Forests of the Eastern Kisalföld: land-use history and vegetation
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3907Keywords:
Kisalföld, natural forest, land-use history, manmade vegetation, beechAbstract
The study’s aim was to research the interrelation between the land-use history and the vegetation in the natural forest’s of the eastern part of the Kisalföld. The studied area was almost entirely deforested in the late 18th century. The old maps show only a few woodlands.
At the beginning of the 21th century most of them disappeared or transformed to adventive plantations (black locust, pine, cultivated poplar). Only two small area remain: Karabuka-erdő (riverine oak-elm-ash wood- land) and Haraszt-erdő (turkey oak woodland). The previous land-use transformed and degraded these forests. In the last two centuries some native (oak dominated) forest were planted. It is interesting that some of these planted forests have rich vegetation and seem to be more natural than the not planted ones. It thanks to the human activity and the antropochor spreading of many species. Some of them were planted, but most of them comes with the planted trees, because the seeds hidden in their soil. The research shows that many species which seem to be relict come here by human activity in the last two ceturies. That is beech which is non-native on the studied area.
References
Biró M. 2003: A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet erdő- és tájhasználat-története a 18. századtól napjainkig. Kézirat, Vácrátót.
Boros Á. 1924, 1925: Florisztikai jegyzetek. Kézirat, MTM Növénytár.
Boros Á. 1937: Magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. Botanikai Közlemények 34: 85–118.
Feichtinger S. 1899: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társaság kiadványa, Esztergom.
Földváry M. 1934: Felsődunántúli természeti emlékek. Erdészeti Lapok 73: 698–715.
Frank F. 1870: Tata vidéke flórájának rövid ismertetése. A kegyestanítórend tatai kisgymnasiumának értesítménye az 1869/70. tanévre, Esztergom.
Gáyer Gy. 1916: Komárommegye virányos növényeiről. Magyar Botanikai Lapok 11: 37–54.
Jávorka S. 1910: hozzászólás Kerékgyártó Á.: Az Eranthis hyemalis új budapesti előfordulása c. előadásához. Botanikai Közlemények 9: 168.
Kevey B. 1995: Adatok a bükk (Fagus sylvatica L.) alföldi elterjedéséhez az atlanti kortól napjainkig. Botanikai Közlemények 82: 9–25.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Magyar P. 1933: A homokfásítás és növényszociológiai alapjai. Erd. Kísérl., 35: 139–227.
Majer A. 1968: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kut. Int., Budapest.
Ördög F., Végh J. 1985: Komárom megye földrajzi nevei. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Polgár S. 1912a: A győrmegyei homokpuszták növényélete. Győri Áll. Főreálisk. 1911/12. évi értesítő: 1–41.
Polgár S. 1912b: Győrmegye növényföldrajza és edényes növényeinek felsorolása. Magyar Botanikai Lapok 11: 308–335.
Polgár S. 1941: Győrmegye flórája. Botanikai Közlemények 38: 201–352.
Riezing N. 2005: Adatok a Gönyű-Neszmély közötti Duna-szakasz flórájához és vegetációjához. Botanikai Közlemények 92: 57–67.
Schróth Á. 1970: A Fényes-források növényvilága I. A tatai Herman Ottó Természettudományi Stúdió munkái 1: 49–58.
Schróth Á. 1972: A Fényes-források növényvilága II. A tatai Herman Ottó Természettudományi Stúdió munkái 2: 124–128.
Soó R. 1961: Az Alföld erdői. In: Magyar P. (szerk.): Alföldfásítás I. – Akad. Kiadó, Budapest, p. 419–478.
Soó R. 1964, 1973: A Magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I., V. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2011 Riezing Norbert
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).