeink védelme. DNYN 11: 257-281.

Vinczeffy I. 1993b: Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Vinczeffy I. 1996: Gyógynövények az állatgyógyászatban. DNYN 13: 65-66.

Vinczeffy I. 2001: Lehetőségeink a legeltetéses állatartásban. DGYN 17: 7-21.

Vinczeffy I. 2003: Gyepgazdálkodásunk jellemzése. Gyepgazd. Közlem. 1: 4-12. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10496

Vinczeffy I. 2004: Legelőink különleges értékei. Gyepgazd. Közlem. 2: 5-24. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10458

Vinczeffy I. 2005: Legeltessünk? Gyepgazd. Közlem. 3: 36-39. https://doi.org/10.55725/gygk/2005/3/1-2/10441

Vinczeffy I. 2006: A legelő értéke. Gyepgazd. Közlem. 4: 129-137. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10386

Virágh K., Horváth A., Bartha S., Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár E. (szerk): Kutatás, oktatás, értékteremtés., MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 89-110.

Viszló L. 2007: Természetkímélő kaszálás gyakorlata. Pro Vértes Alapítvány.

Voisin A. 1968: A legelő termőképessége. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Vona M., Penksza K., Falusi E. 2006: Examination of the soil-plant relations on the Galgahévíz peaty meadow (Hungary), effects of nature conservation measures on the vegetation. Thaiszia 16: 109-119

Vona M., Pintér B., Falusi E., Penksza K. 2008: A Galgahévízi láprét vegetációjának változása 2000-2005. Bot. Közlem. 95: 65-80.

Wittman M. 2005: Irodalomjegyzék az állattartás, az állatviselkedés és a termelési környezet témakörében megjelent publikációkról, állatfajonként az elmúlt 50 évben. AWETH 1: 66-93.

Young Y., Lambert M. G., Hodson J. 1996: Effect of contrasting sward heights withing forage species on short- term ingestive behaivour of sheep and goats grazing grasses and legumes. New Zealand Journal of Agricultural Research 39: 83-93. https://doi.org/10.1080/00288233.1996.9513165

Zólyomi B. 1964: New method for ecological comparison of vegetational units and of habitats. Acta Biol. 14: 333-338.

Zólyomi B., Précsenyi I. 1964: Methode zur ökologischen Chrakterisierung und Vegetationseinheiten und zum Vergleich der Standorte. Acta Bot. Sci. Hung. 10: 377-419.

Zólyomi B., Baráth Z., Fekete G., Jakucs P., Kárpáti I., Kárpáti V., Kovács M., Máthé, I. 1967: Einreihung von 1400 Arten der ungarische Flora in ökologischen Gruppen nach TWR-zahlen. Fragm. Bot. Mus. Hist. Nat. Hung. 4: 101-142.

Published

2009-07-24

Issue

Section

Articles

How to Cite

Conservationist grassland management, grassland values and evaluations. (2009). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 7(1), 9-38. https://doi.org/10.56617/tl.4085

Similar Articles

11-20 of 33

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)

1 2 3 4 > >>