Study of Trifolium angulatum (Waldst. et. Kit.) phytomass in Karcag

Autor/innen

  • Krisztina Varga Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Research Institute of Karcag, 5300, Karcag, Kisújszállási street 166.; e-mail: var8139@uni-mate.hu (corresponding author)
  • Csilla Bojté Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Research Institute of Karcag, 5300, Karcag, Kisújszállási street 166.
  • István Csízi Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Research Institute of Karcag, 5300, Karcag, Kisújszállási street 166.
  • András Halász Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Animal Husbandry Sciences, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Dominik Nagy Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Animal Husbandry Sciences, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4897

Schlagwörter:

short-lived clover, extensive grassland, green yield, dry matter yield, protein

Abstract

Our studies were conducted at the Hungarian University of Agricultural and Life Sciences in Karcag, where in 2023, due to favourable precipitation and temperature conditions, we had the opportunity to study the phytomass yields of a massively reproducing annual Trifolium species in a saline soil condition. Yield measurements (green yield, hay yield, crude protein yield, dry matter yield) showed that in all cases higher yields were measured in the Trifolium angulatum-covered grassland than in the control grassland, and statistical analysis showed a close correlation in all cases. Through our studies, we aimed to provide new data on the specific floristic events in environmentally managed grassland in the Pannonian Basin from a farmer's perspective

Literaturhinweise

Balázs F. 1949: A gyepek termésbecslése növénycönológia alapján. Agrártudományok, 1: 25–35.

Baskay-Tóth B. 1962: Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, pp. 131–132.

Csizi I., Molnár Z. 2015: Természetkímélő gazdálkodás szikesen. MTKH, MTA ÖK, Csákvár–Vácrátót, p. 92.

Csízi I., Monori I. 2012: A juheltartó képesség alakulása az AKG keretei között. Állattenyésztés és takarmányozás, 613: 285–293.

Dorner B. 1923: Rétek és legelők művelése és termésfokozása. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Ré-szvénytársulat kiadása és nyomása. p. 360.

Eliášjun, P., Dítě, D., Dítě, Z. 2020: Halophytic vegetation in the Pannonian Basin: Origin, syntaxon-omy, threat, and conservation. Handbook of Halophytes: From Molecules to Ecosystems towards Biosaline Agriculture, pp. 1–38. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-17854-3_11-1

Fernández, D. D., Csízi, I. 2018: The effect of compost made of sheep manure on the first cut of a semi-natural grassland. Acta Agraria Debreceniensis, 75: 25–29. DOI: https://doi.org/10.34101/actaagrar/75/1641

Herczeg, E., Malatinszky, Á., Kiss, T., Balogh, Á., Penksza, K. 2006: Biomonitoring studies on salty pastures and meadows in South-East Hungary. Tájökológiai Lapok/Journal of Landscape Ecolo-gy, 4(1): 211–220.

Kessler, F. 2014: Sur l’observation récente de Trifolium angulatum Waldst. et Kit. dans le département de la Loire 42. Le Journal de botanique 671: 3–8. DOI: https://doi.org/10.3406/jobot.2014.1319

Matus G., Papp M. 2012: Propagulum helyettesítők fejlesztése és alkalmazása a magbank kiala-kulását befolyásoló tényezők vizsgálatára. OTKA Kutatási Jelentések, p. 24.

Molnár, Z. 2014: Perception and management of spatio-temporal pasture heterogeneity by Hungari-an herders. Rangeland Ecology & Management 672: 107–118. DOI: https://doi.org/10.2111/REM-D-13-00082.1

Penksza K., Kapocsi J., Engloner A. 1999: A Trifolio subterranei-Festucetum pseudovinae ass. nov. cönológiai vizsgálata. Crisicum: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Időszaki Kiadványa, 67–83.

Raabe, U. 2015: Der Winkel-Klee Trifolium angulatum in Österreich, nebst Notizen zum Vorkommen des Kleinblüten-Klees Trifolium retusum und des Streifen-Klees Trifolium striatum im nordöstlichen Burgenland. Neilreichia, 7: 103–117.

Tallon, G. 1967: Trifolium angulatum W. et K. et Ranunculus lateriflorus DC dans l'Isoetion de la Costière Nimoise. Bulletin de la Société Botanique de France, 1147(8): 329–331. DOI: https://doi.org/10.1080/00378941.1967.10838365

Thaisz L. 1893: Az alföldi szikes legelők értékelése. Budapest-Köztelek, p. 67.

Godó, L., Borza, S., Kelemen, A., Miglécz, T., Bátori, Z., Novák, T.J., Valkó, O. 2022: Vertical distribu-tion of soil seed bank and the ecological importance of deeply buried seeds in alkaline grasslands. PeerJ, 10, e13226. DOI: https://doi.org/107717/peerj.13226

Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kirmer, A., Tischew, S., Kelemen, A., Tischew, S., Kelemen, A., Tóth, K., Miglécz, T., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Tóth, E., Kiss, R., Kapocsi, I., Tóthmerész, B. 2016: High-diversity sowing in establishment gaps: a promising new tool for enhancing grassland biodiversi-ty. Tuexenia, 36: 359-378. DOI: https://doi.org/10.14471/2016.36.020

Vinczeffy I. 1993: Legelő-és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 400.

Veröffentlicht

2024-07-27

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Study of Trifolium angulatum (Waldst. et. Kit.) phytomass in Karcag. (2024). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 22(1), 113-122. https://doi.org/10.56617/tl.4897

Ähnliche Artikel

51-60 von 129

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.