Az éghajlatváltozás hatása a relatív édesvízhiányra és az ebből adódó konfliktus kialakulására Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4602Schlagwörter:
aszály, éghajlatváltozás, konfliktus, relatív édesvízhiányAbstract
Napjainkban a világ számos országában, mivel nincs kielégítő mennyiségű édesvíz, relatív édesvízhiány alakul ki. A relatív édesvízhiány bizonyos területeken akkora mértékű, hogy az gyakran országon belüli vagy nemzetközi konfliktust eredményez. Ezek a konfliktusok magáért az édesvízért, mint természeti erőforrásért folynak gazdasági, politikai, illetve társadalmi színtéren. A relatív édesvízhiány, és így a konfliktusok létrejöttének okai nem választhatók el élesen egymástól, mivel azokat komplex faktorok, folyamatok befolyásolják. A relatív édesvízhiány kialakító összetevők között kiemelkedő szerepet játszanak a földrajzi, a demográfiai, a társadalmi, a gazdasági okok, valamint az éghajlatváltozás. Ezen faktorok közül Magyarországon az éghajlati tényezők szélsőséges változása (pl. aszály gyakoribbá és intenzívebbé válása) miatt alakult ki relatív édesvízhiány, konfliktus azonban mindezidáig nem robbant ki. A klímaváltozás valószínűleg az elkövetkező években növelni fogja a relatív édesvízhiány kialakulásának valószínűségét, amely konfliktusforrás lehet.
Literaturhinweise
Aujeszky P. (szerk.) 2003: Környezetstatisztikai adatok. Regiszter Kiadó és Nyomda Kft., Budapest.
Bartholy J., Pálvölgyi T., Matyasovszky I., Barcza Z. 1996: Az éghajlat nagytérségű változásai: okok és folyamatok, valamint a megismerés módszerei. Természet Világa 1996/I. különszám, pp. 35–39.
Bartholy J., Pongrácz R., Matyasovszky I., Schlanger V. 2004: A 20. században bekövetkezett és a 21. századra várható éghajlati tendenciák Magyarország területére. „AGRO-21” Füzetek 33: 3-18.
Fleischer T. 2002: Magyarország a Kárpát-medence közepén (A fenntarthatóság egyes térségi összefüggései). Vízügyi Közlemények 84: 125–136.
Homer-Dixon T. F. 1999: Environment, Scarcity, and Violence. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.
Mika J. 1988: A globális felmelegedés regionális sajátosságai a Kárpát-medencében. Időjárás 92: 178–189.
Mika J. 1991: Nagyobb globális felmelegedés várható magyarországi sajátosságai. Időjárás 95: 265–278.
Mika J. 1996: Regionális éghajlati forgatókönyvek. Természet Világa 1996/I. különszám, pp. 69–74.
Mika J. 2003: Regionális éghajlati forgatókönyvek: tények és kétségek. „AGRO-21” Füzetek 32: 11–24.
Schlanger V. 2002: Magyarországi regionális éghajlati szcenáriók összehasonlító elemzése. Diplomadolgozat. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék.
Schlanger V. 2003: Regionális extrém klímaszcenáriók elemzése Magyarországon. Dolgozat a XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.
A Magyar-Osztrák Határvízi Bizottságban lefolytatott a Fertő-tó ökodinamikai rehabilitációjára vonatkozó tárgyalásokról szóló összefoglaló jelentés.
A Tisza-völgyi víz-szétosztási rend (00698/2000.sz.OVF) ideiglenes módosításának indokai, körülményei, Budapest, 2003. június 30.
Emlékeztető a Tisza-völgyi vízszétosztási rend módosítása céljából tartott egyeztető tárgyalásról. Szolnok, 2003. június 25.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2004 Szalkay Csilla, Schlanger Vera
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
