A Körtvélyes-sziget élőhely-változásai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.5830Schlagwörter:
élőhelytérképezés, vizes élőhelyek, ligeterdők, tájhasználatAbstract
A Körtvélyes-sziget a Tisza bal partján, Hódmezővásárhelytől nyugatra található. A hullámtéri területen az elmúlt években az értékes élőhelyek leromlása, kiszáradása, az inváziós fajok egyre nagyobb térhódítása megfigyelhető volt. Az egykori tájhasználatok felhagyása, az ingadozó, kiszámíthatatlan vízjárások miatt az élőhelyek változásai az inváziós fajok egyeduralmához, elegyetlen gyalogakácos, amerikai kőrises állományokhoz vezettek. Összességében megállapítható, hogy a Körtvélyes-szigeten az árterekre jellemző természetes szukcessziós folyamatok nem vagy csak részben mennek végbe. Az inváziós növények csak az év nagy részében vízállásos területeken, kizárólag a jól záródó, elegyes, több koronaszintes erdőkből szorulnak ki fény hiányában, de szegélyként szinte mindenütt jelen vannak.
Literaturhinweise
Artné Lőrinc R. 2004: A természetvédelmi szempontú mezőgazdálkodás földhasználati rendszerének fejlesztése Bonyhád külterületének példáján. Tájökológiai Lapok 2: 109–139. https://doi.org/10.56617/tl.4586
Bagi I. 1994: Összefüggések a területhasználati módok és a potenciális vegetáció között a Tiszaalpári medencében. Botan. Közlem. 81: 112.
Bartha D. (szerk.) 2001: A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása - Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. (A KöM természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 7.) TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Biró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4: 357–384. https://doi.org/10.56617/tl.4474
Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195–210.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1996: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-oszályozási Rendszer, Vácrátót.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer II. kötet, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer XI. kötet, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Gallé L. 2001: A Dél-Alföld és a Tisza-völgy ökológiai kutatása, Ökológia az ezredfordulón., Magyar Tudományos Akadémia, pp. 49–53.
Gallé L. 2001: Élőhely-hálózatok szerepe a biodiverzitás megőrzésében és fenntartásuk lehetőségei az Alföldön – zárójelentés, KvVM Kutatások, Szegedi Tudományegyetem.
Györffy Gy. 1966: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Akadémiai Kiadó, Budapest, I. kötet, pp. 881–890, 897.
Herczeg E., Barczi A., Penksza K. 2006: Examinations on the correlation between soil and plants in grasslands of the South –east Hungary (floristacasl summary and the vegetation of Sáp kurgan). Tájökológiai Lapok 4: 95–102.
Herczeg E., Pottyondy Á., Penksza K. 2005: Cönológiai vizsgálatok eltérő gazdálkodású dél-tiszántúli löszgyepekben. Tájökológiai Lapok 3: 259–265. https://doi.org/10.56617/tl.4513
Herczeg M., Kruzslicz I. 2000: Mártély, Száz magyar falu könyvesháza Kht.
E. Herczeg, Á. Malatinszky, T. Kiss, Á. Balogh, K. Penksza 2006: Biomonitoring studies on salty pastures and meadows in South-East Hungary. Tájökológiai Lapok 4: 211–220.
Kiss T., Malatinszky Á., Penksza K. 2006: Comparative coenological examinations on pastures of the Great Hungarian Plain I. (Horse and cattle pasture near Hódmezővásárhely). Tájökológiai Lapok 4: 339–346. https://doi.org/10.56617/tl.4471
Körmöczi L. 2003: A Tisza és vízrendszere - A Tisza-völgy élővilága – Élőhelytípusok, életközösségük és térképezésük a Tisza-völgy hazai szakaszán, Magyarország az ezredfordulón – Területfejlesztés, Magyar Tudományos Akadémia, 2. kötet pp. 43–64.
Körmöczi L., Margóczi K., Kovács É. ,Gallé L. 1996: Jelentés a Mártélyi Tájvédelmi Körzet természet állapotfelméréséről, Szegedi Tudományegyetem, Természetvédelmi Kutatások.
Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) 2004: Biológiai inváziók Magyarországon, Természetbúvár Alapítvány Kiadó, KvVM Tanulmánykötetek 9. kötet, p. 426.
Molnár Zs., Biró M. 1997: Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary).: History of the steppes from the Middle Ages to the present. Tiscia 30: 15–25.
Molnár Zs., Horváth F. 2000: mÁ-NÉR élőhelylista, Gólyahír 3 (13): 8–10.
Nagy A., Penksza K. 2006: Élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115–125.
Nagy A., Balogh Á., Penksza K. 2005: Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307–311.
Nagy A., Malatinszky Á., Pándi I., Kristóf D., Penksza K. 2007: Élőhely csoportok kialakítása táji szintű összehasonlításhoz I. Tájökológiai Lapok 5: 363–369.
Simon T. 1996: Növénytársulások, működő biológiai rendszerek megőrzése, Természet Világa, II. különszám, pp. 24–26.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flórahatározója, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Tardy J. (szerk.) 2007: A magyarországi vadvizek világa – Hazánk Ramsari területei, Alexandra Kiadó, Budapest, pp. 176–185.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2008 Molnár Zsófia, Gergely Attila
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
