A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3773Schlagwörter:
védett terület, pufferzóna, sérülékenységAbstract
Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A terület a kontinens legnagyobb összefüggő szikes pusztája, amely egyben a Kárpát-medence egyik legzavartalanabb ökoszisztéma-típusa a Hortobágy, Debrecen közlegelője – rengeteg emberi hatás (zavarás, bolygatás, átalakítás érte a történelem során, aminek a hatására kialakult olyanná, amilyen most). A nemzeti park határterületén több, a régióra jellemző földhasználati típus váltakozása jellemző, melyeknek negatív hatásai mind intenzitásukat, mind térbeli és időbeli eloszlásukat tekintve eltérőek. A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők(özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztünk heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95%-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettük a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeink alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása. Legfontosabb eredményeink azt mutatták, hogy az özönnövényfajok számát elsősorban a védett területen kívüli legeltetettség illetve a védett területen belüli és kívüli élőhelytípus befolyásolta. A mesterséges élőhelyeken magasabb volt az invazív növényfajok száma, a kívülről legeltetett szakaszokon viszont ez az érték alacsonyabbnak mutatkozott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben csökkent a vadászati nyomás és a kommunális hulladék lerakása: ezek a mai hatások az évszázadok alatt kialakult és ma védendőnek tekintett helyzetet veszélyeztetik.
Literaturhinweise
Anderson D. M. 2007: Virtual fencing-Past, present, and future. Rangeland Journal 29: 65-78. https://doi.org/10.1071/RJ06036
Baillie E. M., Hilton-Taylor C. , Stuart, S. N. (szerk) 2004: IUCN Red List of Threatened Species. A Global Species Assessment. IUCN, Gland, Switzerland and Cambridge, UK.
Balázs K., Szabó G., Podmaniczky L. 2001: Agri-environmental policy in environmentally fragile areas. In: ACE Seminar on Sustainable Agriculture in Central and Eastern European Countries: The Environmental Effects of Transition and Needs for Change. Sep 10-16; Nitra, Slovakia.
Barrientos R., Alonso J. C., Ponce C., Palacin, C. 2011: Meta-Analysis of the Effectiveness of Marked Wire in Reducing Avian Collisions with Power Lines. Conservation Biology https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2011.01699.x
Bishop-Hurley G. J., Swain D. L., Anderson D. M., Sikka P., Crossman C., Corke P. 2007: Virtual fencing applications: implementing and testing an automated cattle control system. Computers in Electronics and Agriculture 56:14-22. https://doi.org/10.1016/j.compag.2006.12.003
Drewitt A. L. 2007: Birds and recreational disturbance. Ibis 149: 1-2. https://doi.org/10.1111/j.1474-919X.2007.00663.x
Ecsedi Z. (szerk) 2004: A Hortobágy madárvilága. Szeged-Balmazújváros.
Ewers R. M., Rodrigues, A. S. L. 2008: Estimates of reserve effectiveness are confounded by leakage. Trends in Ecology and Evolution 23:113-116 https://doi.org/10.1016/j.tree.2007.11.008
Foxcroft L. C., Jarošík V., Pyšek P., Richardson D. M., Rouget, M. 2010: Protected-area boundaries as filters of plant invasions. Conservation Biology 25: 400-405. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2010.01617.x
Gaston K. J., Jackson S. F., Cantú-Salazar L., Cruz-Piñón, G. 2008: The ecological performance of protected areas. Annual Review of Ecology, Evolution and Systematics 39: 93-113. https://doi.org/10.1146/annurev.ecolsys.39.110707.173529
Hole D. G., Willis S. G., Pain D. J., Fishpool L. D., Butchart S. H. M., Collingham Y. C., Rahbek C., Huntley, B. 2009: Projected impacts of climate change on a continent-wide protected area network. Ecology Letters 12: 420-431. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2009.01297.x
Houghton J. T., Ding Y., Griggs D. J., Noguer M., Van Der Linden P. J., Dai X., Maskell K., Johnson C. A. (szerk) 2001: Climate Change 2001: The Scientific Basis. Cambridge Univ Press, Cambridge, UK.
IUCN: (2012) [utoljára látogatva: 2012-02-25]; http://www.iucn.org/about/union/commissions/wcpa/
Jenkins A. R., Smallie J. J., Diamond, M. 2010: Avian collisions with power lines: a global review of causes and mitigation with a South African perspective. Bird Conservation International 20: 263-278. https://doi.org/10.1017/S0959270910000122
Kleijn D., Sutherland W. J. 2003: How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology 40: 947-969. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2003.00868.x
Murphy R. K., Mcpherron S. M., Wright G. D., Serbousek K. L. 2009: Effectiveness of avian collision averters in preventing migratory bird mortality from powerline strikes in the central Platte River,Nebraska. Nebraska Game and Parks Commission, U.S. Fish and Wildlife Service, and University of Nebraska, Kearney.
Palomino D., Carrascal L. M. 2007: Habitat associations of a raptor community in a mosaic landscape of central Spain under urban development. Landscape and Urban Planning 83: 268-274. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2007.04.011
Pimental D., Stachow U., Takacs A., Brubaker W., Dumas A. R., Meaney J. S. et al. 1992: Conserving biological diversity in agricultural/forestry systems. Bioscience 432:354-362. https://doi.org/10.2307/1311782
Primack R. B. 1993: Essentials of conservation biology. Sinauer, Sunderland, Massachusetts.
Tilman D., Fargione J., Wolff B., D'antonio C., Dobson A., Howarth R., Schindler D., Schlesinger W. H., Simberloff D., Swackhamer, D. 2001: Forecasting agriculturally driven global environmental change. Science 292: 281-284. https://doi.org/10.1126/science.1057544
wDpa 2011: [utoljára látogatva: 2012-02-25] http://www.wdpa.org/Default.aspx
Wilson G. A. 1994: German agri-environmental schemes. I. A preliminary review. Journal of Rural Studies 10: 27-45. https://doi.org/10.1016/0743-0167(94)90004-3
http 1: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1t-medence
http 2: http://www.termeszetvedelem.hu/
http3: http://life2004.hnp.hu/index_hu.html
http 4: http://csillagpark.hu/
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Bók Tünde, Molnár Attila, Novák Tibor József, Végvári Zsolt
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
