Természetvédelmi értékek meghatározási folyamata, múltja, jelene és jövője
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4886Schlagwörter:
eszmei érték, védettség, veszélyeztetettség, természetvédelmi őrszolgálat, környezetértékelésAbstract
A fajok kihalását számos tényező befolyásolja. A fajok közötti verseny, a természetes szelekció mellett sokkal jelentősebb az emberi tevékenységek káros hatása, a fokozódó környezetszennyezés, az élőhelyek megsemmisülése, a turizmus vagy a gyűjtőszenvedély mind-mind hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez. Természetesen egyetlen egy fajt sem lehet kiváltani pénzben meghatározott értékekkel, mert a biológiai körforgásban betöltött szerepük nem teszi ezt lehetővé, azonban természetvédelmi értékekkel való felruházásuk mégis szükséges. A vizsgálatok során kiderült, hogy a védett fajok eszmei értékének meghatározására nem létezik sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagországaiban egységesen kidolgozott módszertan, szakértői véleményeken alapszik. A jelenleg hatályos védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák az egyes fajok természetvédelmi értékeit. A közel 2100 védett faj költségkategóriákba sorolásának szempontjai között az egyedszám alakulása, a globális, illetve lokális ritkaság, veszélyeztetettség, az élőhelyek állapota, a felismerhetőség, dekorativitás szerepelnek. A téma aktualitását az adja, hogy az elmúlt 4 évtizedben szabályozás tekintetében 3 jelentős változás történt (12/1993. (III. 31.) KTM rendelet, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet), és a közeljövőben lenne esedékes a jelenleg hatályos jogszabály széleskörű felülvizsgálata. A nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatainak feladata a védett növény, állat- és gombafajok megóvása, károsításának megelőzése, azonban az őrszolgálatok kapacitáshiánya (kb. 250 fő egész Magyarország területére) nehézzé teszi az ellenőrzést és a helyszíni intézkedéseket.
Literaturhinweise
Bartha D. 2000: Vörös Lista. Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai. Kék lista. Magyarország aktív védelemben részesülő fa- és cserjefajai. Fekete Lista. Magyarország adventív fa- és cserjefajai. Magánkiadás, Sopron. p. 32
Bartha D. 2019: Vörös Lista. Magyarország veszélyeztetett fa- és cserjefajai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, p. 59
Bartha D. 2020: Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, p. 84
Bartha D. 2020: Figyelmeztet a Vörös Lista. Természetbúvár 75(1): 16–18.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A.R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk.) 2015: Atlasz Flóra Hungariae, Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, p. 329
BirdLife International 2021: European Red List of Birds. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Farkas O. 2013: Az eszmei értékek alakulásának áttekintés Magyarországon 1982 és 2012 között. In: Meyer D., Kósi K., Valkó L., Tóth Zs. E., Hevér B., Horváth Gy. Á. (szerk.): Tehetséggondozás a BME GTK Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolában. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, pp. 149–163.
Farkas S. 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 416.
Király G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Magánkiadás, Sopron. p. 73.
Korda M. 2021: Aktualizálásra került a hazai dendroflóra Vörös, Fekete és Szürke Listája. Természetvédelmi Közlemények 27: 176–178.
Kovács E. 2017: A nemzeti park igazgatóságok 2000–2015 közötti költségvetésének értékelése az alapfeladataik tükrében. Természetvédelmi Közlemények 23: 201–223.
Marjainé Sz. Zs. (szerk.) 2005: A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági eszközök. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötete. Budapest, p. 155.
Nagy G. 2022: Az Európai Madárfajok Vörös Listája. Természetbúvár 77(2): 6–9.
Rimóczi I., Siller I., Vasas G., Albert L., Vetter J., Bratek Z. 1999: Magyarország nagygombáinak javasolt Vörös Listája. Mikológiai Közlemények – Clusiana 38 (1-3): 107–132.
Tanács E., Bede-Fazekas Á., Csecserits A., Kisné Fodor L., Pásztor L., Somodi I., Standovár T., Zlinszky A., Zsembery Z., Vári Á. 2022: Assessing ecosystem condition at the national level in Hungary - indicators, approaches, challenges. One Ecosystem 7: e81543. DOI: https://doi.org/10.3897/oneeco.7.e81543
Tóth L., Nagy Sz., Haraszthy L. 1999: Vörös Lista. Magyarország fészkelő madarainak védelmi helyzete. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.
Hivatkozott jogszabályok és rendeletek
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
A 28/1994. (V. 20.) Alkotmánybírósági határozat
Internetes források
https://www.termeszetvedelem.hu
https://portals.iucn.org/library/efiles/documents/EPLP-026.pdf
https://www.eea.europa.eu/publications/state-of-nature-in-the-eu-2020
https://www.mme.hu/mindennapi-madaraink-monitoringja-mmm
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2023 Farkas Orsolya, Szalmáné Csete Mária
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).