Gis assessment of hidrogeographical changes of nature conservation area with comparison of short and long term analysis
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3914Keywords:
wetland, monitoring, landscape dynamics, climate change, aridification, remote sensing, GISAbstract
The most significant landscape forming factors in the Great Hungarian Plain are humans and water. Before the regulation of the waterways one quarter of the present-day territory of Hungary belonged to the complex network of periodically or permanently inundated flood plains, marshes and swamps. Owing to human activities and the climatic changes observed in the last decades, processes that indicate landscape change have occurred in the Great Hungarian Plain. Loss of wetlands is a major process of landscape change.
Wetlands are sensitive and endangered areas, that is why suitable methods should be developed. Decrease of wetlands is a determinative part of landscape changes by means of antropogen factor. Remote sensing data and methods are irreparable tools to monitoring this prominent conservation objects. Assessment of long term changes and instability with high temporal resolution LANDSAT multispectral images could help to objective assessment. We mapped our sodic lakes sample area (Felső-Kiskunság lakes) with long term (130 years) and short term (4 years) survey to determine the hazardous arridification process. The spatial and statistical evaluation in the very variable sample area is a difficult challenge, what also prove the results. According to favourable aspect only 5.6% of sample area sustain the effects of river regulation and decreasing of precipitation, but this also would be in unfavourable case 33.5%.
References
Bihari Z, Lakatos M., Szalai S., Szentimrey T. 2008: Magyarország néhány éghajlati jellemzője a 2005–2007-es időszakban. OMSZ. Budapest. p.16. www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes
Biró M. 2010: Élőhelytérkép rekonstrukciók módszertani kérdései. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.): A tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. Földrajzi Tanulmányok V. SZTE TTIK TFGT: 63–106.
Boross E., Biró Cs. 1999: A Duna-Tisza közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII-XX. századok időszakában. Acta Biologica Debrecina Supplementum oecologica hungarica 9: 81–105.
Burai P., Lénárt Cs., Enyedi P., Tomor T. 2010: Légi szenzorok alkalmazása a vizes élőhelyek térképezésében. In: Lóki J., Demeter G. (szerk.): Elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában. Debrecen: 161–167.
Castañeda C., Herrero J. 2007: Assessing the degradation of saline wetlands in an arid agricultural region in Spain. CATENA 72(2): 205–213. https://doi.org/10.1016/j.catena.2007.05.007
Csorba P. 2011: Az Alföld tájváltozásának tendenciái. In. Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. Békéscsaba, pp. 149–158.
Dawson P.D., Pam M.B., Kampa, E. 2003: Climate change impacts on freshwater wetland habitats. Journal for Nature Conservation 11: 25–30. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00031
Dóka R., Aleksza R., Kőhalmi F., Keveiné Bárány I. 2010: A tájváltozások és a társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásának összefüggései a Duna-Tisza köze középső részén. In: Szilassi P., Henits L. (szerk): A tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. Földrajzi Tanulmányok V. SZTE TFGT: 159–179.
Dömötör D. 2011: A Tihanyi-félsziget Külső-tavának hosszú idejű vízszintváltozásainak elemzése távérzékelt állományok retrospektív elemzésével. RS&GIS 1.sz. www.rsgis.eu/index.php/component/content/article/137
Hoyk E. 2006: A szárazodás hatása a vegetáció alakulására homokhátsági szikes tavak példáján. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. SZTE, Szeged, pp. 293-303.
Iványosi Sz. A. 1994: A Duna-Tisza közi hátságon bekövetkezett talajvízszintsüllyedés hatása természetvédelmi területeinkre. In: Pálfai I. (szerk.): A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, pp. 77–87.
Kerényi A. 2008: Éghajlatváltozás: múlt, jelen, jövő. Földrajzi Közlemények 132: 419–431.
Keveiné Bárány I., Mucsi L., Tímár B. 2000: A szegedi Fehér-tó állapotváltozásai. In.: Frisnyák S. (szerk): Az Alföld történeti földrajza, Nyíregyháza, pp. 53–66.
Kleinod K., Wissen M., Bock M. 2005: Detecting vegetation changes in a wetland area in Northern Germany using earth observation and geodata. Journal for Nature Conservation 13: 115–125. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2005.01.004
Kollár Sz. 2010: Az objektum alapú képosztályozás és a vizes élőhelyek kutatása. Geodézia és Kartográfia 62: 32–51.
Kovács F. 2006: Tájváltozások értékelése geoinformatikai módszerekkel a Duna-Tisza közén különös tekintettel a szárazodás problémájára. Doktori (Ph.D.) értekezés, SZTE TFGT, Szeged.
Kovács F. 2009: Változékonyság értékelése vizes élőhelyeken-műholdképek alapján. Hidrológiai Közlöny 89: 57–71.
Ladányi Zs. 2010: Tájváltozások értékelése a Duna-Tisza közi Homokhátság egy környezet- és klímaérzékeny kistáján, az Illancson. Doktori (PhD) értekezés. SZTE TFGT, Szeged.
Lakatos M. 2009: 2000-2009 a legmelegebb 10 év. Web dokumentum: http://www.met.hu/pages/2000-2009_legmelegebb_evtized.php
Mádl-Szőnyi J., Tóth J. 2009: A hydrogeological type section for the Duna-Tisza Interfluve, Hungary. Hydrogeology Journal 17: 961–980. https://doi.org/10.1007/s10040-008-0421-z
Molnár Zs., Fekete G., Biró M., Kun A. 2008: A Duna-Tisza közi homoki sztyepprétek történeti tájökológiai jellemzése. In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 39–56.
Nováky B. 2003: Éghajlat és víz: bizonyságok és bizonytalanságok. Vízügyi Közlemények 85: 536–546.
Pálfai I. 2007: Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl DK-i részén 2006-ban. Hidrológiai Közlöny 87: 62–64.
Pálfai I. 2010: A Duna-Tisza közi hátság vízháztartási sajátosságai. Hidrológiai Közlöny 90: 40–44.
Pálfai I. 2011: Aszályos évek az Alföldön 1931–2010 között. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány kötetei 7: 87–96.
Rakonczai J. 2006: A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására. In.: Kertész Á., Dövényi Z., Kocsis K. (szerk.) A III. Magyar Földrajzi Konferencia közleményei. CD kiadvány. MTA FKI, Budapest. p.8. http://geography.hu/mfk2006/pdf/Rakonczai%20J%E1nos.pdf
Rakonczai J., Csató Sz., Mucsi L., Kovács F., Szatmári J. 2003: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvíz-elöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai. Vízügyi Közlemények, 1998–2001. évi árvizi füzetek. 4: 317–336.
Rakonczai J., Kovács F. 2006: A padkás erózió folyamata és mérése az Alföldön. Agrokémia és Talajtan 55: 329–346. https://doi.org/10.1556/agrokem.55.2006.2.4
Rebelo L.-M., Finlayson C.M., Nagabhatla N. 2009: Remote sensing and GIS for wetland inventory, mapping and change analysis. Journal of Environmental Management 90: 2144–2153. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2007.06.027
Réthly A. 1998: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801–1900-ig. I. kötet. OMSZ, Budapest.
Schrett A. 2005: Vízhiány okozta élőhelyváltozások a Kiskunsági-homokháton. ÖKO 1-2: 100–119.
Simon Sz. 2010: Characterization of groundwater and lake interaction in saline environment, at Kelemen-szék lake, Danube-Tisza Interfluve, Hungary. PhD dissertation, ELTE Budapest.
Somogyi S. (szerk.) 2000: A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. MTA FKI, Budapest.
Szabó M. 2004: Természetközeli élőhelyek változása a Szigetközben a Duna elterelését követően: állapotfelmérés és előrejelzés. In.: Dövényi Z., Schweitzer F. (szerk.): Táj és környezet. MTA FKI, Budapest, pp. 45–63.
Szalai J. 2011: Talajvízszint-változások az Alföldön. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány kötetei 7: 97–110.
Szalai S., Lakatos M. 2007: Éghajlatváltozás, éghajlati érzékenység. Hidrológiai Közlöny 87: 29–32.
Tóth A. 2000: A víz tájformáló szerepe az Alföldön. In: Pálfai I. (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6. Békéscsaba, pp. 46–50.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2011 Kovács Ferenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
